Balatoni várak, vártúrák és lovagi tornák a Bakony és Balaton térségében

CSOBÁNC

Csobánc vára

Ha a Tapolcai-medencébe visz utunk, és szeretünk hegymenetben járni, semmiképp ne hagyjuk ki a Csobáncot! A hegytetőn található vár nem híres ember vagy történelmi személyiség nevét viseli – egyszerűen csak „Csobánc vára”-ként emlegetik. Ez azonban mit sem von le történelmi értékéből, sokszínű múltjából, s a ma őt megtisztelő látogatónak nyújtott látványból. Itt járva magunk elé képzelhetjük a fényesebb napokat is látott vár mozgalmas életét, és nem utolsó sorban gyönyörködhetünk e táj ámulatba ejtő változatosságában a Bakonytól a Balatonig.
Emlékezzünk hát a vár életútjára!
Feltehetően a XIII. század derekán kezdték el építtetni diszeli nemesek, a következő században azonban már a dél-itáliai eredetű, Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona volt, egészen a XVII. század második feléig.
A vár történetének minden bizonnyal legfényesebb napja 1707. február 25. volt, amikor az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget.
A XX. század közepén régészeti ásatások és állagmegóvási munkálatok indultak a várban, azóta is folyamatos próbálkozások folynak az értékmegőrzésért.
Ez a célja többek között a Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium Közhasznú Alapítványnak is, nevezetesen hogy összefogja a Csobánc várát szerető és érte tenni akaró embereket a vár állagának megőrzésére, lehetőség szerinti feltárására, folyamatos rekonstrukciójára, útjainak megépítésére. Tenni akarásuk egyik példája a Gyulakesziben évről-évre megrendezett Gyulaffy-napok Csobáncért. Történelmileg hiteles, a hajdani kultúrát a hagyományoknak megfelelően visszaadó és értékőrző célzattal szervezett találkozóban lesz részünk, ha ezt a programot választjuk. S ha egyébként is szándékunk a nyári balatoni élet megtekintése, valóban érdemes a Csobáncot betervezni. A kettő harmonikusan egészíti ki egymást és tölti ki szabadidőnket itt tartózkodásunk alatt. Fel hát bátran a Csobáncra!

NAGYVÁZSONY

Kinizsi-vár

Hívogatón integet felénk e kicsiny település toronyszerű vára, amelynek névadóját és híres várurát mindannyian jól ismerjük nemcsak történelmi tanulmányainkból… Kinizsi Pál a Mátyás királyról szóló meséknek, mondáknak is legendás alakja volt. Már az ő emlékéért is érdemes ellátogatni Nagyvázsonyba. Repüljünk vissza kicsit az időben, érezzük át a korabeli hangulatot, a lovagkor izgalmait! Még hatásosabb lesz az élményünk, ha részt veszünk a nyáridőben naponta megrendezett reneszánsz várjátékok egyikén.
Miután kivettük részünket a bajvívás, a reneszánsz dallamok és jelentek izgalmából és öröméből, sétáljunk végig Kinizsi várán, amelynek négyszögletű öregtornya a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya. Az itt látható kiállítás végigvezet bennünket a négyemeletes torony különböző szintjein, ahol megtekinthetjük a korabeli élet különböző színtereit – láthatunk börtönkiállítást, az őrség szobáját, lovagtermet, asszonyházat. Ezenkívül megszemlélhetjük a vár feltárása során előkerült régészeti leleteket, valamint a várról és a közeli pálos kolostorról készült maketteket. Nem utolsó sorban pedig Kinizsi Pál síremléke is megtekinthető a kápolnában.

Reneszánszkori várjátékok

A nagyvázsonyi Kinizsi-várban rendezik meg minden év nyarán, július 1-jétől augusztus 20-ig, hétfő kivételével naponta 11:00-16:00 között, azt az interaktív programot, amely gyermekek és felnőttek részére is maradandó élményt nyújt, sajátos hangulatot ígér. Mindenki részese lehet a reneszánszkori várjátékoknak, amely ígér korabeli színdarabot, bajvívást, reneszánsz éneket és megannyi izgalmat!
Belépőjegy a helyszínen váltható.

SÜMEG

Sümegi vár

A sümegi vár már messziről útba igazítja mind a közúton, mind a vasúton utazót, látványával feltétlen megállásra késztetve őt. Fel kell jutni arra a magaslatra, s közelebbről megnézni e gyöngyszemet!
A város fejlődésének és történelmének alakulásában nagy szerepe volt – és van jelenleg is – a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezései nyomán épült. Ebben a korban a vár és a település sorsa szinte mindig egybefonódott. A várban történtek hatással voltak az erődítmény lábainál elterülő településre is.
Ma a látogatót a Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővára fogadja, sokféle programmal és tartalmas kikapcsolódással. A vártörténeti kiállítás a XIV. századi Sümeget mutatja be a feltárás során talált eszközök, edények szemléltetésén keresztül.
A mai vár látványosságai:
Hadtörténeti kiállítás (Magyarország fegyvereit mutatja be a XV. századból); Panoptikum (középkori kínzóeszközök bemutatóhelye); Rédey-emlékszoba (Gábor Áron ágyúival); kovácsműhely, bognárműhely, középkori konyha, kápolna, pénzverde

Történelmi Lovasjáték és Középkori Lakoma

A Sümegi vár lábánál, a 600 fő befogadására alkalmas Fedett Lovagi Arénában minden szerdán és szombaton garantáltan, július 15-től augusztus 20-ig pedig (vasárnap és hétfő kivételével) minden nap megrendezésre kerül a középkori hagyományokat Magyarországon elsőként felelevenítő Történelmi Lovasjáték.
A program menete:
A műsor nyitányaként egy spanyol lovas karusszel bemutató kápráztatja el a közönséget. Az andalúz lovak könnyed mozdulatai a zenével harmóniában páratlan látványt és élményt nyújtanak. A spanyol lovas karusszelt a Lovagi Torna bemutató követi.
A műsor főbb elemei a középkorban ismert lovagi tornákból merítenek, így az ügyességi fegyverbemutató (íjászat, csatacsillag-, csatabárd-, dárdahajítás) gyalogosan és lovon, a lovas- és gyalogos bajvívás (kardokkal, pajzsokkal, buzogánnyal, stb.) egyaránt része az előadásnak. A szereplők mindvégig korabeli jelmezben vannak, a hangulatot és színvonalat narrátor és a megfelelő zenei aláfestés is növeli.

A programot követi a középkori lakoma. A lakoma ideje alatt cigányzene szól, s jelmezbe öltözött vitézek és várúrhölgyek szolgálják ki a vendégeket, ahol az étkezés a kor hagyományainak megfelelően kézzel történik.

VESZPRÉM

Veszprém vára

A hét dombra épült város egyik magaslatán, a Várhegyen alakult ki a veszprémi vár a X-XI. században. A meredek, szakadékos hegyoldalak szélén körbefutó fal jelzi az egykori erődítményt, amelynek területén ma lépésről lépésre történelmi épületek magasodnak. Az ide látogató ne egy klasszikus értelemben vett középkori, vaskos falú kőépületet keressen, helyette azonban egész várnegyednyi ódon hangulat és szellemiség öleli körbe, amint átlépi a Hősök Kapuját… Az időközben barokk arculatot kapott várnegyedben összpontosul ugyanis a város látnivalóinak zöme. Ezenkívül remek kilátóhelyek és fontos programhelyszínek is várják az érdeklődőt.
A már említett Hősök Kapujától nyugatra kitérve az eredetileg a várkapu védelmére emelt Tűztornyot – a város egyik szimbólumát – találjuk, amelynek magasából végigfuttathatjuk tekintetünket a településen, bepillanthatunk annak mindennapi életébe. A vár egyetlen keskeny, macskaköves utcáján végigsétálva mindkét oldalról csodálatos barokk épületek fognak bennünket közre, amelyek hajdan a középkori várfalakra épültek rá.
Az ódon épületekben a modern művészet is otthonra talált: különböző korszakok és irányzatok változatos stílusú műtárgyaival ismerkedhetünk meg a Modern Képtárban vagy a Csikász Galériában, de a képzőművészet további remekeit csodálhatjuk meg a Dubniczay-palotában is.
A várnegyed szívében találjuk a Szent Mihály-székesegyházat, amely a Gizella királyné által alapított, az ország legrégibb püspöki székesegyházának alapjain nyugszik. Az eredeti épület elpusztult, román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma azonban beépült a ma is látható, neoromán stílusú épületbe.
A székesegyház szomszédságában a Vár ucca kis térré szélesedik, amelynek ékes dísze a Szentháromság-szobor. A teret olyan impozáns épületek övezik, mint az Érseki Palota, amelyben értékes könyvtár és levéltár várja a régi kötetek, családfák, és nevek eredete iránt érdeklődőket; az első királynénk nevét viselő Gizella-kápolna, a 2006 óta kiállítóhelyként működő Dubniczay-palota vagy a Bíró-Giczey-ház, amely 2011 óta ad otthont a Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai Központnak.

A székesegyház északi oldala mellett továbbhaladva rátalálunk Veszprém talán legrégibb középkori épületére, a Szent György-kápolnára (X–XI. sz.), ahol Szent Imre legendája szerint első királyunk fia szüzességi fogadalmát tette.
A vár északi fokára érve az első magyar királyi pár, Szent István és Boldog Gizella szobra magasodik az óváros fölé, szinte védelmezve a települést és lakóit. A rangos pár kőalakja mögött – a veszprémi várban tett séta megkoronázásként – újfent nagyszerű panoráma várja a látogatót. Nem érdemes kihagyni!