Történelem érettségi akkor és most
A legtöbb diák fél a történelem érettségitől, hiszen egyre több és több évszámot kell fejben tartani, nem beszélve a személynevekről, az eseményekről, illetve a földrajzi helyekről. Az évtizedek, századok alatt már sokan átélték ezt, hiszen Magyarországon 1851-ben tették kötelezővé ezt az érettségit. Az elmúlt több mint 170 év alatt sokat változott a struktúra, de valljuk be, hogy azóta rengeteg minden történt a világban.
Az alábbi cikkünkben a történelem érettségi múltját és jelenét mutatjuk be. Eláruljuk, hogy milyen volt a vizsga akkor és mi várható idén.
Értelmességi vizsga
Magyarországon még a 17. században felvették az érettségihez hasonló vizsga szükségességét. Ez nemcsak lezárta a tanulmányokat, hanem lehetőséget adott arra, hogy a diákok felsőoktatásba jelentkezhessenek. A koncepció ma is hasonló, hiszen csak érettségi után vesznek fel egyetemre, legalábbis jó esetben. Ehhez azonban sokszor segítségre van szükség, mint a Rubicon Történelem Érettségi Mesterkurzusa, ahol közép- és emelt szinten is kapunk gyakorló feladatsorokat. Folyamatosan ellenőrizhetjük a tudásunkat, hiszen az internet segítségével ma már szinte bármire felkészülhetünk online.
De nem volt ez mindig ilyen egyszerű, hiszen akkor még nem volt internet, de még könyvtárba sem mindenki juthatott el. Magyarországon végül az 1848-49-es forradalom után vezették be az érettségit. Az akkori osztrák befolyás miatt bár hazánkban tiltakoztak ellene, 1851-től minden gimnáziumban kötelezővé tették.
Kinek volt kötelező?
Akkoriban máshogy tekintettek a lányokra, így nekik eleinte nem volt kötelező érettségit tenniük, vagyis inkább úgy mondanánk, hogy nem akárki vizsgázhatott le. Először csupán a kereskedelmi iskolákban vezették be, majd 1895-től magánérettségit tehettek a lányok is, de csak a fiúgimnáziumokban. Ettől fogva már ők is jelentkezhettek bölcsész- vagy éppen orvosi karra.
1919-ben eltörölték az érettségit, de csak egy rövid időre, hiszen 1924-től megszűnt az iskolatípusok megkülönböztetése, így bármelyik iskolából lehetett egyetemre jelentkezni érettségivel. Változást csak a szakérettségik rendszere hozott, 1952-ben pedig bevezették a felsőoktatási felvételit, így az érettségi inkább lett záróvizsga, mint végzettség. Azóta a presztízse sokat csökkent.
Az érettségi manapság
1982-ben bevezették az egyes tárgyakból az összevont felvételit, itt azonban még csak írásbeliről volt szó. Tíz évvel később, 1993 után már továbbtanulásra jogosította a diákokat, ez viszont nem azt jelentette, hogy egyetemre mehetnek, hiszen az iskolák további feltételekhez kötötték a felvételt.
A Nemzeti Alaptanterv 1995-ben bevezetésre került, ekkor már közép- és emelt szinten is vizsgát tehettünk. 2005-ben ismét változtattak, ahogy most 2024-ben ismét megteszik. Sok esetben a szerkezet mellett a követelményrendszer is átalakul, sokak számára nehezebben lehet majd bejutni felsőoktatási intézményekbe.
