Buzsáki Népművészeti Tájház

Buzsáki Népművészeti Tájház

A falu központjában található, ma már tájházként funkcionáló tömésház, 1977-ben, amikor megvásárolják és tájházzá alakítják, többedmagával található a faluban, ma már azonban egyedüli képviselője ennek a háztípusnak, ami egykor ezt a vidéket jellemezte.

A tömésház a 19. században épült, módos paraszt portája volt, ami jól látható a telek nagy méretén, gazdasági épületein. A ház megvásárlásakor már jelentős változásokon ment át, tájházzá alakításakor szabadkéményes formába építették vissza, azaz a konyhában látható sárkemence fölött kémény nyílás található. Ezen keresztül a füst kihúz a konyhából így nem gomolyog a térben. A szabadkémény nyílásába tették egykor a füstölni kívánt húsokat. A konyhától jobbra és balra található a ház két szobája, mindkettőt mázas szemeskályha melegíti, amit a konyhából fűtenek, így a szobába egyáltalán nem jut be a füst. A ház első szobája volt a család tisztaszobája, amit a legszebb textilneművel, szentképekkel öltöztettek fel és kímélték a mindennapi használattól. A szoba ma is 19. századi tisztaszobának van berendezve, két szépen felvetett ággyal, szentképekkel, gazdag díszítéssel. A hátsó szoba, ami egykor a család lakószobája volt, ma kiállítótérként funkcionál, hiszen itt helyezték el a buzsáki népművészet, népi iparművészet legszebb darabjait.

A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban.

A tájház udvarán áll a hatalmas színnel ellátott istállós pajta, ami ma padokkal van tele, utal arra, hogy a portát rendezvényei alatt ma is használja a falu. A tájház meglátogatása önmagában is egy tartalmas kirándulás programja, aki teheti látogasson Buzsákra, amikor a tájház portáján programokat szerveznek. Ilyenkor látványos néptáncműsoroktól hangos a tömésház udvara, és látható a híres buzsáki népművészet mai továbbélése.

Forrás: A település honlapja