Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.
Kiemelt partner
Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.
Kiemelt partner
Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.
Kiemelt partner
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
Drégelypalánk páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település. A településtől mintegy 4-5 kilométerre áll Drégely sziklavára, ahol az 1552-es ostrom idején Szondi György várkapitány 146 katonájával együtt hősi halált halt.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
Az Egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Kinizsi vár nemcsak a múlt emlékeit őrzi, hanem életre is kelti a középkor hangulatát. Itt nem csupán néző lehetsz, hanem résztvevő is: pajzsot festhetsz, kipróbálhatod a vitézek fegyvereit, célba lőhetsz íjjal, vagy felfedezheted a vár titkait egy tapasztalt idegenvezető kíséretében. Válaszd ki a neked tetsző kalandot, és tedd egyedivé a várban töltött napodat.
A Kinizsi vár nemcsak a múlt emlékeit őrzi, hanem életre is kelti a középkor hangulatát. Itt nem csupán néző lehetsz, hanem résztvevő is: pajzsot festhetsz, kipróbálhatod a vitézek fegyvereit, célba lőhetsz íjjal, vagy felfedezheted a vár titkait egy tapasztalt idegenvezető kíséretében. Válaszd ki a neked tetsző kalandot, és tedd egyedivé a várban töltött napodat.
A Kinizsi vár nemcsak a múlt emlékeit őrzi, hanem életre is kelti a középkor hangulatát. Itt nem csupán néző lehetsz, hanem résztvevő is: pajzsot festhetsz, kipróbálhatod a vitézek fegyvereit, célba lőhetsz íjjal, vagy felfedezheted a vár titkait egy tapasztalt idegenvezető kíséretében. Válaszd ki a neked tetsző kalandot, és tedd egyedivé a várban töltött napodat.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a 19. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
