Búcsú
Szórakozás
Disznóvágás
Piac
Család
Koncert
Naptár
Börze
Kajak-kenu
Anyák napja
Fesztivál
Kiállítás
Vacsora
Állatok
Tábor
Vásár
Futás
Bál
Expo
Hagyományőrzés
Találkozó
Buli
Hangverseny
Egészség
Masszázs
Sport
Lovagi torna
Jeles nap
Kóstoló
Előadás
Mozi
Tűzijáték
Nyílt nap
Juniális
Szabadidő
Piknik
Napközis tábor
Gyereknap
Érzékenyítés
Hotel
Kajak
Meditáció
Gyógynövény
Élmény
Gokart
Emlék
Városnézés
Grill
Mustra
Party

Pincészetünk 27 hektáros birtokon gazdálkodik. Borozónk a Szépasszony-völgy (19-es pince) egyik legszebb és leglátványosabb pinceborozója. A kétszintes galériás borozóban akár 100 főt is le tudunk ültetni. Vendégeinket 18 fajta minőségi borral, 2 fajta érlelt pálinkával, üdítővel, zsíroskenyérrel, pincelepénnyel és füstölt kecskegomolyával várjuk. A borozás mellett megtekinthetik bormúzeumunkat is. Csoportoknak előzetes bejelentés alapján tematikus kóstolókat tartunk képzett borász vezetésével.
Pincészetünk 27 hektáros birtokon gazdálkodik. Borozónk a Szépasszony-völgy (19-es pince) egyik legszebb és leglátványosabb pinceborozója. A kétszintes galériás borozóban akár 100 főt is le tudunk ültetni. Vendégeinket 18 fajta minőségi borral, 2 fajta érlelt pálinkával, üdítővel, zsíroskenyérrel, pincelepénnyel és füstölt kecskegomolyával várjuk. A borozás mellett megtekinthetik bormúzeumunkat is. Csoportoknak előzetes bejelentés alapján tematikus kóstolókat tartunk képzett borász vezetésével.

Pincészetünk 27 hektáros birtokon gazdálkodik. Borozónk a Szépasszony-völgy (19-es pince) egyik legszebb és leglátványosabb pinceborozója. A kétszintes galériás borozóban akár 100 főt is le tudunk ültetni. Vendégeinket 18 fajta minőségi borral, 2 fajta érlelt pálinkával, üdítővel, zsíroskenyérrel, pincelepénnyel és füstölt kecskegomolyával várjuk. A borozás mellett megtekinthetik bormúzeumunkat is. Csoportoknak előzetes bejelentés alapján tematikus kóstolókat tartunk képzett borász vezetésével.

A Hagyományok Háza azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen. Olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára. Az intézmény küldetése: népi hagyományaink (ide értve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése.
A Hagyományok Háza azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen. Olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára. Az intézmény küldetése: népi hagyományaink (ide értve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése.

A Hagyományok Háza azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen. Olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára. Az intézmény küldetése: népi hagyományaink (ide értve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.

A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.

A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.

A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.

A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.
A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.

A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.