Jeles nap
Advent
Majális
Húsvét
Március 15
Falunap
Szilveszter
Augusztus 20
Karácsony
Október 23
Mikulás
Nőnap
Városnap
Márton nap
Megemlékezés
Augusztus 20.
Tavaszköszöntő
Nagyboldogasszony
Pünkösd
Rózsa
Borünnep
Halloween
Virágünnep
Hagyományőrző ünnep
Méz
Szent Mihály
Vallás
Kerület napja
Purim
Fénykomp
Kisboldogasszony
Pásztorünnep
Irodalom
Gyermekkönyvünnep
Sportünnep
Múzeum
Holi
Magyar nyelv hete
Tanabata
Lovas ünnep
Híd
Zsidó
Márton-nap
ÍJeles nap
Fotózás
Új Olaj Ünnepe

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, mely több mint száz éves hagyomány Magyarországon. A Föld napja testvérünnepének tekintjük, célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel felhívja a társadalom, különösen a fiatalok figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára, hiszen kiemelt feladat ma az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.
Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, mely több mint száz éves hagyomány Magyarországon. A Föld napja testvérünnepének tekintjük, célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel felhívja a társadalom, különösen a fiatalok figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára, hiszen kiemelt feladat ma az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, mely több mint száz éves hagyomány Magyarországon. A Föld napja testvérünnepének tekintjük, célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel felhívja a társadalom, különösen a fiatalok figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára, hiszen kiemelt feladat ma az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

Európa története a szakadatlan versengés, viszályok és háborúk története is egyben, mely a II. világháborúban érte el legtragikusabb fejezetét. Nyugat-Európa népei és vezetői megértették, hogy egymás rovására nem tudnak jólétet és fejlődést elérni. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá.
Európa története a szakadatlan versengés, viszályok és háborúk története is egyben, mely a II. világháborúban érte el legtragikusabb fejezetét. Nyugat-Európa népei és vezetői megértették, hogy egymás rovására nem tudnak jólétet és fejlődést elérni. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá.

Európa története a szakadatlan versengés, viszályok és háborúk története is egyben, mely a II. világháborúban érte el legtragikusabb fejezetét. Nyugat-Európa népei és vezetői megértették, hogy egymás rovására nem tudnak jólétet és fejlődést elérni. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá.

A II. világháború Európában több fronton, továbbá Afrikában és a Távol-Keleten zajlott. A soha nem látott erők közötti összecsapás mérhetetlen szenvedést okozott a világ népei számára. Több száz város vált romhalmazzá, az emberáldozatok száma 60 millióra tehető. A háború utolsó szakaszában a szovjet és az amerikai csapatok 1945. április 25-én találkoztak az Elbánál. Április 30-án a már Berlin központjában harcoló szovjetek elfoglalták a Reichstagot, a birodalmi gyűlés épületét, a náci Németország szimbólumát. Hitler öngyilkos lett a kancellária alatti bunkerében. Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert.
A II. világháború Európában több fronton, továbbá Afrikában és a Távol-Keleten zajlott. A soha nem látott erők közötti összecsapás mérhetetlen szenvedést okozott a világ népei számára. Több száz város vált romhalmazzá, az emberáldozatok száma 60 millióra tehető. A háború utolsó szakaszában a szovjet és az amerikai csapatok 1945. április 25-én találkoztak az Elbánál. Április 30-án a már Berlin központjában harcoló szovjetek elfoglalták a Reichstagot, a birodalmi gyűlés épületét, a náci Németország szimbólumát. Hitler öngyilkos lett a kancellária alatti bunkerében. Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert.

A II. világháború Európában több fronton, továbbá Afrikában és a Távol-Keleten zajlott. A soha nem látott erők közötti összecsapás mérhetetlen szenvedést okozott a világ népei számára. Több száz város vált romhalmazzá, az emberáldozatok száma 60 millióra tehető. A háború utolsó szakaszában a szovjet és az amerikai csapatok 1945. április 25-én találkoztak az Elbánál. Április 30-án a már Berlin központjában harcoló szovjetek elfoglalták a Reichstagot, a birodalmi gyűlés épületét, a náci Németország szimbólumát. Hitler öngyilkos lett a kancellária alatti bunkerében. Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert.

A Vöröskereszt megalapítója, Henry Dunant született ezen a napon, május 8-án, 1828-ban. A svájci üzletember 1859. június 24-én tanúja volt a francia-szárd és az osztrák császári csapatok között lezajlott véres solferinói csatának, ahol az ellátatlan sebesültek tömegei haltak bele egyébként gyógyítható sérüléseikbe. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet: 1863-ban Genfben megalakult a Vöröskereszt.
A Vöröskereszt megalapítója, Henry Dunant született ezen a napon, május 8-án, 1828-ban. A svájci üzletember 1859. június 24-én tanúja volt a francia-szárd és az osztrák császári csapatok között lezajlott véres solferinói csatának, ahol az ellátatlan sebesültek tömegei haltak bele egyébként gyógyítható sérüléseikbe. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet: 1863-ban Genfben megalakult a Vöröskereszt.

A Vöröskereszt megalapítója, Henry Dunant született ezen a napon, május 8-án, 1828-ban. A svájci üzletember 1859. június 24-én tanúja volt a francia-szárd és az osztrák császári csapatok között lezajlott véres solferinói csatának, ahol az ellátatlan sebesültek tömegei haltak bele egyébként gyógyítható sérüléseikbe. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet: 1863-ban Genfben megalakult a Vöröskereszt.

Az anyák és nagymamák napját a világ számos országában megünneplik, bár nem mindenhol egy időben. Ez az ünnep is, mint a munka ünnepe, az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, és onnan terjedt el Európában. Hazánkban először 1909-ben tájékoztattak a hírlapok egy új amerikai ünnep születéséről, de nálunk csak évekkel később, 1925-ben rendeztek először anyák napi eseményeket a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére.
Az anyák és nagymamák napját a világ számos országában megünneplik, bár nem mindenhol egy időben. Ez az ünnep is, mint a munka ünnepe, az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, és onnan terjedt el Európában. Hazánkban először 1909-ben tájékoztattak a hírlapok egy új amerikai ünnep születéséről, de nálunk csak évekkel később, 1925-ben rendeztek először anyák napi eseményeket a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére.

Az anyák és nagymamák napját a világ számos országában megünneplik, bár nem mindenhol egy időben. Ez az ünnep is, mint a munka ünnepe, az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, és onnan terjedt el Európában. Hazánkban először 1909-ben tájékoztattak a hírlapok egy új amerikai ünnep születéséről, de nálunk csak évekkel később, 1925-ben rendeztek először anyák napi eseményeket a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére.

A magyar sport napját 2000. óta ünnepeljük május 6-án. Az ünnep apropóját egy 1875-ben megrendezett sportverseny adja, amelyet Budapesten, a mai Szabadság téren álló Újépület hatalmas udvarán rendeztek. Az esemény jelentősége, hogy az egy hónappal korábban megalapított első magyar hivatalos sportklub, a Magyar Athletikai Club (MAC) által szervezett esemény Európa első hivatalos szabadtéren lebonyolított sportversenye volt.
A magyar sport napját 2000. óta ünnepeljük május 6-án. Az ünnep apropóját egy 1875-ben megrendezett sportverseny adja, amelyet Budapesten, a mai Szabadság téren álló Újépület hatalmas udvarán rendeztek. Az esemény jelentősége, hogy az egy hónappal korábban megalapított első magyar hivatalos sportklub, a Magyar Athletikai Club (MAC) által szervezett esemény Európa első hivatalos szabadtéren lebonyolított sportversenye volt.

A magyar sport napját 2000. óta ünnepeljük május 6-án. Az ünnep apropóját egy 1875-ben megrendezett sportverseny adja, amelyet Budapesten, a mai Szabadság téren álló Újépület hatalmas udvarán rendeztek. Az esemény jelentősége, hogy az egy hónappal korábban megalapított első magyar hivatalos sportklub, a Magyar Athletikai Club (MAC) által szervezett esemény Európa első hivatalos szabadtéren lebonyolított sportversenye volt.