Nevezetesség

A „Kis-Magyarország Botanikus Kert”, Európa legnagyobb mérethelyes domborzati és vízrajzi makettje. Magyarország 1:1000 méretarányú gigantikus „élő terepasztala”. Egy olyan hely, ahol óriásnak érezheti magát a látogató. Ahol egy lépés egy kilométer, ahol egy szökkenéssel ugorhatunk a Balaton déli partjáról a Tihanyi-félszigetre, ahol egyetlen ugrással kerülhetünk a Dunántúlról a Duna-Tisza közére. Egy hely, ahol felfedezhetjük hazánkat. Jelszavunk: „A Magyarkert egy csepp a természet csodájából”.

A Károlyi-kilátó a Kis-Milicben a határ mellett található 880 méter magasan. Az Országos Kéktúra a torony közelében halad, a határ menti zöld turistajelzést követve lehet feljutni a kilátóba. A csodálatos körpanoráma Füzér várát, a Zempléni térséget és Tátrát is megmutatja.

A Kis-Tubes 577 m magas csúcsán áll a modern vonalú kilátó, melyet Kiss Tibor tervei alapján építettek 1959-ben. Az S sávjelzésen közelíthető meg. Szép kilátás nyílik innen a Nyugati-Mecsekre és Pécs nyugati részére.

Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.

Kisfaludy Sándor magyar költő ebben a házban született, majd végleg letelepedett itt feleségével, Szegedy Rózával. Az emlékházban a Kisfaludy család relikviái mellett a látogatók értékes helytörténeti, képző-, ipar- és népművészeti gyűjteményt tekinthetnek meg.

A Kisfaludy-kilátó a Badacsony hegy 437 m-es magassági pontjánál épült. Erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk. A hegy legmagasabb pontján lévő korábbi kilátó funkcióját már nem tudta ellátni ezért is volt szükség az új kilátó megépítésére.

A Balaton keleti medencéjének egyik legszebb és legtermészetesebb kilátóhelye az akarattyai magasparton, a Kisfaludy sétányon lévő kilátópontból, mely kerékpárral is jól megközelíthető.

A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.

A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.

A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.