Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet vagy küldhet.
Programok Csíkszeredán
Dr. Szekeres Attila-István: ROMÁNIA CÍMERÉNEK MAGYAR ALKOTÓJA, KEÖPECZI SEBESTYÉN JÓZSEF
2019. február 8., péntek, 18.00 óra
Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme
A HONFOGLALÁS ELŐTTŐL AZ EURÓPAI UNIÓ UTÁNIG SOROZAT FEBRUÁRI ELŐADÁSA
140 éve, 1878. november 12-én született az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések nyomán megnagyobbodott Románia címerének alkotója, Keöpeczi Sebestyén József.
1903–1914 között a Kolozsváron kiadott Genealógiai Füzetek szerzője, szerkesztője, címergrafikusa. A folyóiratban, melynek megszűnése után Budapestre távozott, közel száz rajza, főleg címerrajza és tizenhat tanulmánya jelent meg. Ő illusztrálta Sándor Imre: Czímerlevek (Kolozsvár, 1910 és 1912) című, két kötetet megért gyűjteményét, melyben 283 heraldikai rajza jelent meg. 1915-től hivatalosan használhatta az országos levéltár megbízott címerfestője titulust. Ebben a minőségében ő rajzolta meg a Magyar Királyság 1915-ös középcímerét és pecsétrajzát.
1919–1940 között a háromszéki Köpecen élt családjával. Nevéhez fűződik a Román Királyság 1921-es címerének megalkotása. 1926-ban címerekkel díszítette a köpeci református templom belsejét. Ő a fő illusztrátora Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története (Budapest, 1927) című monográfiájának.
A bécsi döntést követően Kolozsváron az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Számos címertani, művészettörténeti, építészettörténeti tanulmányt közölt. Rengeteg címert festett, sok könyvjegyet rajzolt, emléktáblákat díszített, címerekkel díszített családfákat állított össze. Jelentős műemlékvédelmi tevékenysége is, de igazán kimagaslóan a heraldikát – címertudományt és címerművészetet egyaránt – művelte. Címerfestményei, heraldikai rajzai művészi kivitelűek. Alkotásai ismeretében Keöpeczi Sebestyén József heraldikust méltán tekintjük a legnagyobb magyar címerművésznek. Kolozsváron hunyt el 1964. december 27-én.
Dr. Szekeres Attila István (Marosvásárhely, 1965) mezőmadarasi származású, Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus, szerkesztő, a történelemtudomány doktora, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület alapító elnöke, több hazai és külföldi címertani társaság tagja, a Háromszék szerkesztője, hazai és nemzetközi konferenciák előadója, számos tanulmány, több kötet szerzője, illetve társszerzője, közel száz egyházi és közigazgatási címer tervezője. Kutatási területe Erdély címertana, különös tekintettel a Székelyföldre.
Radu Afrim: DESPRE OAMENI ŞI CARTOFI / EMBEREK ÉS KRUMPLIK
2019. február 8., péntek, 19.00 óra
VENDÉGELŐADÁS
(Andrei Mureşanu Színház, Sepsiszentgyörgy) / nagyterem
Jegyeket a Csíki Moziban működő jegypénztárban lehet vásárolni, munkanapokon 9.00–18.00 óra között, illetve előadások előtt egy órával a színház jegypénztárában.
Foglalásra lehetőség van. A foglalás előadás előtt félórával érvényét veszíti, ezért kérjük nézőinket, hogy a lefoglalt jegyeket legkésőbb kezdés előtt 30 perccel szíveskedjenek megvásárolni. Felnőtteknek szánt előadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják! Az előadásra késve érkező nézőinket nem áll módunkban beengedni. Megértésüket köszönjük!
Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát!
A CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁTEGYESÜLET FEBRUÁRI TÚRÁI: Hagymás túra
2019. február 9., szombat
Útvonal: Balánbánya – Öcsém – Terkőmező – Balánbánya
Túravezető: Nagy Attila
GRUPPEN-HECC: Nem vagyOK egészeN 100-as – kabaré-előadás
2019. február 10. 19.00 és 20.00 órai kezdettel
Szakszervezetek Művelődési Háza
ÜVEGGYÖNGYVARÁZS – tudományos, zenés előadás
2019. február 14., csütörtök, 18.00 óra / Csíki Mozi
Hermann Hesse az Üveggyöngyjáték című regényéért az író 1946-ban megkapta a Nobel-díjat. A mű egy „pedagógiai utópia” és egy képzeletbeli tudósállamban, Kasztáliában játszódik: a regény főhőse a világ rosszasága és erkölcstelensége elől menekülve megalapítja az Üveggyöngyjáték Rendet. A tudósállamban az üveggyöngyjátékosok elszigeteltségben élő, majdnem szerzetesi rendje kifejleszti ezt a különleges játékot, amely a tudomány, a szellem és a tiszta művészet csúcsát foglalja magában. Azonban Josef Knecht, a nagy tekintélyű játékmester fölismeri a játék öncélúságát és ezért a játék puszta művelése helyett a gyerekek nevelését választja. A könyv bevezetőjében Hesse így írja le a játékot:
„Ezek a szabályok, a játék jelbeszéde és nyelvtana, bizonyos fajta igen fejlett titkos nyelvet alkotnak, amelyben több tudománynak és művészetnek, jelesül például a matematikának és zenének is szerepe van, és ez a nyelv úgyszólván minden tudomány tartalmának és eredményeinek kifejezésére s kölcsönös egymásra vonatkoztatására képes. Az Üveggyöngyjáték tehát játék, kultúránk minden tartalmával és értékével. Amit az emberiség megismert, ami fenséges gondolatot és műremeket létrehozott alkotó korszakaiban, amit a tudós szemlélődés következő korszakai fogalommá szűrtek, és elménk birtokává tették: a szellemi értékeknek mindeme roppant anyagán az üveggyöngyjátékos úgy játszik, mint orgonán az orgonista, és ez az orgona szinte elképzelhetetlenül tökéletes, billentyűzete és pedálja letapogatja a teljes szellemi kozmoszt. Ezen a hangszeren, elméletileg, lejátszható a világ szellemi tartalma.”
„A mi projektünk nem ilyen ambíciós, de zenész barátaimmal arra gondoltunk, hogy valóban lehet közös nevezőt találni a tudományok és a zene között. Úgy gondoltuk, hogy mi is megkeressük a találkozási pontokat kedvenc dalaink és zenészeink, valamint a tudományok között. Ez az előadás lehet, hogy világpremier bizonyos szempontból: nem tudok róla, hogy valaha összegyúrtak volna ilyen „ötvözetetet”, ahol a rock történet néhány legendás darabját képi anyaggal „tunningolva” és a tudományokkal megkeverve tálalták volna.” – fogalmaz Nagy Péter előadó, az esemény ötletgazdája.
Forrás: Csíkszereda hivatalos honlapja
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
