Budapesti Történeti Múzeum időszaki kiállítás: KÖZÉPPONTBAN A KÖZÉPKOR

KÖZÉPPONTBAN A KÖZÉPKOR 
Időszaki kiállítás

2019. november 15. - 2020. március 15.

Kurátor: Dr.Papp Adrienn és Szolnoki Tamás

Ásatási helyszínek: II. kerület, Frankel Leó út 17-19.; V. kerület, Szervita tér – Fehér Hajó utca 1-3.; I. kerület, Fortuna utca 10.; XIII. kerület, Meder utca 2-4. II. ütem; 1138 Jakab József utca 19.; I. Táncsics Mihály utca 9.; II. Fő utca 82.; I. Kosciuszkó Tádé utca 3.; Tárnok utca 10. – Úri utca 9.; I. Szentháromság tér 6.; Budavári Palota, Tabáni lift és lépcső, Csikós udvar; I. Döbrentei tér-Hadnagy utca-Rác fürdő előtt

A Budapesti Történeti Múzeum Középkori főosztálya minden év őszén hagyományosan, immár negyedik alkalommal rendezi meg a Középpontban a középkor című kiállítását, amelynek keretében az előző évi ásatások legérdekesebb leleteiből nyújt válogatást. Bizonyosan maradnak ki szép és érdekes darabok, amelyek feldolgozásra várva még zacskókban, zsákokban lapulnak, de az anyag java része kiállításra kerül. A tárgyak szinte közvetlenül a restaurátor asztaláról kerülnek a tárlókba, teljes körű szakmai feldolgozottságuk nem fejeződött be, akár még el sem kezdődött, hiszen egy-másfél évvel ezelőtt még a föld alatt voltak.

Válogatás a tárlat legérdekesebb tárgytípusaiból

Luxuscikk: a kínai porcelán
A török hódoltság korában a kávézás szokásának népszerűsége miatt nagy mennyiségben kerültek a hódoltság területére kínai porceláncsészék. Ezek koruk egyik leginkább elterjedt luxuscikkének számítottak, értéküket egyrészt a megtalált darabokon fellelhető javításnyomok mutatják, másrészt a tény, hogy nagy tömegben másolták őket. Fajanszból készült változataik mind formájukban, mind díszítésükben igyekeztek követni az eredeti kínai porcelánokat, a mesterek esetenként az edények fenekén előforduló írásjegyek utánzásával is megpróbálkoztak. Mintázatuk változatos: a tájkép, a növényi ornamentika, az állat- és emberábrázolás egyaránt előfordul rajtuk.

Egyik legritkább lelet: a fegyver
Nem gondolnánk, hogy a fegyver ritka leletnek számít, pedig az erősen korrodáltan, sárosan előkerülő fegyverek, melyekről legtöbbször csak a gondos restaurátori tisztítás után derül ki, hogy mik is valójában, drága harci eszközként rendkívül óvott tárgyak voltak, az összecsapások után gondosan begyűjtötték őket.
Egyik kegyetlen és alattomos kis eszköz volt a sulyom: apró tüskéit úgy alakították ki, hogy a földre kerülve egyik szúrós része mindenképpen felfelé álljon: a ló belelépett és súlyos sérüléseket szenvedett általa. Ha a tüskére szakállat is kovácsoltak, akkor annak kihúzása még nagyobb fájdalmat okozott.

Több garast, mint dénárt
A magyar pénzverés Szent István király korában indult el. Az Árpád-házi uralkodók ‒ változó minőségű ‒ ezüstdenárokat, illetve fele akkora obolusokat verettek. A késő középkorban viszont a denárnál nagyobb értékű garasok vették át a vezető szerepet. Károly Róbert (1308‒1342) vezette be firenzei mintára a magyar aranyforintot, majd a 19. századi nemzeti valuták megjelenéséig, a Körmöcbányán vert tallér vált uralkodó pénznemmé Magyarországon.
Az érméknek mindkét oldalára valamiféle ábrázolás került (címerábrázolások, az uralkodó portréja, vallási jelképek, stb.), évszám először II. Ulászló („Dobzse László”, 1490-1516) uralkodása során jelent meg a magyar vereteken.

3D modellezés – régészeti helyszínek dokumentálása
A dokumentálás alapvető fontosságú a régészeti feltárások során, mivel a feltárt házak, gödrök és egyéb jelenségek a feltárást követő építkezések során szinte teljesen megsemmisülnek. Egyedül a kőből, téglából készült épített emlékek képezhetnek kivételt, de ezek is gyakran hosszú évtizedekre vastag beton alá kerülnek. Éppen ezért a régészek célja, hogy minél inkább pontosan és valósághűen tudják dokumentálni és megőrizni a felszínre került régészeti jelenségeket.
E célra számos lehetőség áll a rendelkezésre. A hagyományos, milliméterpapírra kézzel készített rajz mellett újabban a digitális fényképeket felhasználva háromdimenziós modellek is készülnek. Ezt a virtuális térben mozgatható modellt digitális fényképek sorozatából állítja össze egy erre a célra kifejlesztett program.
Nemcsak ásatási helyszíneket lehet így megörökíteni, hanem álló falszakaszokat, komplett műemléki épületeket, sírokat, de akár műtárgyakat is. Ez utóbbiak esetében arra is mód nyílik, hogy háromdimenziós nyomtatás révén másolatot is készítsünk róluk.
A VR(virtuális) szemüvegek segítségével két helyszínt is - az I. kerület Tárnok utca 10-ben, illetve a Fortuna utca 10-ben található középkori pincéket - megtekinthetnek a látogatók.