Budapest Galéria kiállítások 2025

Budapest Galéria kiállítás 2025

Határfeszültség - Fusz Mátyás kiállítása
2025. február 14. – április 13.

Az én meghatározásának jelentős része emberi kapcsolatainkon, közösségben való létezésünkön keresztül, másokkal kialakított viszonyrendszerekben történik. A saját határaink felállítása és az erről való reflektív gondolkodás fontos lépés ahhoz, hogy egyensúlyt alakíthassunk ki társas kötődéseinkben: ezek hiánya gyakran vezet a konfliktusok táptalaját adó félreértésekhez vagy hiányos kommunikációhoz.
Fusz Mátyás munkáiban évek óta foglalkozik az emberi testet körülvevő tér formai kísérleteivel. Határfeszültség című egyéni kiállításában egy új emberi szervként vizualizálja a látás határát, amit egyben a személyes tér határával, annak kivetülésével is azonosít.
A változatos anyagokat felsorakoztató és kulturális utalásokban gazdag kiállítás képregény-, sőt, meseszerűen rajzol fel egy történetet, melynek elején a főhős és közössége között egy, a határok helytelen felállításából eredő konfliktus – feszültség – keletkezik, de később a segítség elfogadásával és önreflexióval sikerül azt feloldani.
Fusz a már említett formai megoldással, a látóhatár megjelenítésével nyomatékosítja a szereplők közti erőviszonyokat és szociálpszichológiai kapcsolatokat. A gallérszerű motívum miatt szokatlan, groteszk alakokat kelt életre, akik mozdulatlanságba meredve is mozgalmas és mindenki számára ismerős mozzanatokat rejtő történetet hívnak elő.
A cím, Határfeszültség, fizikai mérésekből kölcsönvett fogalom; az a mechanikai jellemző, amivel a terhelhetőséget fejezik ki, vagyis, hogy mi az a maximális feszültség, amit a terhelés végtelen számú ismétlése mellett is elvisel egy adott anyag. A fogalommal párhuzamban a kiállítás is rámutat, hogy az ember személyes határainak kijelölésével kitűzheti célul a minimális sérülésre való törekvést.

Fusz Mátyás munkásságában főként szobrok, objektek és installációk jelennek meg médiumként, melyeken keresztül az utóbbi években az észlelés szubjektív és objektív határait vizsgálja. A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj 2023-as nyertese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa.

Kurátor: Hermann Júlia

Gyökerestül kitépni
2025. február 14. – április 13.

Hosszú utat tesz meg a kőolaj a föld mélyebb kőzetrétegeitől egészen az iparosított mezőgazdaság termelési rendszeréig. Ugyanaz a gépezet bányássza ki, amely aztán átutaztatja a fél világon, miközben a folyékony nyersolajat üzemanyaggá, műtrágyává és rovarirtószerré transzformálja, hogy az ezek felhasználásával megtermelt élelmiszerek eladásán keresztül végül felvegye végső „halmazállapotát” a profit formájában.

A Gyökerestül kitépni című kiállítás kísérletet tesz arra, hogy társadalom-, természet- és környezettudományos nézőpontok vegyítésén keresztül érzékeltesse a mezőgazdaság komplex termelési rendszerének összefüggéseit, a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásait. A kiállító művészek egyrészt saját kutatásaikat és személyes tapasztalataikat, vagy aktivista tevékenységüket a művekbe fűzve közvetítik érzékletesen, vizuális eszközökkel az összetett gazdasági diskurzust. Másrészt a művek között van olyan alkotás is, amely bemutatja az ipari mezőgazdaság globalizált rendszerének egyik lehetséges, lokális alternatíváját is, az agroökológiai gazdálkodásban résztvevő farmerek bevonásával, akik a mezőgazdasági termelésüket az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjai szerint alakítják. A kiállítás címe egyrészt utal a gazdaság által okozott drasztikus környezetpusztításra, másrészt a művekben körvonalazódó élhetetlen rendszer elleni radikális gesztusra, de akár a termelők által végzett kétkezi munkára is.

A kőolaj a hetvenes években „szivárgott” be a mezőgadasági termelésbe, petróleum alapú műtrágya és rovarirtószerek formájában. Az új technológiai módszer a termelékenység csökkenését kívánta kompenzálni az intenzív monokulturális mezőgazdaságban elfáradt földeken. A rövid távon megtérülő megoldás azonban hosszú távon csak tovább növelte azt a problémát, amelynek orvoslására eredetileg létrehozták, mivel az eljárás csak tovább rontotta a talaj szerkezetét és minőségét. Így idővel több és több befektetett energia volt szükséges az azonos terméshozam fenntartásához. A kőolaj, amely korábban csak a traktorokat, kombájnokat és teherautókat hajtotta, ettől fogva már a földeket is élénkítette, ezzel végérvényesen összekapcsolva az ipari mezőgazdaságot a kőolaj-kitermeléssel. Az így létrejövő petróleum alapú mezőgazdaságra jelentősen kihat a kőolaj tőzsdei árának ingadozása, amely megjelenik az előállítás és a szállítás költségeiben és végül az élelmiszerek egyre növekvő bolti áraiban is.

A kiállításon szereplő művek egy része az ipari mezőgazdaság átfogó jelenségeit, a tőke és a technológia összefonódását helyezik középpontba. A termelési, szállítási folyamatok és az ezeket elfedő marketingstratégiák feltárásával rávilágítanak arra a gazdasági logikára, amely saját fenntarthatatlan rendszerét igyekszik életben tartani. A további alkotások kiemelik azokat a káros hatásokat is, amelyeket az intenzív petróleum alapú gazdálkodás okoz a mezőgazdasági területeken és a környezeten. Ugyanakkor bemutatásra kerülnek azok a gazdák is, akik földjeik művelése során a természetes ökoszisztémák működésére és a helyi erőforrásokra alapozva termelnek élelmiszert. Ezek a termelők, gyakran komoly kihívásokkal szembesülve, politikai támogatás nélkül törekednek egy élhetőbb gazdálkodási gyakorlat megvalósítására. Ezen példák megismerése lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk jelenlegi mezőgazdasági rendszerünk működését és saját viszonyunkat hozzá, különös tekintettel annak fenntarthatóságára és a természettel való harmonikusabb együttműködésre.

A kiállítás Horváth Mátyás, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszék hallgatójának mesterszakos diplomamunkája.

Kiállító művészek: Pol Esteve Castelló – Gerard Ortín Castellví, Fuzzy Earth, Grinberg Daniella, Máté Dániel, Süveges Rita, Tomáš Uhnák és Dér Asia – Kaszás Tamás – Asunción Molinos Gordo

Kurátor: Horváth Mátyás