Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza programok 2020. Műsor és online jegyvásárlás

Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza műsorán 2020

JÓNÁS KÖNYVE
költői elbeszélés

Babits Mihály művei – Bibliai idézetek – Versek – Vendégszövegek felhasználásával
– fizikai színházi előadás –

Babits prófétájára Isten a maga hatalmi jegyét süti. „Nincs mód nem menni, ahova Te küldtél” – állapítja meg a cethal gyomrában nyomorgatott Jónás a tanulságot. Kényszer ez, még akkor is, ha isteni kegyelem vagy eleve-elrendelés netalán sors vagy történelem vagy akár egyfajta, de kívülről jövő lelkiismeret is a neve. Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történe­lemmel és a Lelkiismerettel azonosították.  De hol marad Jónás, az Aka­rat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllicitáló Akarásé, és főleg hol rejtőzködik Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója, aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét?”

A Bartók Kamaraszínház 2019-2020-as évadában – 2020.03.06-i premierrel – bemutatásra kerülő Jónás könyve előadásban Babits költői elbeszélése, valamint bibliai idézetek, versek és vendégszövegek keverednek a színház, a tánc és a fizikai színház elemeivel.

Sajátos hangvételű előadás a kortárs erdélyi színházi scéna fiatal rendező-koreográfusának Györfi Csabának és fiatal alkotótársainak elképzelésében.

Lewis Carroll
ALIZ CSODAORSZÁGBAN
táncjáték

“Az időt pedig ne sajnáljuk, hiszen nem beteg. Ha jól bánsz az idővel tudni fogod, hányat üt az óra… ” -Lewis Carroll-

Az “Aliz Csodaországban” valósága közelebb áll megszokott hétköznapjainkhoz, mint hinnénk. Egyszerre ismerjük fel az idő értékét és értjük meg annak múlását. Nyitott szemmel járva új dolgokat fedezhetünk fel, vagy a már meglévők kaphatnak más jelentést. Ezáltal egy csodás, szürreális, szinte abszurd mesevilágba kerülhetünk. Egy színesebb, vidámabb, őrültebb világba, ahol a főszereplő és a néző folyton rohan az idő után, nem fél megállni és időt szakítani arra, hogy boldog legyen akár csak egy pillanatra is. A táncelőadás ezt a pillanatot nyújtja hosszú élménnyé mindazoknak, akik elég bátrak, hogy megéljék… tikk-takk, tikk-takk…

Aliz – Dunaveczki Éva
Nyúl – Hernicz Albert
Dodo madár – Széchenyi Krisztián
Ikrek – Perger Balázs, Karádi Zsolt
Hernyó – Jaklics Liliána, Zolja Adél
Vigyori macska – Bánházy Eszter
Bolond kalapos – Simon Gergő
Szívkirálynő – Hahn Jusztina

Zeneszerző – Juhász Levente
Díszlet/Jelmeztervező – Matyi Ágota
Jelmeztervező asszisztens – Jaklics Liliána
Dramaturg – Sipos Imre
Rendező, koreográfus – Dunaveczki Éva

A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház előadása.

A VARIDANCE és a Bartók Táncszínház bemutatja
Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Bakonyi Károly – Szirtes Edina – Rackák
JÁNOS VITÉZ

Élőzenés táncköltemény két felvonásban
Közreműködnek: Szirtes Edina „Mókus” és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák

Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Táncszínház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina „Mókus” alkotta meg, aki mindezt a kultikus „Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák” zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő.

A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megköttetett társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból. Ezzel pedig sikerül elérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit. Felejtsük el, amit eddig a János Vitézről tudtunk, kényelmesen dőljünk hátra, adjuk át magunkat nyitottan a különlegesnek, az eredetinek, az újnak, hiszen ezek a csodálatos művészek úgy vezetnek át egy addig nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal, a csizmák koppanásával, ahogyan Kukoricza Jancsit földi kalandjait követően átvezeti sorsa Tündérországba.

A fojtó kánikula után a felszabadító zápor. A némaság és a csend után a zene és a tánc. A hosszú túra után a domboldalon felfrissítő forrásvíz. Ugyanez mindannyiunk számára a karantén után a János Vitéz.

Szöveg:
Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával.

Alkotók:

• Hangszerelés, átdolgozás: Szirtes Edina „Mókus”
• Rendező-koreográfus: Vári Bertalan
• Társkoreográfusok: a Varidance táncművészei
• Játékmester, dramaturg: Dávid Zsuzsa
• Díszlettervező: Tihanyi Ildikó
• Jelmeztervező: Kuti Letícia
• Produkciós vezető: Békefi András

Szereposztás:

• Kukorica Jancsi – Hernicz Albert
• Iluska – Bánházy Eszter
• Bagó – Simon Gergő
• Mostoha – Jaklics Liliána
• Francia király – Végső Zsolt
• Francia király lánya – Dunaveczki Éva
• Strázsamester – Széchenyi Krisztián
• Huszárok, Leányok, Tündérek – Hahn Jusztina Sára, Perger Balázs, Szeretva Renáta, Zolja Adél

Zenekar:

• Szirtes Edina „Mókus” – ének, hegedű
• Ferenczi György – ének, szájharmonika, hegedű
• Apáti Ádám – ének, basszusgitár, Wurlitzer piano
• Bizják Gábor – ének, kürt, Wurlitzer piano
• Jankó Miklós – ének, cajon
• Pintér Zsolt – ének, mandolin

A bemutató tervezett időpontja: 2020. november 20.