Időszaki kiállítások Budapesten a Néprajzi Múzeumban 2025 / 2026

Súlyos anyag. Nők – Viseletek – Élettörténetek című kiállítás

A kiállítás a dunai sváb lányokról és asszonyokról mesél majd 2025. június 6. – 2026. január 31. között. A dunai svábok azoknak a 18-19. századi telepeseknek az utódai, akik a Duna folyását követve vándoroltak ki német földről, és akik az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után Magyarország, Jugoszlávia és Románia polgárai lettek. A második világháború után sokuknak el kellett hagyniuk otthonukat, hazájukat, utódaik ma a világ különböző pontjain élnek. Történetüket ezúttal öltözékeik és viselőik közvetítik. A dunai sváb asszonyok a ruhájukat leginkább „viselet”-nek (Gewand) nevezték. A hagyományos ruházkodást „parasztos”-nak, az iparosok és a tanult rétegek öltözködését „úri”-nak hívták, de a két stílus hatott is egymásra. Hogyan kísérte végig a nők életét a ruházatuk? Az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum vendégkiállítása ezt tárja fel 150 év történetein keresztül. (Szakmai felelős: Lackner Mónika, Vass Erika)

Budapest

A természet és az emberi lélek hangja Kínából. A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon

Nemzetközi szinten is szenzációs a Néprajzi Múzeum A természet és az emberi lélek hangja Kínából. A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon c. kiállítás, amelyen olyan tetemes anyagi és felbecsülhetetlen eszmei értékű kínai hangszereket vehetünk szemügyre, amelyek még nem jártak Európában. A tárlat a kucsin szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett bemutatja a hangszerhez kapcsolódó spiritualitást, mítoszokat, filozófiai gondolatokat. A hangszer különlegessége, hogy történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve, amely komplexitásával közelebbről is megismerkedhetünk a Néprajzi Múzeumba látogatva.

Budapest

Vígan zengjetek, citerák! c. hangszerkiállítás

2025. január 22-én, a magyar kultúra napján megnyílt a Néprajzi Múzeum Vígan zengjetek, citerák! c. hangszerkiállítása, mely a citeratípusok széles spektrumát mutatja be a nagyközönségnek. A citera az egyik legelterjedtebb, legkedveltebb népi hangszer volt egykor a hagyományos magyar közösségek zenei életében. Egyszerű felépítése miatt ügyes kezű falusi emberek is el tudták készíteni, gyakran kísérte a házi mulatságokat, közösségi munkaalkalmakat. Az újjáéledő népzenei mozgalmaknak és az 1990-es évektől szerveződő népzeneoktatásnak köszönhetően napjainkban ismét virágkorát éli. Zenei foglalkozásokhoz már óvodás kortól szívesen használják, mert viszonylag könnyű megtanulni rajta játszani, és a vendéghúrok miatt a dallam mellett rögtön egy egyszerű kíséret is megszólal. A Néprajzi Múzeum különböző gyűjteményeiben mintegy 3000 népi hangszer található a világ minden tájáról, így a 2025. január 23-tól 2025. június 29-ig látható Vígan zengjetek, citerák! című hangszerkiállítás a citeratípusok széles spektrumát mutathatja be. A kiállítás fő hangsúlya a magyar nyelvterületen használt citerák megismertetése, ehhez a Néprajzi Múzeum Hangszergyűjteményéből válogatott a kurátor. Ezenkívül a citerák organológiai, azaz hangszerismereti jellemzőiről, szerkezeti felépítéséről, hangolásáról és a citerázás alkalmairól is részletes képet kaphatnak a látogatók. Az első citerák a 19. század végén kerültek a múzeumba. A Hangszergyűjtemény jelenlegi 150 citerája mellett az egyéb, főleg nemzetközi kollekciók további 50 citera típusú tárgyat őriznek – közülük a legrégebbi datált darab 1868-as. Az idők folyamán több neves hangszerkészítő – többek között Tuka Zsigmond, Budai Sándor, Nácsa János vagy Bársony Mihály – alkotásaival gyarapodott a gyűjtemény, illetve a múzeum népzenekutatóinak köszönhetően számos citerajáték-felvétel is fennmaradt. A bemutatott közel 90 hangszer mellett az élményt 20 hangfelvétel és 3 film egészíti ki. Az egyik videón Gáts Tibor hangszerkészítő mester avat be a citerakészítés rejtelmeibe. A látogatók megtekinthetik továbbá a citera ősének, a monochordnak a működését, és kipróbálhatják, milyen játszani egy diatonikus és egy kromatikus citerán – a tanulást film és interaktív eszköz segíti. Kurátor: Pálóczy Krisztina

Budapest

„legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” Herman Ottó

A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum Herman Ottó tiszteletére rendezett közös kiállítása, mely 2024. december 13-án nyílt meg a Néprajzi Múzeumban, a polihisztor emléke előtt tiszteleg születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából. A kiállítás fő törekvése, hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető közel háromezer-ötszáz darabot számláló tárgyi anyagra helyezze a fókuszt. Természetesen ezt a mennyiséget teljes egészében nem lehet bemutatni, de a tárlat egy olyan válogatást ad a kollekcióból, amely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását.

Budapest

SZÉKELYEK - Örökség-mintázatok / Székelyföld a budapesti Néprajzi Múzeumban

Kik is igazából a székelyek? Mit tudunk Székelyföldről? Milyen elképzeléseink, hiedelmeink vannak a székelyekről? Mi ebből a valóság? Hogyan látják a Székelyföldön élők magukat? A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása, mely a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál részeként valósult meg, 2024. október 15. – 2025. augusztus 31. között Magyarországon eddig be nem mutatott, székelyföldi múzeumok által őrzött több mint 300 tárgyon keresztül, 5 székelyföldi kurátor rendezésében keres válaszokat a kérdésekre, a látogatóknak nem mindennapi múzeumi élményt teremtve.

Budapest

A Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállítás

A kiállítás egy olyan, Magyarországon eddig soha nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a tárlat az 1862-ben a londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli tájegységein, településein készült népviseleti fényképsorozatot állítja középpontba. A korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeznek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat. A két gyűjtemény kiegészíti egymást. A képek több mint 160 év után lesznek láthatók Budapesten, bemutatva a készítés történetét is a szervezéstől a világkiállításig. (Kurátorok: Lackner Mónika, Farkas Zsuzsa, Gál Vilmos, Fejős Zoltán)

Budapest

Mítoszok hegye című időszaki kiállítás

A kiállítás egy Magyarországon a maga egészében soha nem látott világ, a spanyol hódítás előtti Mexikó ősi kultúráinak bemutatására vállalkozik. A kiállítás koncepcióját a múzeum több évtizedes múzeumi és tereptapasztalattal bíró munkatársa dolgozta ki, és helyet kapnak benne az intézmény amerikai régészeti gyűjteményének legjobb darabjai. Gerincét azonban négy mexikói, továbbá a dallasi Museum of Art és a berlini Ethnologisches Museum gyűjteményéből válogatott több mint kétszáz tárgy alkotja. A kiállítás egyfelől a négy legjelentősebb mexikói civilizáció (olmék, maja, Teotihuacan, azték) jellegzetes régészeti leleteit, másfelől az egyik legjellemzőbb kulturális sajátosság, a piramisoknak a mexikói népek világképében, építészetében, temetkezéseiben és áldozataiban játszott szerepét mutatja be. Ez utóbbiak mentén három konkrét templompiramis is megelevenedik majd Budapesten, melyek az említett civilizációkat általában megjelenítő tárgyak mellett az ott feltárt leletegyüttesekkel egészülnek ki. A kiállításról nem hiányozhatnak a különböző látványos megoldások, amelyek akár a legfiatalabbak számára is különleges élményt kínálnak majd.   (Kurátor: Gyarmati János)

Budapest

A kékfestő „folton-folt” világa – A Magyar Foltvarró Céh kiállítása

Dolányi Anna tájépítész, textilművész munkásságából és mozgalom-szervező tevékenységéből kiindulva mutatja be a Magyar Foltvarró Céh történetét, működését. A pályázaton alapuló kiállítás ezen túl egyrészről a patchwork történetére, kiterjedésére, működésének mechanizmusaira, a magyar quilt „nemzeti” brandesítésére történt törekvésekre, illetve textil-képző-ipar-népművészet és amatőr-profi kategóriák megítélésére koncentrál, amely a Magyar Foltvarró Céh korábbi kiállítási anyagait is bevonja. A tárlat másrészről a céh közösségszervező erejéről, a női hálózatok létrehozásáról, egyéni és csoportos kézimunka/alkotó-tevékenységről és ennek különböző, egyéni életekben betöltött szerepéről beszél. A kiállítási terv része, hogy a kiállításban legyen egy olyan workshop tér, ahol a csoport aktív működése is láthatóvá, megtapasztalhatóvá válik, megelevenedik a jelenkor fonója. (Kurátor: Budavári Veronika)

Budapest

A királyné asztalától a parasztportáig. A magyar keménycserép története munkacímű nagyszabású tárlat

A három múzeum összefogásával készülő kiállítás a hazai keménycserépgyártás majd két évszázados történetét dolgozza fel. A kurátorok nem gyárak történetét szeretnék bemutatni, hanem arra keresik a választ, hogy miképpen vált az angol kőedény, a francia finom fajansz, azaz „Steingut” magyar keménycseréppé. A múzeum a néprajzi gyűjtemények mellőzött kerámiafajtáját, a paraszti használatú keménycserepet akarja beemelni a kerámia- és társadalmi kutatások terébe, a kiállításon pedig behelyezni a világversenyeken és kiállításokon híressé vált, ismert és sokat kutatott iparművészeti társai közé. Magyarországon ez az első kísérlet e terminológiai és archeometriai szempontból is sokat vitatott kerámiafajta történeti ívének, lehetőleg minden fontos vonatkozásának tisztázására, valamint nagyszabású bemutatására. (Kurátorok: Vida Gabriella, Bodnár Kata)

Budapest