Babits Mihály Színház 2021. Előadások és online jegyvásárlás

Műsoron 2021 - Ajánló

Szép magyar komédia

“Szabadság! Szerelem! R’n’R!” Balassa Bálint klasszikusa 21. századi köntösben a Babits Mihály Színház előadásában a Hiperkarma és a Napoleon Boulevard dalaival.

Kredulusz/Balassi....... Széplaky Géza
Júlia............................ Bacsa Ildikó
Szilvánusz.................. Krizsik Alfonz
Galatea....................... Kéner Gabriella
Licida/Gyenes............. Báhner Péter
Briszeida..................... Maronka Csilla

Dramaturg: Szemes Péter
Zenei vezető: Ágoston Máté
Látvány: Orth Dániel
A rendező munkatársa: Vereckei Kata

Rendezte: Kaj Ádám

Presszó-szonáta

“Hogy aki én
én vagyok-e”

Presszó és kávéház: találkozások színhelyei. Hogy ezek a találkozások véletlenek vagy sorsszerűek?
Nőket látunk, különböző státuszban, különböző háttérrel, különböző jellemmel és akarattal. De vajon kinek az akarata érvényesül? A férfié, aki bár nincs jelen, mégis ordít a hiánya, mert minden belőle indul és hozzá tér vissza? A rendezőé és íróé, akik arra ?kárhoztatnak? két színésznőt, hogy ezen az estét ketten hattá hasadjanak? De hát lehet egy színésznek pokol a színház, a játék? Hiszen minden szerep ezen a világon. A feleség. A szerető. A festő. És a megrendelő is. Gondoljon mindenki csak az Ahogy tetszik méla Jaques-jára.
A szonáta klasszikus zenei műfaj. Általában három, négy ciklikus tételből áll, amelyek formájára és sorrendjére nézve elég szigorú szokás alakult ki. Vörös István drámája ? nomen est omen- partitúra, amit a színésznők hangjukkal, mozgásukkal szólaltatnak meg. Igazi gúzsba kötve táncolás. És mégis, ahelyett hogy a műfaji keret korlátozna, teret enged a formával és stílussal való kísérletezésnek.
A szonáta teatralizálása írói és színészi bravúr. Valódi színházi játék, ahol nem elrejtjük a kulisszát, hanem megmutatjuk.

G: Kéner Gabriella
C: Maronka Csilla

Látvány: Giricz Máté
A rendező mukatársa: Vereckei Kata
Írta: Vörös István
Rendezte: Kaj Ádám

Hamlet

Mottó: Dánia karantén.

Hamlet a kényszerű összezártságban kísérletet tesz a gyerekszoba revíziójára, aminek során megmérettetik a szerelem, család és barátság fogalma. Az öntudatra ébredő fiú az atyát kérdezi: Ki vagyok én? A régi, a patriarchális rend örököse? Vagy az anyai rész az erősebb bennem, ami ismeri a kegyelmet és a megbocsátást?
Shakespeare műve egy családi kamaradráma, ahol a történelem csak a legvégén rúgja rá az ajtót a temetetlen holtakra.

Fordította: Arany János

Szereposztás:
Claudius............................................................... Viczián Ottó
Hamlet/Hamlet atyjának szelleme........................ Bánföldi Szilárd
Polonius/Első sírásó/Pap/Fortinbras.................... Faragó András
Laertes/Rosencrantz/Horatio............................... Kazári András
Gertrud................................................................. Kéner Gabi
Ophelia/Guildenstern/Második sírásó/Osrick....... Orosz Csenge
Fortinbras............................................................. Dóra Ádám
Gyermek Hamlet.................................................. Rákosi Sámuel
Testőrparancsnok................................................. Ótott Ferenc
Katonák................................................................ Horváth Mózes, Rezsnyik Bálint

Zene: Ágoston Máté
Jelmez: Kovács Klaudia
Szcenika: Kun Botond
Vívás: Széplaky Géza
A rendező munkatársa: Vereckei Kata

Rendező: Kaj Ádám

A gólyakalifa

Babits Mihály 1913-ban írt regényét sokan a modern magyar próza előfutárának tartják. A szerzőt a tudathasadás problematikája foglalkoztatja, amihez Freud Az álomról c. tanulmánya szolgáltatja a tudományos alapot. A főhős, Tábory Elemér betegsége ugyanakkor nem tekinthető klasszikus személyiségzavarnak, mert másik énje álmában él, és erről az álomlétezésről neki tudata, sőt emlékezet is van. Babits valójában egy lélekhasadás tragédiáját írja meg, amikor kettéválik az ember „fényes” (az erkölcsi és etikai, a civilizált) és az árnyékszerű része (a démonikus, az ösztöni), és ettől a mentális elkárhozástól még az őrangyal szerepét helyettesítő női szereplők sem tudják megmenteni.

Írta: Babits Mihály

Tábory Elemér.............. Bánföldi Szilárd
Gólyakalifa.................... Braun Barna

Jelmez: Kovács Klaudia
Zene: Ágoston Máté
Szcenika: Orth M. Dániel
Dramaturg: Pásztó András

Rendezte: Kaj Ádám