A Dél-Alföld „Mohácsa” - a török kor történetét bemutató kiállítás Ópusztaszeren 2026-ban

A Dél-Alföld „Mohácsa” – történelmi kiállítás az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban

A kiállítás 2026. május 15. és október 31. között látogatható az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark Látogatóközpontjában, amely Magyarország egyik kiemelkedő történelmi és emlékhelye.

A kiállítás egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók mélyebb betekintést nyerjenek a térség sokrétegű történelmébe és kulturális örökségébe.

A Duna–Tisza köze hódoltságkori világa: pusztulás, együttélés és elfeledett történetek

Miközben a mohácsi csata napjának eseményei viszonylag jól ismertek a magyar történelem iránt érdeklődők számára, az már kevéssé köztudott, hogy a felgyújtott Budáról hajóhídon Pestre átkelő török sereg kétfelé válva, és menet közben a Duna‒Tisza közét végig dúlva érte el saját területét. A két seregtest elől déli irányban menekülők által hatalmasra duzzasztott bácsi tábor elpusztításának talán több áldozata volt, mint magának a mohácsi csatának. A két folyó közötti terület hódoltsági története elég homályos, amit tudunk, az többnyire a térség településeinek pusztulása, és a rácok bácskai térfoglalása.

Keveset tudunk a török Szegedről, pedig várát a híres török utazó, Evlia Cselebi által megörökített helyi hagyomány szerint a nagy török építész, Szinán tervezte. Még kevesebbet a török palánkvárak világáról, pedig egy ideig a szeri monostor épületét is ilyen célra használhatták. Arról pedig már fogalmunk sem lehet, miként élt túl a magyarság egy olyan korban, amikor nem csupán az új szokásokkal berendezkedő török hatalom nézett rá ferde szemmel, de a felvidéki várakból portyázó magyar katona is ellensége volt, ráadásul hitében is megosztva „dúlt viszály keblében”. A kiállítás és a konferencia ennek a kornak kíván emléket állítani, bemutatva a Duna‒Tisza köz középső és déli részének 16‒17. századi történetét, valamint építészeti, tárgyi és szellemi hagyatékát ‒ magyart, törököt és rácot egyaránt.

A tárlat a Szer Üzenete Alapítvány támogatásával, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével valósul meg.