Nevezetesség

A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.

A Kendereskert újraélesztésével célunk egy olyan látogatóközpont létrehozása, mely értéket teremt a városnak és méltó helyet ad a generációkat felölelő hagyományoknak. Életre kelt egy pásztormúzeumot, ahol a hagyományos háztáji gazdálkodás, a magyar őshonos állatok, a pásztorkodás hagyománya, valamint a pásztorélet motívumai kerülnek bemutatásra.

A Tisza Tó partján megelevenedik az Ausztrál kontinens. A sejtelmes földrész különleges, egyedi állatvilágából ad mini keresztmetszetet a Tiszaderzs határában megnyílt Kenguru Park. Benett kenguruk között sétálhatsz, megcsodálhatod a vörös óriáskenguruk lenyűgöző termetét, de Ausztrália színes madarai a legkisebb zebrapintytől a legnagyobb kakadu fajokig is megtalálhatóak ebben a mini állatbemutatóban. De! Hívtunk más földrészről is vendégeket. A közönségkedvenc szurikátákat vagy az aranyos alpakákat. Ha elfáradtál, akkor vár az ingyenes játszóház, az Ausztrál Játszótér és már folytathatod is az állati kalandokat a simogatóZOOban, ahol alpakák és törpekecskék várnak.

A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!

Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.

A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.

Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.

A Karapancsai Kastély és Major kerttörténeti tanösvényén végigsétálva megismerhetjük a kastélypark történetét, a 2015-ben rekonstruált neobarokk díszkertet, információt kapunk az egykori fejedelmi vadászatokról, a környékbeli sokác nemzetiség kultúrájáról. A tanösvény útvonala végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.

Intézményünk ars poetikája múltunkat, gyökereinket kutatni, feltárni, ápolni és tudásunkat átadni utódainknak. Sajátosságunk, hogy három helyszínen három arculattal rendelkezünk. A mátyásföldi villa, a cinkotai parasztporta és az árpádföldi emlékhely mind a miénk, kerületieké. A kiállítások mindhárom helyszínen díjmentesen látogathatók.

A Népművészeti Alkotóház Keszthelyen, a Sopron u. 7. szám alatt található, műemlék parasztbarokk lakóház. 1750 körül épült, a Festetics-birtok gazdatisztjeinek lakása volt. Az épület később Dongó-ház néven vált ismertté, az itt működő trafikról. Az épületben kézműves szakköröket, nyitott műhelynapokat, szakmai továbbképzéseket, nyári táborokat, kiállításokat tartanak.