Nevezetesség

A tájház és emlékház Zala megyében, Nagykanizsától 20 km-re Murakeresztúron található. A nemzetiségi lét, a helyi értékek, annak megőrzése és bemutatása fontos a Közművelődési Egyesület Murakeresztúr számára.

Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.

A kópházi tájház körülbelül az 1860-as években épülhetett. Ez a porta három épületrészből áll, melyek együttesen mutatják be a régi életformát. Az első – az utcáról nézve jobboldali- épület a főépület.

A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.

A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.

A jégkorszakot idéző, varázslatos Hosszú-völgy világa, védett növény és állatfajok olyan sokaságát is őrzi a jégkorszak óta, amire kevés példa akad Magyarországon. A Hosszú-völgy egy alig 2 kilométer hosszú löszvölgy a Kisalföld keleti végén, amelyen túl már a Bársonyos szelíden lankás dombvidéke emelkedik a Vértes hegység felé. A völgy egyedülálló növény és állatvilágát ismertető, de a történelmi és táji változásokat is bemutató tanösvény 4 kilométeres útvonala mentén 12 állomás került kialakításra.

A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.

2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.

Kirándulásra hívjuk Önöket! Kellemes túra keretében mesélünk erről a különleges lófajtáról és az Aggteleki Nemzeti Parkról. Az ösvény Jósvafőről, a Kúria Oktatóközpont és Lovasbázis épületétől indul és a hucul ménes Gergés-bércen található karámjához vezet. Az állomásokon elhelyezett tájékoztató táblák segítségével a terület természeti értékeibe, a ménes életébe és a tájat egykor alakító hagyományos gazdálkodásba nyerhet betekintést az érdeklődő.

A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.