Ópusztaszeri Erdei Vendégházak

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén elhelyezkedő Gőzös Büfében (április 20.-október 31.) továbbra is biztosítjuk az étkezési lehetőséget vendégeink részére.

A Látogatóközpontban kávékülönlegességekkel, teákkal, üdítőitalokkal, finom borokkal, minőségi röviditalokkal várjuk Vendégeinket. SZÉP kártya és Erzsébet utalvány elfogadóhely.

Ópusztaszer csárdája magyaros levesekkel, bográcsételekkel, halételekkel, marhahúsból, szürkemarhából, mangalicából készült ételekkel, kemencés ételekkel, valamint vegetáriánus ételekkel várja vendégeit. Éttermünk kialakításánál különös hangsúlyt fektettünk az otthonosságra és a családokra, teraszunkon helyet foglalva kényelmes fa faragású bútorokkal várjuk önöket.

A Szeri Csárda igaz nemzeti ízekkel várja vendégeit az Ópusztaszeri Nemzeti Törteneti Emlékpark közvetlen szomszédságában található, a bejárattól 200 méterre. A kívül-belül megújult étterem különlegessége, hogy a betérők egy valódi, korhű betyárcsárdában találják magukat: a berendezés és a kiállított műtárgyak mind-mind igazi betyáros hangulatot teremtenek. A Szeri Csárda jelenleg előre bejelentkezett csoportokat fogad.

A Csillagösvény Élménypark kiváló választás mindenkinek, aki új kalandokra vágyik. Itt található Magyarország első tematikus sövénylabirintusa. Az útvesztők, logikai feladványok, népi- és gyermekjátékok világát kínálja a legkisebb gyermekektől kezdve az aktív idősekig.

Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne, Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállító- és kirándulóhelye, nemzeti emlékhely. Fő attrakciója a magyarok Kárpát-medencei bevonulását ábrázoló monumentális Feszty-körkép.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.

A jurta-szerű építményeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezte. Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.

Csongrád, a Tisza parti kisváros neve szláv eredetű, „fekete várat” jelent. A honfoglalás után Ond vezér fia, Ete nemzetsége telepedett meg a korábbi földvárban és környékén. A Csongrádi halászház a dél-alföldi, mezővárosi paraszti kultúránk archaikus jellegű, másoknál szegényesebb rétegét példázza. A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében.

A szegényparaszti létből az 1920-as években kiemelkedő hagymakertészek gazdaházat vásároltak és azokat a maguk igényei szerint alakították át. Így tett Diós Sándor hagymatermelő kisparaszt is, aki 1926-ban vásárolta meg az 1834-ben épített házat. A vertfalú, nádtetős épületet később felújította, cseréppel fedte, a szabadkéményét lepadlásolta.

Tapasztalja meg honfoglaló eleink mindennapi tevékenységeit, ismerje meg a jurtát kívülről-belülről! Naponta változó tevékenységekkel várjuk: nemezelés, rovás, lábbal hajtott fa eszterga működés közben, honfoglalás kori étkek, nomád játszótér. Hagyományőreink készséggel állnak rendelkezésére.

A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926-27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A várostól távol élő, tanyai embereket kötötte össze a piacokkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták. Rendeltetésének megfelelően a kis mozdony vontatta szerelvény személykocsiból, tehervagonból vagy éppen a farönkök szállítására is alkalmas pőre kocsikból állt.

A gyűjtemény házai között járva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak, „élő skanzen” vár mindenkit. A népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják eleink életmódját, találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal. A tanyai iskolában előzetes bejelentkezéssel lehetőség van részt venni egy múltidéző tanórán, hétvégenként megkóstolhatják Piri néni kemencés finomságait, a Szatócsbolt egyedi kézműves termékekkel, korabeli édességekkel, finomságokkal várja minden nap a látogatókat.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.