Nevezetesség

Csekovszky Árpád keramikusművész egykori műterme háromszintes kiállítóházzá átalakítva, 320 művel és az alkotás hangulatát őrző eredeti műhelysarokkal.

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

A gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. Csepel és a gyár története címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.

A múzeumban mintegy 1000 műtárgy látható, köztük egy kelta karperec, egy, a török hódoltság idejéből való kandalló, 1848-as fegyverek és lőporszaru, a kaláni öntöde díszes vaskályhái a Monarchia korából. A XIX. századi járásbíróság épületének hat termében berendezett, Csepreg története című állandó kiállítás az őskori leletek, a római emlékek, a Nádasdyak kora, az 1848-49-es szabadságharc és a II. világháború kora köré fonja a bemutatót.

A permi vörös kőből 1935-ben épült, 298 méter magasan található kilátóból csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, a Bakonyra és a Balaton-felvidékre. Tiszta időben látni lehet a Somogyi-dombságot, Veszprémet és Szentkirályszabadját is.

A Cserenc pusztai vadászházban egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást található. A hozzá tartozó körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben.

Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.

A zalai dombok gyengéd ölelésében, az Őrség szélén fekszik egy festői település, Csesztreg. A Kerka völgyében található cseppnyi falucska csodás erdein, vadállományán kívül vendégszeretetéről és Vendégházáról híres. A falu határában helyt kapott egy több hektáros parkban, ami megannyi élményt és szép emléket rejteget. Ki ne szeretne az erdő hangjaira, madárcsicsergésre és az ezer színben tündöklő napfelkeltére ébredni? Itt mindezt könnyű szerrel megtapasztalhatja.

A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.

A jászkiséri Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A helytörténeti gyűjtemény egy jellegzetes jász porta, mely egy módos gazda házában talált otthonra.