Túra

Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hatodik tanösvényeként 2009-ben kialakított Halásztelki -tanösvény, felújítását követően ismét látogatható az érdeklődők számára. A tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét.

Az alig több mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A bejárás időtartama kb. 1,5-2 óra.

A tanösvény Geszt és Zsadány községek határában található, hossza 8 km. Az utolsó állomás a Zsadány-Biharugra közúton tovább haladva a Nemzeti Parkot jelölő hatósági táblától 1 km-re, az út jobb oldalán található. A tanösvény gyalogosan járható, a teljes bejárás időtartama kb. 3 óra.

A tanösvény hossza 5 km. Kiinduló pontja a Szabadkígyós településtől délre elhelyezkedő Nagyerdő északi része. Négy állomása gyalogosan két óra alatt bejárható. A tanösvény a Kígyósi-puszta növény és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be.

A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Ha a nemzeti park egyéb, Szarvas város környéki látnivalóit is szeretné valaki bebarangolni, Látogatóközpontunkban lehetősége van az ezzel kapcsolatos tájékozódásra, kenu- és kerékpár kölcsönzésre, szakvezetéses kenu- és kerékpár túrára is. Csoportoknak bejelentkezéses alapon előadásokat, túravezetéseket, egyéb szakmai programokat is biztosítunk.

Ha szeretnék látni Szigliget csodáit, akkor jöjjön velem és fedezzük fel együtt ezeket a szépségeket! Festői itt minden: a hegyek, a dombok, az erdők, az Ófalu, (mely őrzi ősi formáját és védett), az öböl. Az ember alkotásai is nagyszerűen kiegészítik a természet által megalkotott szépségeket.

A Káli-medence csodálatos táj a Balaton-felvidéken. A geológiai csodákon és a természeti értékeken túl vonzó ez a terület a néprajzi hagyományok, és a nép építészet emlékei iránt rajongóknak is. Túránk során ellátogatunk a fenséges Hegyestűre, melynek megtekintjük a vulkáni kürtőjének roncsát. Köveskálon mosóházat csodálunk meg, valamint az ország egyetlen szégyenkövét. Kőtengerek homokkő formációi is ámulatba ejtenek bennünket Szentbékkállán, de ellátogatunk a salföldi kőtengerbe is.