Szórakozás
Búcsú
Disznóvágás
Piac
Család
Koncert
Naptár
Börze
Kajak-kenu
Anyák napja
Fesztivál
Vacsora
Kiállítás
Állatok
Tábor
Bál
Vásár
Futás
Hagyományőrzés
Találkozó
Expo
Buli
Hangverseny
Egészség
Masszázs
Sport
Lovagi torna
Jeles nap
Kóstoló
Szabadidő
Napközis tábor
Mozi
Előadás
Nyílt nap
Tűzijáték
Gyereknap
Juniális
Piknik
Érzékenyítés
Meditáció
Emlék
Kajak
Hotel
Élmény
Szórakozóhely
Gokart
Városnézés
Grill
Gyógynövény
Mustra

A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).

A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).

Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.
Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.

Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.

Szilvásvárad páratlan szállás és üdülőhelye a Szalajka Liget wellness hotel és üdülőfalu, mely számtalan színes szolgáltatással igyekszik az Ön és családja kényelmét, pihenését szolgálni. A Bükk egyik legkeresettebb és családok által leglátogatottabb wellness szállodája, ahol az árakat a családok pénztárcájához igazítottuk!
Szilvásvárad páratlan szállás és üdülőhelye a Szalajka Liget wellness hotel és üdülőfalu, mely számtalan színes szolgáltatással igyekszik az Ön és családja kényelmét, pihenését szolgálni. A Bükk egyik legkeresettebb és családok által leglátogatottabb wellness szállodája, ahol az árakat a családok pénztárcájához igazítottuk!

Szilvásvárad páratlan szállás és üdülőhelye a Szalajka Liget wellness hotel és üdülőfalu, mely számtalan színes szolgáltatással igyekszik az Ön és családja kényelmét, pihenését szolgálni. A Bükk egyik legkeresettebb és családok által leglátogatottabb wellness szállodája, ahol az árakat a családok pénztárcájához igazítottuk!

A kilátó névadója a lokálpatrióta Szálas Béla. Az ő kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre. Érdekessége, hogy a település központjában helyezkedik el, de a közeli főútról mégsem látszik.
A kilátó névadója a lokálpatrióta Szálas Béla. Az ő kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre. Érdekessége, hogy a település központjában helyezkedik el, de a közeli főútról mégsem látszik.

A kilátó névadója a lokálpatrióta Szálas Béla. Az ő kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre. Érdekessége, hogy a település központjában helyezkedik el, de a közeli főútról mégsem látszik.