Janus Pannonius Múzeum programok 2024 Pécs

Janus Pannonius Múzeum programok 2024

Nyár lesz tehát, tündöklő és meleg - KESERÜ Ilona x KUN Fruzsina
Kurátor: Kocsis Katica, esztéta

Helyszíne: JPM Múzeum Galéria (Pécs, Káptalan utca 4.)

Megnyitó: 2024. 08. 02. 18:00

Szeretettel meghívjuk augusztus 2-án 18 órára a pécsi JPM Múzeum Galériába, ahol KESERÜ Ilona és KUN Fruzsina páros kiállítása látható. A kiállítás kurátora: Kocsis Katica esztéta.

A kiállítást megnyitja Kőhalmi Andrea esztéta.

A kiállítás augusztus 31-ig az intézmény nyitvatartási idejében látogatható.

Kiállítások

Nyár lesz tehát, tündöklő és meleg - KESERÜ Ilona x KUN Fruzsina
2024. augusztus 2–31.

JHelyszíne: JPM Múzeum Galéria (Pécs, Káptalan utca 4.) - A kiállítás kurátora: Kocsis Katica esztéta.

Két csodálatos nő, két izgalmas festőművész, akiket ugyan generációk választanak el egymástól, mégis: számos szálon kapcsolódnak. Mindketten pécsiek, mindkettejük számára fontos igazodási pontot jelent Martyn Ferenc, mindkettejük műveiben egyfajta “gömbölyded” világ ölt testet: hullámokból, íves formákból, csepp alakú motívumokból, gubancokból formálódó univerzumok, amelyek belső szférákba, lírai dimenziókba vagy éppen a szem mögötti tartományokba vezetik a nézőt. Láthatóvá teszik a láthatatlant.
A mostani kiállításon vibráló, foszforeszkáló, tündöklő és intenzív látványok tárulnak a befogadó elé. Friss gesztusok, a rátalálás és megismerés öröme, a szenvedély és vágyakozás képei ezek, amelyekben a művészi ösztön és a tudatosság különös egyensúlyokat hoz létre. A kompozíciók zsigeriek, fontos jellemzőjük a közelítés, az érintés, a gubanc, valamint a természet törvényeihez simuló folyamatosság, hullámzás és áramlás.
A két alkotó kapcsolata hosszú évtizedekre nyúlik vissza, e mostani kiállítás pedig a két életmű közötti kötelék néhány elemére mutat rá. Nem törekszik teljességre, csupán felvillant olyan pillanatokat, amelyeken keresztül egybefonható ez a két oeuvre, megmutatja, hogy Keserü Ilona varázslatosan sokszínű életműve hogyan inspirálta a formák, a vonalak, a képépítés és a színek szintjén Kun Fruzsina alkotói hangját.

Négy pécsi festőművész

2024.07.05. - 2024.10.31.

JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.)

A holokauszt 80. évfordulója alkalmából az Auschwitzban mártírhalált halt négy pécsi festőművész: Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit műveiből nyílik kiállítás a képtárban.
„Egy tárgy, amely tárgyak elvesztéséről, elpusztításáról, eltűnéséről szól. Nem saját magáról, másokról beszél. Vajon tartalmazza is őket?” / Jasper Johns

Király Lajos (Pécs, 1921. március 27. – Auschwitz, 1944)

Édesapja Király Aladár építőmérnök, édesanyja Schwarz Berta, nővére Király Erzsébet. A szülők elváltak, édesapja Budapestre költözött. Király Lajos iskoláit Pécsett végezte, a középiskolában Gábor Jenő volt a rajztanára, majd később Gebauer Ernő, illetve Martyn Ferenc tanítványa lett. 1942-ben, Fülep Lajos és Elek Artúr támogatása ellenére sikertelenül felvételizett a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Tehetséges fiatal művészként képeivel többször szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának Csoportos kiállításain.

A vidéki zsidóság deportálásának megkezdésekor Budapesten, apjánál tartózkodott, s a híreket hallva hazautazott Pécsre. Anyjával és nővérével együtt deportálták. Nővére, Erzsébet túlélte a holokausztot, s Király Lajos művei az ő, majd halála után két fiának, Zádori Ivánnak és Zádori Péternek a tulajdonában maradtak fenn. 2010 júliusában műveiből kamara-kiállítást rendeztek a Pécsi Zsidó Hitközség Dísztermében.

Roder Judit (Pécs, 1920. július 29. – Auschwitz, 1944)

Édesapja Roder Izidor, édesanyja Resner Blanka, nővére Roder Anna. Roder Judit iskoláit Pécsett végezte, 1938-ban tett gimnáziumi érettségit. 1942-ben férjhez ment Schön Jánoshoz.

Király Lajossal együtt Gebauer Ernő, illetve Martyn Ferenc tanítványa lett. Gebauer Ernő tanácsára jelentkezni szeretett volna a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, de erre a zsidótörvények miatt már nem kerülhetett sor. Tehetséges fiatal művészként többször szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának csoportos kiállításain. 1944-ben a pécsi gettóból férjével, szüleivel és nővérével együtt deportálták. 1976 márciusában Roder Judit nővére, Révész Györgyné (Roder Anna), a család egyetlen túlélője húga hagyatékának egy részét a Janus Pannonius Múzeumnak és a Pécsi Zsidó Hitközségnek adományozta. Roder Judit portrérajzai a hitközség levéltárának rendezése során kerültek elő 2013-ban.

Károly Ernő (Siklós, 1892 – Auschwitz, 1944)

„Középiskolái elvégzése után négy évig a Mintarajziskolán tanult. Először a Nemzeti Szalonban, az Ifjú Művészek Egyesületének kiállításán állított ki képeket, aztán a Műcsarnokban figurális képeket. Később megfordult Albániában, Boszniában és Hollandiában, ahol tájképeket, gettórészleteket és figurális képeket festett.” (ld. Magyar Zsidó Lexikon, Budapest, 1929. szerkesztette: Újvári Péter). Károly Ernő képei, s életének egyéb dokumentumai az 1946-os posztumusz kiállítás után – néhány festmény kivételével – megsemmisültek vagy kallódnak. Míg a 2014-ben rendezett kiállításon csak két festménye volt ismert, néhány évvel ezelőtt öt festménye, köztük egy önarcképe, a Németországban élő Fischer Péter adományaként került a Pécsi Zsidó Hitközség tulajdonába.

Kellermann Emil (Villány, 1896. január 28. – Auschwitz, 1944)

Szülei: Kellermann Ármin és Fein Eugénia. A M. kir. Erzsébet Tudományegyetemen 1924. május 19-én avatták orvossá. 1924–1932 között a pécsi belgyógyászati klinikán volt gyakornok, majd tanársegéd. Később Dorogon, a Szent Borbála bányakórházban dolgozott, majd Tatán és ismét Pécsett. Orvosi munkája mellett autodidakta festőként rendszeres kiállítóként szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának kiállításain. Országosan ismert – Fülep Lajos, Elek Artúr és Kállai Ernő elismerő támogatásával – az 1943-ban, a korszakban nagyon jelentős intézményben, a  budapesti Tamás Galériában nyílt önálló kiállításával lett. A kiállításhoz készült katalógus előszavát Kállai Ernő írta. 1944-ben Pécsről deportálták feleségével, dr. Fehér Idával és két középiskolás gyermekükkel Kellermann Istvánnal és Kellermann Katalinnal. Mindannyian Auschwitzban haltak meg. Az 1946-os posztumusz kiállítás után Kellermann Emil megmaradt művei Martyn Ferenc közbenjárásával a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Megnyitó időpontja: 2024. július 5. (péntek) 16 óra

Helyszíne: JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.)

Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018)

2024. szeptember 22-ig látogatható 
A tavaly ősztől látogatható Véglegessé vált történések – Kismányoky Károly (1943-2018) című tárlatunkat idén szeptember 22-ig meghosszabbítottuk.
A sokoldalú művész több mint kétszáz alkotását – köztük olyan késői műveket, melyek még sosem szerepeltek kiállításon – bemutató kiállítás a JPM Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde utca 5.) várja a látogatóit.

JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.)

A sokoldalú művész több mint kétszáz alkotását – köztük olyan késői műveket, melyek még sosem szerepeltek kiállításon – mutatja be múzeumunk új tárlata a JPM Modern Magyar Képtárban.
„Szándékosan törekedtem arra, hogy a munkáimat ne lehessen kiállítani. Nem akartam művészetet csinálni. Most is az a véleményem, hogy a munkák a legritkább esetben jók, ha megrögzülnek. Persze az így felfogott mű nem zárja ki, hogy az állandó mozgásból ne fixálódjanak helyzetek.”

Kismányoky Károly

A mottó idézete nem arra az avantgárd ellentmondására utal, melyben a zárt műfogalom és a művész személyének megkérdőjelezését, a művészet és a szerző halálát hirdető antiművészet gesztusai jól felpumpált öntudattal tartanak individuális igényt az így felfogott, de mégiscsak egyéni tettként megteremtett műveik és alkotói önmaguk felszámolására. Kismányokynál ez az avantgárd mentalitás a határozott szerénység csendes habitusához társult, mely önmagának, a világhoz és a művészethez való cselekvő viszonyának teoretikus támasztékot talált a kortárs nemzetközi törekvésekben. Mert az alkotás folyamatai, a változó kifejezési formák és technikák történései – s ebben Martyn Ferenc művészete is inspirálta – mindig fontosabbak voltak számára, mint a kész művek. Nem véletlen, hogy – miközben a Pécsi Műhely tagjaként munkái rendszeresen jelen voltak a különböző csoportos kiállításokon – önálló kiállítása alig volt. A létrehozás folyamata mindig túllépett, maga mögött tudta a műveket, melyek változatossága – az informel, az organikus és geometrikus absztrakció, a gesztusfestészet, a lettrizmus, a happening, a street art, a concept art, vagy a land art, valamint a különböző képzőművészeti technikák egyéni adaptációi révén – magas szinten vázolja fel a magyar neoavantgárd egy lehetséges történetét. Ez az életmű tágas teret teremtett, folyton kilépve egy-egy művészeti irányzat szűkös formáiból, átnyúlva a nyilvános társadalmi, politika terekbe, miközben az alkotás újabb és újabb tettei folyamatosan elillantak a már befejezett művek elől. Kismányoky nem lett műveinek az a rabszolgája, akiről Paul Valéry így ír: „A megalkotott alkotó. Az alkotó, létrehozva művét, olyan lénynek látja azt a végén, akit nem akart, akit nem ő talált ki, de akit ő hordott ki, és éreznie kell azt a borzalmas megaláztatást, hogy művének fia ő lett, visszautasíthatatlan jegyekkel lett felruházva, hasonlóságokkal, hóbortokkal és korlátokkal, éreznie kell azt, hogy tükör lett, és ebben a tükörben az a legrosszabb, hogy korlátaival együtt látja benne meg magát.”

Ez a posztumusz tárlat Kismányoky Károly több mint kétszáz, már életében „hátrahagyott” művét mutatja be, köztük olyan késői, a hagyatékban fellelt alkotásokat, melyek még sosem szerepeltek kiállításon. A sokféle művészi és gondolati irány, izmus és formakísérlet a cselekvő szabadság és a teremtő erő mozgásának nyoma, melyen egyetlen rögzített mű sem tudott úrrá lenni, hogy fiává kényszerítse az alkotót, úgy, hogy a mű manírrá, valami egyéni motívum vagy ábrázolási mód áruvédjegyévé váljon.

Így ez a kiállítás – híven az alkotó nézeteihez – sem lehet más, mint az utókor emlékező, muzealizáló erőszakosságával egy időszakra fixálódott helyzet, bemutatva a magyar és a nemzetközi művészettörténet egyik jelentős alakját és vele a pécsi képzőművészeti hagyomány gazdagságát. // Anghy András

Új állandó kiállítás

Holnaptól újra "sétálhatunk" a római kori Pécs utcáin
Újabb állandó kiállítás válik ismét látogathatóvá: május 13-ától megnyitja kapuit a JPM Sopianae állandó régészeti kiállítása. Az állandó kiállításon Sopianae település Kr. u. 4. századi ókeresztény korszakát ismerhetik meg a látogatók.
A tárlaton különleges időutazást tehetünk: egy 3D rekonstrukció segítségével sétát tehetünk az egykori városban, hiszen a rendelkezésre álló források alapján az akkori fórumokat, utcákat, tereket élethűen megrajzolták a szakemberek.

Szintén érdekes élményt nyújt a Kozármislenyben feltárt, 2. századból származó halottaskocsi életnagyságú modellje, s hosszabb időzésre, szemlélődésre késztetnek az ókori Sopianae legszebb tárgyi leleteit, használati tárgyai is. A Marcus Aurelius császárt ábrázoló (Dunaszekcsőn talált) bronzszobor a kor alkotójának tehetségét dicséri.

A Káptalan u. 4. szám alatti tárlat május 13-ától keddtől szombatig 10 és 18 óra között látogatható.

Természettörténeti Osztály

2023. december 07.  16.30 - 2024. július 31.

Rónaki László barlangász emlékkiállítás

a Rónaki László barlangkutató hagyatéka alapján összeállított Karszt-barlang-kutatás.

Forrás: Szervezők