Nevezetesség

A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.

A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a Bükk-hegységben található, nem messze Egertől északra. A vonatok hétvégén és munkaszüneti napokon szállítják a kirándulni és pihenni vágyókat, de természetesen különvonat más napokra is rendelhető. Az első vonalat 1915-ben fektették le 760 mm-en, a fakitermelés szolgálata céljából, a megnövekedett szállítási igények miatt. Elsőként a Felsőtárkány–Kisnádas–Petres közötti vonal épült meg, amely hamar kibővült a Varróház-Tótnólápa ággal.

A Faluház a felsőtárkányi civil egyesületeknek, művészeti csoportoknak és önkormányzati rendezvényeknek ad helyet.

A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.

Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.

Veszprém egyetlen épségben megmaradt, működőképes vízimalmában. Az interaktív malomtörténeti kiállításon idegenvezetéssel megtekinthető a malom teljes szerkezete. Látványőrlésükön felöntenek a garatra és beindítják a malomszerkezetet is. A gyermekeket külön játszószobával várják.

A tanösvény az erdő életét, az itt folyó erdészeti tevékenységet, valamint a térség növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy 1300 m hosszú kört ír le, mely érinti minkét parkolót, a kilátót és a szabadtéri fitnessparkot is. A tanösvény nyomvonala kellemes futópályaként is igénybe vehető bárki számára. A kihelyezett szabadtéri kondielemeknek köszönhetően remek helyszínt biztosít a mindennapos edzésekhez. A kilátóról csodás panoráma vár minden kirándulót a Bakonyra, valamint az Aranyos-völgyre, és a Veszprémi várra.

A pápa 1410-ben telepített ferences rendi szerzeteseket a gyulai uradalomba, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött. A barátok az 1566-os török támadáskor menekültek el, ezután a kolostor enyészetnek indult.

1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.