Öko

Őszi tanösvény túrák a Kiskunsági Nemzeti Park tanösvényein. Megismerhetjük az ősz jellegzetes virágait, növényeit. Megtudhatjuk milyen állatokkal találkozhatunk őszi túráink során és mi jellemző az életmódjukra.

Denevéres programok, túrák a Duna-Ipoly Nemzeti Park több helyszínén. A „Denevérlesen” program keretében bepillantást nyerhetünk a denevérek világába. Exkluzív éjszakai programunkon szakértő munkatársunk vezeti be az érdeklődőket a denevérek rejtett és különleges világába.

A Kis-Balaton Látogatóközponttól szakvezetett kirándulásokat indítunk a Fekete István-emlékhelyhez a Diás-szigetre saját járművel, golfautóval, vízi úton, kenuval. A Diás-sziget fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, kizárólag a Kis-Balaton Látogatóközpontból induló szakvezetés során tekinthető meg!

Örömmel kalauzollak benneteket télen is egy ritka területen, a Tisza-tó lecsapolt mocsárvilágában. Nos, ilyen lecsapolt tó nincs másik ezen a kontinensen, így túránk is egyediek. A nyáron víz alatt lévő természet télen gyönyörűen bepillantást enged, láthatóvá válnak vidra- és hódvárak ebben az évszakban. Téli szafari túlélő ismeretekkel, ahol a túraútvonal nem nehéz terep, de nem is könnyű, ahhoz viszont pont elég, hogy az elgémberedett zsigereket megmozgassa. Páratlan élmény és felfedezés gyalog a Tisza-tó lecsapolt mocsárvilágában.

Szomolya ritka természeti látnivalóval is büszkélkedhet. A falu határában, a település központjából nyugati irányba vezet ki a Szomolyai Kaptárkövek Tanösvény, mely a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A kaptárkövek természeti értékként és kultúrtörténeti emlékként is kiemelkedően fontosak. Ennek elismerése, hogy bekerültek a Hungarikumok Gyűjteményébe az Aggteleki-karszt mellé.

A különleges fényekkel és színekkel ébredő természet élménye. A vadregényes Tisza-tavat igazán felfedezni csak vízről lehet, ezért csónakkirándulásokat és evezős ÖKO-túrákat is szervezünk a védett természeti értékek bemutatására.

TiszaörvényTiszavirág Ártéri Sétaút - gyalogtúra egész évben a Tisza-tavi tanösvényen. Az 1500 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerűek. Ezeket különösen a fotósok és a csónakos barangolók veszik szívesen birtokukba hosszabb-rövidebb időre. A tiszaörvényi Szabics Kikötőből, a belépőjegy megváltása után, egy rövid csónakázással érhető el. A Sétaút egész évben látogatható.

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába.

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.