Nevezetesség

Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.

Madár Helga és Kovács László fazekasok fazekas műhelye Kalocsán év minden napján (amennyiben éppen nincs vásárban, vagy más rendezvényen) szívesen fogad mindenkit alkotóházában, csak a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban nem működik teljes kapacitással a ház. Ilyenkor a műhelyt csak korlátozott létszámban lehet látogatni, az alkotóház kiállító termét viszont folyamatosan.

Az 1790-ben épült fekvőborona falú zsúpfedeles parasztház 1975 óta működik tájházként. Egykoron Cseke János fazekas otthona volt, aki 1922-ben halt meg. Az önkormányzat tulajdonába kerülve a helyi fazekashagyományok bemutatása mellett számos rendezvény helyszíneként is szolgál.

A sümegi Fehérkő kilátóhoz két úton lehet feljutni, a Fehér-kövek Természetvédelmi területen helyezkedik el az Öreghegyen. A zöld sáv jelzésű turistaútról csodálatos kilátás nyílik a környékre.

A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.

A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.

A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.

Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.

Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.