Fitness
Horgászat
Gyerekprogram
Farmlátogatás
Tábor
Garantált program
programnaptár
Hajózás
Wellness
Kultúra
Csillagászat
Állatkert
Vadászat
Filmvetítés
Kempingezés
Túrázás
Játszótér
Művelődés
Színház
Vásárlás
Lovaglás
Evezés
Úszás
Íjászat
motor
Túra
Autó
Repülés
Babaúszás
Mozi
Vitorlázás
Tollaslabda
Fogathajtás
Sportcentrum
Ökocentrum
Jóga
Család
Sport
Városnézés
Kötélpálya
Aquapark
Spa
Meditáció
Természet
Folklór
Hintózás
Pusztaprogram
Bábszínház
Mulatság
Kerékpár
Országos eseménynaptár

A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.

A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.

A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.

A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.

A Kőröshegyi Völgyhíd látványa lenyűgöző! Méretére jellemző, hogy még a Balaton északi partjáról is jól látható. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. A völgyhíd több pontról megcsodálható, de a híd belső szerkezetének látogatása munkavédelmi okokból nem engedélyezett.
A Kőröshegyi Völgyhíd látványa lenyűgöző! Méretére jellemző, hogy még a Balaton északi partjáról is jól látható. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. A völgyhíd több pontról megcsodálható, de a híd belső szerkezetének látogatása munkavédelmi okokból nem engedélyezett.

A Kőröshegyi Völgyhíd látványa lenyűgöző! Méretére jellemző, hogy még a Balaton északi partjáról is jól látható. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. A völgyhíd több pontról megcsodálható, de a híd belső szerkezetének látogatása munkavédelmi okokból nem engedélyezett.