Erkel Színház jegyvásárlás 2019. Előadások és műsor

Erkel Színház programajánló

Giuseppe Verdi: Traviata

Melodráma két részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

• ÁPRILIS 12. PÉNTEK, 19:00

Fülledt hangulatú, mámoros estélyek, fényűző, féktelen élet, gyöngyöző pezsgő – és egy lassan ölő betegség. Ezek jellemzik a kaméliás hölgy életét, amíg váratlanul be nem köszönt életébe az igazi szerelem.

La traviata – A bukott nő. A téma a művészetben igazi szenzációként söpört végig a XIX. századon, így vált egy igéző szépségű párizsi kurtizán Violetta Valéry néven az egyik leghíresebb Verdi-opera főszereplőjévé.

Anger Ferenc rendezésében Miklósa Erikát és Pasztircsák Polinát láthatják a címszerepben.

Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei: Tarasova Kateryna, Cottonaro Gaetano, Lajti Gábor, Genovese Mario, Szakács Attila, Okajima Takaaki, Morimoto Ryosuke / Mingardo Angela, Taravillo Carlos, Biocca Mark James, Genovese Mario, Cottonaro Gaetano, Okajima Takaaki, Morimoto Ryosuke

Befejezés ideje  21:45

Porgy és Bess

Opera három felvonásban, angol nyelven, magyar és angol felirattal

• ÁPRILIS 13. SZOMBAT, 18:00 
• ÁPRILIS 16. KEDD, 18:00 
• ÁPRILIS 17. SZERDA, 18:00

Ki ne ismerné a Summertime, az I Got Plenty O’ Nuttin’ vagy az It Ain’t Necessarily So kezdetű slágereket? Sokan nem tudják azonban, hogy ezek nem csupán régi jazz-dalok, hanem az egyik leghíresebb amerikai opera, az 1935-ös Porgy és Bess legnépszerűbb részletei. George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, és Ira Gershwin története a dél-karolinai Charleston egyik fekete közösségének vidámsággal, imádsággal, munkával és erőszakkal teli életét mutatja be egy kripli koldus és egy kábítószerfüggő nő különös szerelmén keresztül.

Szereposztás

Karmester: Dénes István
Porgy: Palerdi András
Bess: Létay Kiss Gabriella
Sporting Life: Balczó Péter
Jake: Haja Zsolt
Clara, Jake párja: Rőser Orsolya Hajnalka
Robbins: Ujvári Gergely
Serena: Bakonyi Anikó
Maria: Gál Erika
Mingo: Kiss Tivadar
Peter: Kristofori Ferenc
Frazier / Temetkezési vállalkozó: Geiger Lajos
Rákárus / Nelson: Szerekován János

Alkotók

Írta: George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, és Ira Gershwin
Rendező: Almási-Tóth András
Díszlettervező: Sebastian Hannak
Jelmeztervező: Lisztopád Krisztina
Koreográfus: Barta Dóra
Magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit

Háry János

Daljáték két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

• ÁPRILIS 26. PÉNTEK, 19:00 
• ÁPRILIS 27. SZOMBAT, 11:00 
• ÁPRILIS 28. VASÁRNAP, 19:00
• MÁJUS 5. VASÁRNAP, 11:00

Mesék nélkül nincs élet. Kodály Zoltán Háry Jánosa pedig az egyik legnagyobb „álomlátó”, akivel zenés színpadon találkozhatunk: „amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza” – nyilatkozta róla a zeneszerző. A huncut nagyabonyi obsitos csodálatos kalandjai és a nagyzenekarra hangszerelt magyar népdalok 1926 óta varázsolják el a közönséget. Vidnyánszky Attila rendező így nyilatkozott a 2013 óta futó Erkel színházi előadás kapcsán: „A Háry János a magyar történelem évszázados kudarcai és vereségei között arról mesél, hogy hogyan találhatunk az álmainkban gyógyírt ezekre a sebekre.”

Előjáték: A nagyabonyi csárdában gyülekeznek a törzsvendégek, akik szívesen hallgatják az öreg obsitos, Háry János meséit. A bíró, a deák és néhány gazda ül egy-egy pohárka bor mellett és hallgatja az öreg meséit, amiket sokan kétkedve fogadnak.

I. kaland: Háry a burkus [muszka] határon őrséget áll. A burkus silbak senkit nem bocsát át a túloldalról, még Ferenc császár leányát és kíséretét – közöttük Ebelasztin lovagot –, meg a császári hintót hajtó Marci kocsist sem. Háry a bent tartózkodó magyar vendégekkel együtt áttolja az őrházat osztrák területre.

II. kaland: A bécsi Burg udvarában Háry megfékezi a császári ménes legféktelenebb paripáját, Lucifert. Jutalmul violát kap Mária Lujzától. Ebelasztin lovag féltékenységében, élve Napóleontól kapott felhatalmazásával, átadja az osztrákoknak a császártól kapott hadüzenetét.

III. kaland: Majland [Milánó] vára alatt huszárok táboroznak. Napóleon támad, serege Háry egyetlen intésére elesik, ő maga fogságba kerül. Megérkezik Mária Lujza, aki Napóleon helyett Háryt óhajtja férjéül; Örzse is ott terem, nem engedi mátkáját. Nagy finálé (Toborzó).

IV. kaland: A bécsi udvarban Háry és Mária Lujza esküvőjére készülnek.

A kis hercegek felmondják Hárynak, mit tanultak az iskolában. Bevonul az udvar. Hárynak nem kell Mária Lujza keze, sem a hercegi cím, Örzsével együtt visszatér szülőfalujába, Nagyabonyba.

Utójáték: A nagyabonyi csárdában Háry a mese végére ér, miszerint a szerelmesek otthon lagzit csaptak, és boldogan éltek, amíg szegény Örzse meg nem halt. Így Hárynak nem maradt tanúja, aki az elmondottakat igazolhatná az utókor előtt. De erre nincs is szükség, mert: „Nincs oly vitéz a földön, / Mint Háry bátya volt!”

Alkotók

Szövegíró: Paulini Béla / Harsányi Zsolt
Rendező: Vidnyánszky Attila
Díszlettervező: Olekszandr Bilozub
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg: Szász Zsolt
Koreográfus: Gemza Péter
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Megbízott karigazgató: Csiki Gábor
Közreműködnek a Csillagszemű Táncegyüttes tagjai

Giuseppe Verdi: Az álarcosbál

Opera három felvonásban, öt képben, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

• JÚNIUS 14. PÉNTEK, 19:00 
• JÚNIUS 15. SZOMBAT, 19:00 
• JÚNIUS 16. VASÁRNAP, 11:00 
• JÚNIUS 16. VASÁRNAP, 19:00 
• JÚNIUS 18. KEDD, 19:00 
• JÚNIUS 19. SZERDA, 19:00

A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben, ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.

Az álarcosbál tizenkét éve nem járt az Opera színpadain, most a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezése kerül az intézmény repertoárjára.

Eugène Scribe műve alapján a szövegkönyvet írta: Antonio Somma
Rendező: Fabio Ceresa
Díszlettervező: Tiziano Santi
Jelmeztervező: Giuseppe Palella
Mozgástervező: Mattia Agatiello
Világítástervező: Stadler Ferenc
Dramaturg, magyar nyelvű feliratok: Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor