Program

Régi konyháinkban főképp cserépedényeket használtak. Ki és hogyan készítette ezeket? Milyen formákat használtak? Van-e lába a lábasnak és mire is való a fazék?

Magyarországon ma is számos szőlőtermő vidék található. A Skanzen pincéi és présházai kiváló helyszínül szolgálnak az őszi társas munka, a szüret fölelevenítéséhez. A szőlőőrzést, a női-, és férfimunkákat játékos módon, mondókák, dalok, anekdoták segítségével élhetik át a gyerekek. A nagyobbak a borfogyasztás kulturális hátterével is megismerkednek. Megtudják, mi a lopó, milyen nehéz a puttony, és hogy mekkora is a gönci hordó. A szőlőfürtökről együtt leszemezett szőlőt csömöszölik, majd a kézi préssel mustot nyernek belőle és a saját kezűleg készített édes nedűt elfogyasztják.

Szeretne kóstolót kapni Magyarországból? Ízletesen és élményszerűen mutatjuk be hazánk értékeit. Tekintse meg a szentendrei Skanzen turisztikai ajánlatait! Válogasson széleskörű kínálatunkból vagy állítsa össze egyedi programcsomagját! Az idei szezonra a következő programcsomagokat ajánljuk a leginkább cégek, egyesületek, klubok csoportos kirándulásához. Egyedi kérések esetén kérdezze bátran munkatársainkat a lenti elérhetőségeken.

A tanösvény három kilométeren mutatja be a Kolon-tó igazi különlegességét, a homokbuckák és a láp közvetlen találkozását.

A 781 hektáros terület 1976 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A Péteri-tó 3 tóegységből álló tórendszere eredetileg természetes szikes tó volt, melyet a XX. század során alakítottak halastóvá. A tavak területe kb. 220 ha.

Kiskunmajsa határában található a tartós szegfű egyik élőhelye, a bodoglári homokbuckák területe. A fokozottan védett tartós szegfű hazánk bennszülött növényfaja, amely kizárólag a Duna-Tisza közén fordul elő. Egyik legnagyobb állománya Bodoglár térségében található.

A Tiszaalpáron található bronzkori földvár történetét és a bronzkori emberek életmódját ismerteti meg a tanösvény.

A vaskúti halmokról újkori forrásokban első nyomot az ún. II. József-féle katonai felmérésben találunk. Az 1783-ban készült térképlap feltünteti a halmokat Vaskút községtől délre. Az északi csoportban 6 halmot, míg a déliben – a vár körül – kilencet.

Az Érsekhalmi földvára fokozottan védett régészeti lelőhely. A védelem célja az itt található középső bronzkori földvár és hozzá tartozó település, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése, a lelőhely kutathatóságának biztosítása. A földvár a régészeti oltalom mellett az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület és a természetvédelmi törvény értelmében ex lege országos jelentőségű védett természeti területnek minősül. Az Érsekhalma - nemesnádudvari löszvölgyek elnevezésű terület a Natura 2000 hálózat része is.

A Csárda-halom az egyik jelentős Duna-völgyi ér, a Nagy-ér mellett húzódó természetes dombhát magasításával keletkezett. Egyike volt azon kevés helynek, melyen a környékbeliek a rendszeres dunai árvizek levonulását végigkísérhették.