Gyalogtúra
Ökotúra
Teljesítménytúra
Csónaktúra
Tanösvény
Vízitúra
Kerékpártúra
Geotúra
Kenutúra
Barlangtúra
Kerékpár
Éjszakai túra
Vártúra
Túraút
Emléktúra
Biciklitúra
Gyalog
Városnézés
Madármegfigyelés
E-bike
Forrástúra
Gyógynövénytúra
Mikulás túra
Darules
Túzok
Nehéz túra
Körtúra
Túravezetés
Nordic walking
Terepjáró
Dűlőtúra
Bortúra
Csapatépítés
Bor
könnyű túra
Templomtúra
Romtúra
Tanúhegyek
Szentjánosbogár
Gemenc
Ősmaradvány
Túrajáték
Alagút túra
Segway
Holdfénytúra
Ásványgyűjtés
Balaton
Állatok
Autóbusz
Gyerektúra
Országos eseménynaptár

Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.
Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.

Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.

Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.

Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.

Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.

Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.