Országos eseménynaptár
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.
A 19. század első felében kosáríves árkádsorú tornáccal épült lakóház formailag a Bakony-Balaton-felvidék hasonló épületeire emlékeztet, elterjedésüket tekintve azoknak legkeletibb előfordulása. A hoszszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szoba, konyha, kamra, istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
A Seregélyes Fő utcáján elhelyezkedő Tájház hűen tükrözi a régi népi építészet egyszerűségét, nagyszerűségét. Itt kapott helyet a népművészeti kiállítás, amely a helyi népviseletet és a kézműves tevékenységet mutatja be, eredeti darabok kiállításával.
A színes népviseletéről, hímzéseiről híres, a Sárközhöz sok szállal kötődő Sió menti falu néprajzi gyűjteménye egy XIX. századi parasztporta épületeiben látható.
Kásád lakóinak többsége horvát nemzetiségű Dráva menti sokác, akiknek ősei a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre. Szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat megőrizték, és bemutatják a tájházban.
Sváb közösség korabeli tárgyait, eszközeit emlékeit mutatja be a gyűjtemény. Hétfőtől péntekig lehet előzetesen bejelentkezni a látogatásra az önkormányzat elérhetőségén.
A tájházban megismerhetik a sváb népművészet jellegzetességeit. Az egykori vendégfogadóból kialakított tájház pazar néprajzi gyűjteményt őriz. A sváb bútorok mellett a szuloki néprajzra jellemző használati tárgyak kaptak itt helyet.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A tájház a 18. században épült taposott szalmatetős szegényparaszti lakóház, népi bútorokkal berendezve. Szalmatetős, szabadkéményes, 200 éves épület, korhű berendezéssel.
Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta
Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta
Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta
