Gombakiállítás Budapesten, Kucsmagomba napok a Magyar Természettudományi Múzeumban

Gombakiállítás
A kucsmagomba napok keretében 3 napos gombakiállításon mutatjuk be a tavaszi gombafajokat. A kiállításon nem csak élő gombákat, hanem élethű gombamúmiákat, azaz fagyasztva-szárított (liofilizált) nyári és őszi gombafajokat is láthatnak.

Gombaszépségverseny

Gyűjtsön gombát, és indítsa szépségversenyen a legmutatósabbat!

Nevezés

A szépségversenyre a helyszínen lehet nevezni. A nevezési lapon feltüntetjük a „gombatulajdonos” nevét és elérhetőségét, valamint hozzájárulását kérjük, hogy ha helyezést ér el, akkor a múzeum online felületein (weboldal, Facebook) feltüntethessük a nevét. A versenyre benevezett gombát lefényképezzük, és kódszámmal látjuk el. A kódszámot lepecsételt, aláírt papíron átadjuk annak, aki a gombát hozta, másolatát pedig elhelyezzük a gomba mellett a szépségversenyre kijelölt asztalon. A versenyre egészen vasárnap 14 óráig lehet gombákat hozni és benevezni.

A szavazás módja

A versenyben résztvevő gombákra a látogatók cédulákon szavaznak. A lepecsételt szavazócédulákat egy, erre a célra kihelyezett urnába dobják. Urnabontás és szavazatszámlálás ideje: vasárnap 16 óra.

Eredményhirdetés: április 7. vasárnap, 17.00 óra

Aki bármelyik nap nevezett a versenyre, vasárnap 17 órától ingyen részt vehet az eredményhirdetésen. Az első három helyezett könyvjutalmat és múzeumi belépőt kap ajándékba. A 10, legtöbb szavazatot kapott gomba fotóját és kódszámát is közzétesszük a honlapon. Amennyiben nincs jelen a díjat nyert látogatónk a díjkiosztáson, akkor a jutalmát az információs pultnál 2 hétig átveheti. A díjkiosztással kapcsolatos tudnivalókat a nevezési lapon feltüntetjük.

Gombahatározás – Mindenki hozhat magával gombákat. Meghatározzuk, kiállítjuk őket, és szaktanácsot is adunk az elkészítésükhöz is. (Feltéve, ha ehetők.)

Nagygombák mikroszkóp alatt – A gombák szabad szemmel nem látható részleteit kiveítőn is megmutatjuk.

Gombaszimat szonda – Akinek jó a szimata, egy-egy gombafajra jellemző illatú vegyületmintát megszagolva kitalálhatja, vajon melyik gombához tartozik.

Gombabemutató a kiállított gombákból – Naponta több alkalommal  a kiállított gombákból

Időpontok:
április 5. (péntek): 14 óra és 16 óra
április 6. (szombat): 11 óra, 14 óra és 16 óra
április 7. (vasárnap): 11 óra és 14 óra.

Gyereksarok – játékos, gombás feladatok, memóriajáték, színezők gyerekeknek

Rejtélyes kucsmagombák

A tavasz első hírnökei közé tartoznak a kucsmagombák. Sárgásbarna vagy szürkésbarna színű, többnyire méhsejtszerű üregekből álló süvegükről és fehéres, szemcsés tönkjükről elég könnyen fel lehet ismeri őket. A kucsmagombák nagyon jellegzetesek, ezért hasonló időben növő mérgező gombafajokkal, pl. egyes papsapkagombákkal igen ritkán tévesztik össze.

A kucsmagomba fajok üreges termőtestei ízletesek, igazi csemegének számítanak, különösen megtöltve, de alaposan süssük-főzzük meg, mert nyersen fogyasztva allergiás tüneteket okozhatnak.

A hosszú téli hónapok után a gombászok izgatottan várják már a tavaszt, hogy megtölthessék kosarukat  kucsmagombákkal. A különböző kucsmagomba fajok megjelenése időben eltérhet egymástól.

Szintén ugyanebben időszakban bújik elő nyílt füves, agyagos területeken, a hazánkban helyenként nem ritka pusztai kucsmagomba (Morchella steppicola). Süvege sárgás színű, ráncolt, és vaskos, bordás tönkje idősebb korban is többüregű. Emiatt nehezebb is, mint a többi kucsmagomba, amelyeknek termőteste együregű.

Tavasszal tehát megindul a lázas kucsmagomba vadászat a természetjáró ínyencek és a gombászok körében. A kucsmagombák azonban nem mindig ott és akkor jelennek meg, ahogy azt a gombagyűjtő szeretné. Előfordul, hogy az előző évi gazdag termést adó helyeken egyetlen példányt sem találunk. Máskor viszont egészen különleges termőhelyeken bukkanunk rájuk. Találtak már kucsmagombát az aszfalt repedéseiben, virágcserépben, omladozó ház falai között vagy elhullott állatok közelében.

Miért jelennek meg hirtelen, tömegesen a kucsmagombák?

Az igazi rejtélyt azonban a természeti katasztrófákkal (erdőtüzekkel, árvízekkel) kapcsolatos megfigyelések szolgáltatták. Egy évvel az amerikai Mount Saint Helens tűzhányó kitörése (1980) után nagy mennyiségben találtak kucsmagombát a gyűjtők a vulkáni hamuval borított erdőkben. A talajon lévő hamuréteg azonban a gombákra is rátapadt, ezért sajnos a több ezer példányból csak kevés volt alkalmas fogyasztásra, a gombászok legnagyobb bánatára.

1988 nyarán tűz pusztított az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban, és a következő év tavaszán óriási mennyiségben termett kucsmagomba a kiégett, elszenesedett, erdős területeken.

Több hazai megfigyelés is alátámasztotta, hogy tavaszi áradások idején, a több hétig víz alatt álló területeken – miután a víz visszahúzódott – nagyszámú kucsmagomba termett. 1994-ben, a Duna egy kisebb szigetén, az árhullám levonulása után 40-50 db kucsmagombát lehetett megszámolni négyzetméterenként.

A mikológusok választ kerestek a kucsmagombák hirtelen, tömegszerű megjelenésére.

A kucsmagombákkal végzett laboratóriumi kísérletek segítettek a kérdés tisztázásában. A San Francisco State University kutatója, R. Ower írta le először a kucsmagombák életciklusát, és elsőként kapott kísérleti körülmények között termőtestet. Felfedezte, hogy a kucsmagomba un. szkleróciumot fejleszt, amelyből kedvező körülmények esetén kifejlődnek a termőtestek. A szklerócium (skleros = kő) több cm átmérőjű, talajban található kemény, vastag falú sejtekből álló, tápanyagraktározó képlet. Tavasszal ebből nő ki a kucsmagomba. Amennyiben a tavaszi időjárás kedvezőtlen, kevés a csapadék, akkor akár még évekig is szunnyadhat a talajban a szklerócium anélkül, hogy gomba nőne ki belőle. Ilyenkor azonban a talajban, a szkleróciumokból gombafonalak hajtanak ki, amelyek újabb szkleróciumokat fejlesztenek. A föld alatt az évek során így egyre több szklerócium képződik, amelyek egy ideális tavaszon „beindulnak” és nagy mennyiségű gombát produkálnak. Ilyenkor tulajdonképpen több év termését arathatjuk le, feltéve ha megtaláljuk a termőhelyet.

A laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy a szkleróciumok rendkívül ellenállóak a hideggel és a meleggel szemben, sőt csak a kiszárított, majd tartós hideghatásnak kitett, és vízzel átitatott szkleróciumok képesek termőtestet képezni. Ez a rejtély megoldásának a kulcsa. A fent említett tűzeseteknél a szkleróciumok átvészelték a magas hőmérsékletet, többé-kevésbé kiszáradtak, majd a téli hideg és csapadék hatására tavasszal "berobbantak" a gombák. Más esetekben a tavaszi áradások átitatták vízzel a szkleróciumokat és így stimulálták a termőtestképzést. A kucsmagombák termőtestképzéséhez tehát legjobb a hideg tél, és a gyakori tavaszi esőzés.

A gomba intenzív termesztése

A gomba intenzív termesztésénél a természetben végbemenő folyamatokat próbálják utánozni ill. felgyorsítani. A micéliumot elszaporítják, amely tápanyagszegény közegben szkleróciumokat képez. A szkleróciumokat ezután elválasztják a micéliumtól, majd speciális környezetben szárítják, hűtik és nedvesítik. Ezzel az eljárással egész évben termeszthető a kucsmagomba. A módszer azonban rendkívül drága, ezért nem terjedt el a világon. Ha az intenzív termesztéssel szeretnénk foglakozni, tudnunk kell, hogy a szabadalmi leírások csak egy részét tartalmazzák a termesztéshez szükséges információknak.

Extenzív termesztés

Viszonylag  egyszerűbb az extenzív termesztés, ezzel mi magunk is megpróbálkozhatunk. Először a gomba „táptalaját” kell elkészítenünk. Két súlyrész tőzeget keverjünk össze egy súlyrész fahamuval. Keressünk egy árnyékos, jó vízellátottságú földterületet. A talaj felső 10-20 cm-es rétegét távolítsuk el. Öntsük ide a hamus tőzeget, és jól öntözzük be. Adjuk hozzá a gomba csíráját, 1-2 litert négyzetméterenként, és kapával vagy gereblyével alaposan keverjük bele a keverékbe. Ezután helyezzük vissza az eltávolított talajt és még egyszer alaposan öntözzük meg. Az eredmény a következő év tavaszán várható. A gombák a kiválasztott helytől nagyobb, akár 20-30 méter távolságra is megjelenhetnek. Ezért kiskertben a módszert csak akkor használjuk, ha jóban vagyunk a szomszédokkal, különben lehet, hogy a következő tavasszal ők fognak jóllakni az általunk termesztett kucsmagombával.

A Kucsmagomba napok a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyarhoni Gombász Egylet közös rendezvénye.