Halásztelki tanösvény Szarvas közelében, a Körös-Maros Nemzeti Parkban

A közel 3,5 km hosszú, változatos útvonala gyalogszerrel és kerékpárral egyaránt bejárható, önállóan  vagy a Körösvölgyi Állatparkban túravezetés igénybevételével látogatható.  A tanösvény megközelíthető vasúton, vízről, gépjárművel, kerékpárral és gyalogosan is, így optimális tájékozódási lehetőséget biztosít nemcsak a Szarvason átutazók részére, hanem a kerékpáros turizmust vagy akár a vízi turizmust folytatók részére is. Az indító tábla, amely az útvonal térképét is tartalmazza, a Szarvas-Mezőtúr vasúti híd, szarvasi hídfőjénél található.

A tanösvény állomásai

• Tájtörténet
• Folyó és élővilága
• Puhafa ligeterdő
• Fás legelő és kaszáló
• Ligeterdők állatvilága
• Keményfás ligeterdő
• Tájidegen fajok és özöngyom-növényzet
• Gátak, kubikok
• Mocsarak, holtágak növény- és élővilága
• Hullámtéri erdők énekesmadarai

A terület élővilága
A tanösvény által bemutatott területen a Hármas-Körös hullámterében gyakran láthatunk a vizek felett vadászni, a folyó partfalaiban költő partifecskéket, és néha szemünk elé kerülhet egy-egy jégmadár is. A halfajok közül többek között előfordul a selymes és a széles durbincs, valamint a ritka, fokozottan védett német bucó is. Az aszályos időszakban a megnövekedő iszapos partszegélyeken gázló- és partimadarakkal találkozhatunk, télen pedig a récefélék áttelelését segítik a folyómeder jégmentes szakaszai.

A tanösvény útvonalán változatos élőhelyeket járhatunk be, a fás legelők és kaszálók változatos növényvilágát mocsárréti és ligeterdei fajok együttesen alkotják. A gyepek zöldjét többek között réti iszalag, réti ibolya, fekete nadálytő, réti füzény és mocsári nőszirom tarkítják.

A terület idős erdeiben gyakoriak az odúlakó madárfajok, mint például a fekete harkály, a kis fakopáncs, és a macskabagoly. Három igen ritka, fokozottan védett madárfajunk is megtalálható a Hármas-Körös erdeiben: a fekete gólya, a barna kánya és a rétisas.

Emlősfajok közül alkonyatkor találkozhatunk a csapongva vadászó denevérekkel, a tavi denevér, a vízi denevér és a durvavitorlájú denevér is előfordul itt.

A hullámtéri erdők fontos szerepet töltenek be az énekesmadarak vonulásában is. Télen az erdők csendjét szén- és kékcinegék, sárgafejű királykák, őszapók, süvöltők, zöldikék, fenyőrigók kóborló csapatai törik meg. A fülemüle, az énekes rigó, az erdei pinty, az ökörszem és a barátposzáta pedig a gyakoribb költőfajok közé tartoznak.

GPS koordináták:
46º 54’ 44.12” É
20º 33’ 41.51” K

Körös-ártér

A Nemzeti Park e részterülete a Hármas-Körös hullámterének Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső szakaszát foglalja magába Csárdaszállás és Szelevény között, érintve Gyomaendrőd, Mezőtúr, Szarvas, Békésszentandrás, Mesterszállás, Öcsöd, Tiszaföldvár és Kunszentmárton területét, mintegy 6580 hektáron.

A Körös-vidék árterületei egykor sokféle, fajgazdag élőhelytípust foglaltak magukba. A Tisza és mellékfolyóinak 1830-ban kezdődött és 1895-ben lezárult átfogó vízszabályozási munkálatai révén azonban a hajdan összefüggő árterületet folyó melletti hullámtérre és ármentesített kultúrterületre osztották.

A Hármas-Körös hullámterén a folyószabályozások után kialakult másodlagos táj sajátossága, hogy az ősibb, természetes és a szabályozással létrejött új élőhelyek együtt találhatók meg. A békésszentandrási duzzasztó működésének hatására a folyó felső szakasza lassúbb áramlású, kiegyenlített vízszintű, állóvízhez hasonló. Az alsó szakasz gyorsabb és a Tisza áradásainak hatására nagyobb a vízszint ingadozása, ezért magas falak és karakteres partvonalak jellemzik. Különösen az alsó szakaszon, Öcsöd és Szelevény között, az Álom-zugban, a Malom-zugban és az Iriszlói-holtág belső területein nagy kiterjedésű, tájképileg is kiemelkedő értéket képviselő ártéri kaszálóréteket találunk. A hullámtéri erdőket főként fűz-nyár ligetek alkotják, tölgy-kőris-szil keményfás ligeterdők már csak kis kiterjedésben jellemzőek.

A hullámtér sok faj számára jelent kedvező életteret a környező alföldi kultúrtájban, gazdag flórája és faunája fontos szerepet játszik a mentett oldali vizes élőhelyek élővilágának fennmaradásában és megújulásában is. A Nemzeti Parkban megtalálható az egykori mocsárvilág számos jellegzetes növényfaja, a nyilaslevelű nyílfű (Sagittaria sagittifolia), az ernyős virágkáka (Butomus umbellatus) és az orvosi kálmos (Acorus calamus). A holtágak vízfelszínén helyenként tömegesen jelennek meg védett hínárfajok, a vízi rucaöröm (Salvinia natans), a vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) és a csemegesulyom (Trapa natans). A Magyarországon rendkívül ritka tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) a folyó iszapos partján található meg időszakosan. A nedves ártéri kaszálórétek védett növénye a réti iszalag (Clematis integrifolia), melynek jelentős állományai ismertek.

Gazdag a hullámtér vizes élőhelyekhez kötődő alsóbbrendű faunája is. Számos védett, ritka szitakötő faj él a területen, melyek közül a sárgás szitakötő (Stylurus flavipes) külön is kiemelendő. A kérészek közé tartozó tiszavirág (Palingenia longicauda) folyó feletti, felhőszerű rajzásában meleg nyárelőkön gyönyörködhetünk. A sekély, meleg morotvákban olyan védett halfajok találják meg életfeltételeiket, mint a réti csík (Missgurnus fossilis) és a kurta baing (Leucaspius delineatus). A víz színén úszó hínárnövényzet és a párás erdők egyaránt jó életfeltételeket biztosítanak a kétéltűek és a hüllők számára, az európai szinten sérülékeny védelmi kategóriába sorolt mocsári teknős (Emys orbicularis) például gyakorinak mondható.

A Hármas-Körös hullámterének mélyebb fekvésű kaszálórétjein költ a Nemzeti Park legjelentősebb haris (Crex crex) állománya. Ennek a rejtett életmódú madárfajnak a fészkelőállományai Európa-szerte jelentős mértékben megfogyatkoztak. Három ritka, fokozottan védett madárfaj, a fekete gólya (Ciconia nigra), a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a barna kánya (Milvus migrans) is fészkel a Hármas-Körös menti erdőkben. A Nemzeti Park e részterületéhez kötődik Európa jelenleg ismert legnagyobb tavi denevér (Myotis dasycneme) kolóniája és jelentős értéket képvisel a hullámtérben biztos életfeltételeket találó vidra (Lutra lutra) is.

A Hármas-Körös hullámterének kultúrtörténeti értékei közé elsősorban a folyószabályozáshoz kötődő vízügyi emlékek tartoznak. Számos régi gátőrház, gőzszivattyútelep található a védtöltések mentén. A Körös-ártér teljes területe szabadon látogatható. Növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét mutatja be az itt található Halásztelki tanösvény.