Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.

A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.

A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.

A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.
A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.

A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.

Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.

A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.

Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.
Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.

Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.

A Fekete István Látogatóközpont Kaposvár mellett a Deseda partján, a strand és az evezősbázishoz vezető bekötő út között, a kerékpárút mellett épült fel. Fekete István íróról kapta a nevét, aki maga is somogyi születésű, természetrajongó. Az épületben óriási akvárium és egy több emelet magas épített fa is helyet kapott. A látványosságok a tó, a vízpart és az erdők élővilágát mutatják be.
A Fekete István Látogatóközpont Kaposvár mellett a Deseda partján, a strand és az evezősbázishoz vezető bekötő út között, a kerékpárút mellett épült fel. Fekete István íróról kapta a nevét, aki maga is somogyi születésű, természetrajongó. Az épületben óriási akvárium és egy több emelet magas épített fa is helyet kapott. A látványosságok a tó, a vízpart és az erdők élővilágát mutatják be.

A Fekete István Látogatóközpont Kaposvár mellett a Deseda partján, a strand és az evezősbázishoz vezető bekötő út között, a kerékpárút mellett épült fel. Fekete István íróról kapta a nevét, aki maga is somogyi születésű, természetrajongó. Az épületben óriási akvárium és egy több emelet magas épített fa is helyet kapott. A látványosságok a tó, a vízpart és az erdők élővilágát mutatják be.

A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.
A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.

A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.

A 19,56 m magas kilátó 15 m magas felső pihenőszintjéről csodálatos panoráma nyílik a Bakony-hegység nagy részére. Látható innen a Miklós-Pál hegy, a Hajag-tető, a Kőris-hegy, a Kab-hegy, továbbá tiszta időben a Somló és az Alpokalja is. A kilátó Hárskút község belterületétől délre található, az 500 m magas Kis-bükk hegyen. A kilátó gyalogosan kerékpárral vagy gépjárművel is megközelíthető a környező településekről.
A 19,56 m magas kilátó 15 m magas felső pihenőszintjéről csodálatos panoráma nyílik a Bakony-hegység nagy részére. Látható innen a Miklós-Pál hegy, a Hajag-tető, a Kőris-hegy, a Kab-hegy, továbbá tiszta időben a Somló és az Alpokalja is. A kilátó Hárskút község belterületétől délre található, az 500 m magas Kis-bükk hegyen. A kilátó gyalogosan kerékpárral vagy gépjárművel is megközelíthető a környező településekről.

A 19,56 m magas kilátó 15 m magas felső pihenőszintjéről csodálatos panoráma nyílik a Bakony-hegység nagy részére. Látható innen a Miklós-Pál hegy, a Hajag-tető, a Kőris-hegy, a Kab-hegy, továbbá tiszta időben a Somló és az Alpokalja is. A kilátó Hárskút község belterületétől délre található, az 500 m magas Kis-bükk hegyen. A kilátó gyalogosan kerékpárral vagy gépjárművel is megközelíthető a környező településekről.