Iskolatörténeti kiállítás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.
KAPCSOLATFELVÉTEL, ELÉRHETŐSÉGEK
Később - az 1920-as évek közepétől - Klebelsberg Kuno közoktatási miniszter munkásságának eredményeként három év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon. Az új iskolaépületek fala már nem vályogból, hanem téglából készült, vörösfenyő hajópadlóval, hatalmas ablakokkal és palatetővel. A modern iskolaépületben több szobás tanítói lakás is épült. A korszellemben a tanítói életpálya élethivatás, mely népművelői, tanácsadói, egyesületi jegyzői feladatvállalást is jelentett.
Az 1980-as évekre az első tanyai iskolákat elbontották vagy teljesen átépítették, ezért a szegedi múzeum munkatársai egy 1911-ben Felső-Pusztaszer Árpádhalom határrészén épült elemi népiskolát telepítettek a szabadtéri gyűjteménybe. A visszaemlékezések szerint a tanítói lakás eredetileg csárda volt, melyet a tanterem építésekor tettek lakhatóvá. Az épület alapját a közelben kitermelt réti mészkőből, darázskőből rakták, fala vályog, tetejét zsindely fedte.
A fagerendás mennyezetű, fapadlós tanteremben a századelő elemi népiskoláinak vaskos padjai, taneszközei, térképei, színes faliképei láthatók. A pusztaszer-árpádhalmi iskola tantermében gyakran 80-100, hat-tizenkét éves gyermek zsúfolódott össze. A volt tanítói lakásban iskolatörténeti kiállítást tekinthetnek meg.
A tanyai iskolák előtt a fenntartó hatóság vagy a környék lakói keresztet és harangot állítottak. A községtől, várostól távoli tanyák lakói ritkán jutottak el templomba, ezért a római katolikus papok a tanyai iskolákban tartottak miséket. Télen a tanítók gazdasági, egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat szerveztek. A tanyai tanító - ahogy Gárdonyi Géza írta – „lámpás” volt a környező tanyai nép számára: a művelődés fényét terjesztette a lakott településtől távoli tanyák között.
| 2018.01.09. - 2018.12.16. |
Kapcsolódó időpontok
Szeri Kemping
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szomszédságában, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területén kialakított sátor- és lakókocsihelyekkel, faházakkal, apartmanokkal, kellemes, barátságos ...
Gőzös Büfé
Büfénk az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén, a Gőzgépnél, a Skanzen és a Nomád Park között, félúton található. Parányi konyhánkban finomabbnál finomabb falatokra lelhetnek kedves ...
Szeri Csárda
A Szeri Csárda igaz nemzeti ízekkel várja Önt szeretettel, a magyar hagyományok asztalánál. Általános nyitva tartás (szezonban): 11.00-18.00; hétfő, kedd: zárva. Nálunk lehetősége van bankkártyás és ...
Szeri Falatozó
A Szeri Falatozó közvetlenül a Szegedi Kapu főbejárattól jobbra, az ajándékboltok mellett hidegkonyhai meleg ételekkel várja Kedves Vendégeinket. Az 55 hektárnyi Emlékhelyünk bejárása előtt kiváló ...
Programajánlat
Múzeumpedagógiai foglalkozások az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban
- Ópusztaszer
„A Nagy Háború emlékezete”, I. világháborút bemutató tárlat Ópusztaszeren
- Ópusztaszer
Szolgáltató
