A mecset az iszlám vallás temploma, ahol a hívek imára, igehirdetésre rendszeresen összegyűlnek, előadásokat is hallgatnak. A Budapest Mecset különleges mecsetlátogatásokat is szervez, ahol vezetésével bejárhatjuk Budapest legnagyobb mecsetét, illetve megismerhetjük közösségüket és az iszlám vallás alapjait.
A mecset az iszlám vallás temploma, ahol a hívek imára, igehirdetésre rendszeresen összegyűlnek, előadásokat is hallgatnak. A Budapest Mecset különleges mecsetlátogatásokat is szervez, ahol vezetésével bejárhatjuk Budapest legnagyobb mecsetét, illetve megismerhetjük közösségüket és az iszlám vallás alapjait.
A mecset az iszlám vallás temploma, ahol a hívek imára, igehirdetésre rendszeresen összegyűlnek, előadásokat is hallgatnak. A Budapest Mecset különleges mecsetlátogatásokat is szervez, ahol vezetésével bejárhatjuk Budapest legnagyobb mecsetét, illetve megismerhetjük közösségüket és az iszlám vallás alapjait.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.
A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.
A templomot 1841-ben kezdték klasszicista stílusban építeni a római Pantheon mintájára, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.