A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
Egy kisparaszti lakóházat tettünk időtállóvá és azt korhűen berendeztük, hogy megőrizzük, bemutassuk sok-sok hajdúdorogi család egykori életét. A Rózsa utcában található parasztház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vertfalu lakóépület. Egyszerű emberek lakták.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A hajdúszoboszlói tájház olyan néprajzi gyűjtemény, amely egy helyi lakos helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyait mutatja be, melyek az adott település, vagyis Hajdúszoboszló hagyományos tárgyi kultúráját a leginkább jellemzik.
A tájház épülete tipikus alföldi parasztház, mely 1967 óta kiállítóhely. Tulajdonosa és fenntartója a helyi települési és a német önkormányzat. A modernizálódott falu közepén, a protestáns templomok utcájában áll.
A berendezett parasztház és portájának épületei a Vasi-Hegyhát népi hagyományait örökítik meg. A lakóépület legértékesebb része a szíves, tulipános mintájú festett, faragott deszkaoromzat, a virágos népi reneszánsz szép példája. Felirata: Gothár István Bedics Anna 1891., készítője Tőke János asztalosmester volt. Hasonló, XIX. századi festett oromzatok Vas megyén kívül még Zalából és a vele határos szlovéniai Muramentéről ismertek. A ház belsejében sarokpados szoba, mászókéményes konyha és hombáros kamra látható.
A berendezett parasztház és portájának épületei a Vasi-Hegyhát népi hagyományait örökítik meg. A lakóépület legértékesebb része a szíves, tulipános mintájú festett, faragott deszkaoromzat, a virágos népi reneszánsz szép példája. Felirata: Gothár István Bedics Anna 1891., készítője Tőke János asztalosmester volt. Hasonló, XIX. századi festett oromzatok Vas megyén kívül még Zalából és a vele határos szlovéniai Muramentéről ismertek. A ház belsejében sarokpados szoba, mászókéményes konyha és hombáros kamra látható.
A berendezett parasztház és portájának épületei a Vasi-Hegyhát népi hagyományait örökítik meg. A lakóépület legértékesebb része a szíves, tulipános mintájú festett, faragott deszkaoromzat, a virágos népi reneszánsz szép példája. Felirata: Gothár István Bedics Anna 1891., készítője Tőke János asztalosmester volt. Hasonló, XIX. századi festett oromzatok Vas megyén kívül még Zalából és a vele határos szlovéniai Muramentéről ismertek. A ház belsejében sarokpados szoba, mászókéményes konyha és hombáros kamra látható.
Héreg, több ezer éve lakott területen, a Gerecse középső részén a Héregi-medencében fekszik. A település középpontjában található a Tájház, ahol állandó kiállítás látható Héreg életére jellemző berendezési tárgyakból, eszközökből, a falusi gazdálkodás szerszámaiból.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
