Túra

Az esztergomi bunkertúra kisebb kalandtúrával egybekötött bunkerlátogató-túra, gyönyörű természeti környezetben a volt magyar, német és szovjet katonai használatú területen. A túra során megismerheti a Kis-Strázsa és Nagy-Strázsa hegyek mélyén található érdekes építményeket, megtekintheti a terület legtöbb bunkerfajtáját, amiket csak kevesen ismernek eldugottságuk miatt. A túra közepes nehézségű, két hegyre megy fel, egyikre az elején, másikra a végén, közte viszonylag sík terepen halad. A túra előre meghirdetett időpontokban kerül megrendezésre.

A Fejeték-mocsár a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. Az 1992-ben 25 hektár kiterjedésben védetté nyilvánított, ma közel 34 hektárra bővült Fejetéki-mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.

A tanösvény Geszt és Zsadány községek határában található, hossza 8 km. Az utolsó állomás a Zsadány-Biharugra közúton tovább haladva a Nemzeti Parkot jelölő hatósági táblától 1 km-re, az út jobb oldalán található. A tanösvény gyalogosan járható, a teljes bejárás időtartama kb. 3 óra.

A Tiszaalpáron található bronzkori földvár történetét és a bronzkori emberek életmódját ismerteti meg a tanösvény.

A tanösvény hossza 5 km. Kiinduló pontja a Szabadkígyós településtől délre elhelyezkedő Nagyerdő északi része. Négy állomása gyalogosan két óra alatt bejárható. A tanösvény a Kígyósi-puszta növény és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be.

A tanösvény három kilométeren mutatja be a Kolon-tó igazi különlegességét, a homokbuckák és a láp közvetlen találkozását.

Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri tájvédelmi törzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer.

A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak.

Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.

A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a Duna-völgy alföldi szakaszán a Kalocsai síkságon helyezkedik el. A jégkorszak után a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató. Ez az egyetlen mély vizű, szikes jellegű tó hazánkban.