Janus Pannonius Múzeum programok 2022 Pécs

Programajánló

A száz éve született világhírű festőművész, Hantai Simon alkotásaiból nyílik kiállítás Pécsett
Hantai és Pécs – A száz éve született világhírű festőművész Hantai Simon alkotásai a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében címmel nyílik kiállítás a JPM Modern Magyar Képtárban 2022. december 7-én, szerdán 18 órakor.

A kiállítás megnyitója: 2022. december 7-én, szerdán 18 órakor a JPM Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde utca 5.).

A kiállítást megnyitja: Házas Nikoletta esztéta.

A kiállítás megtekinthető előzetes bejelentkezéssel 2022. december 8-tól hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig.

A Sotheby’s 2015. június 2-i párizsi kortárs árverésén az M.C.5 (Mariale) című 1962-es festményét 2 555 000 euróért adták el, ami az egyik legmagasabb összeg, amit aukciókon magyar vagy magyar származású művész munkájáért valaha is adtak.

A párizsi Élysée-palota talán legfontosabb helyisége az elnöki dolgozószoba, amelyet – Emanuel Macron elnök kérésére – Hantai Simon 329,5×424,5 centiméteres alkotása, a Rózsaszín írás című kép ékesít.

1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. 1943 augusztusában főiskoláskén a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, melyet a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg. A kiállításon bemutatkozó Hantairól a Dunántúl című napilapban Csorba Győző így írt: „Hantai Simon sokoldalú, problematikus művész. Majd mindegyik képe egy-egy új feladat és új megoldás. Képeinek határozott egyéniségük van, s egymáshoz viszonyítva skálájuk: a könnyű líraiságból a súlyos drámaiságig, sőt a víziószerűségig. Technikája fejlett, az akvarellben éppúgy, mint az olajban, vagy a temperában.(…) Lényeglátó, határozott mondanivalójú festő, aki ha a néhol még érezhető hatást leveti magáról, sok szép képpel ajándékozza meg művészetünket.”  (Dunántúl, 1943. augusztus 15. 7. o.) Ekkor, a Pécsi Művésztelepen készült a pécsi múzeum gyűjteményében lévő Pécsi látkép a székesegyházzal című akvarell is. Az 1947-es figurális, nagyméretű olajkép, az Erkélyen, valamint a művész fiatalkori önarcképe Kunvári Bella gyűjteményéből került a pécsi múzeumba.

Hantai 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot, 1949-től Párizsban élt és alkotott. A Kompozíció című olajkép 1963-ból már a párizsi korai absztrakt korszakból való és egykor dr. Tompa Kálmán gyűjteményének darabja volt. Hantai 1960-ban kezdte meg képeinél a pliage (hajtogatás) módszer alkalmazását. A módszer lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból, véletlenszerű mintázatokból kialakuló kép voltaképpen a vászon saját lenyomata. Ez az eljárás alapozta meg a művész hírnevét, s ez ihletett meg számos, Hantaival dialógusban álló ismert kortárs francia filozófust (Jacques Derrida, Gilles Deleuze, Hélène Cixous, Georges Didi-Huberman, Jean-Luc Nancy). A Janus Pannonius Múzeumnak 1971-ben Hantai négy képet ajándékozott, melyek már a jellegzetes „hajtogatásos” technikával készültek.

A Modern Magyar Képtár kis kamarakiállítása igazi kuriózumot jelenthet az érdeklődő nagyközönségnek, s egyúttal hangsúlyosan jelzi azt a szimbolikus tőkét, melyet a pécsi Modern Magyar Képtár gyűjteménye európai színvonalon képvisel.

Kiállítások

Lírai absztrakció és A tavasz tizenhét pillanata g Soltra Elemér  kiállítása
2022. november 11 - 2023. január 31.
Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában (Pécs, Papnövelde u. 5.)

Soltra Elemér absztrakt festői életműve egy rövid periódus terméke az 1960-as évek végéről és az 1970-es évek elejéről. Ezeknek az alkotásoknak együttes, koncentrált erejét szórványos, alkalmi bemutatásuk idején nem növelte, hanem legyengítette a művész sokirányú művészi munkássága, melynek kontextusában megjelentek. A szocreál és realisztikus rajzok, akvarellek, rézkarcok, freskók, mozaikok és festmények, majd később a legnagyobb hangsúlyt kapott érmék és plakettek, miközben a képzőművészeti kreativitás technikailag kvalitásos sokoldalúságát jelezhették, voltaképpen szétszórták – a minden stílusirányzatot adaptáló rajztanári hivatással együtt – absztrakt festményeinek magas színvonalú, az életműből önállóként kiemelhető energiáit.

Soltra absztrakt képeinek lehetőségét és legfőbb inspirációját – akárcsak pályatársának, Bizse Jánosnak – Martyn Ferenc hatása jelentette, mely közvetlenül megjelenik a Kő és víz sorozat képein, ahol a természetből vett motívumokat imitáló foltfestés statikus és dinamikus ellenpólusaival utal a biomorf alakzatokkal komponáló mesterre. Az Útirajzok sorozat konstruktivista művei – még ugyancsak Martynra visszanéző – olyan harmonikus egyensúlyi állapotok, melyeknél a geometrikus elemek kemény éleit festőien lágyítják a statikus forma- és színkompozícióik. Soltra absztrakt művészetének legjelentősebb, autonóm darabjai azok a fekete és fehér, sötét és világos színek drámai kontrasztjára alapuló képek, melyeken egymásra halmozott, préselt, gyűrődő, tömörített motívumok katasztrófapillanatait látjuk. Az absztrakció itt önnön eredeteként, dekonstrukcióként, a formák „széttöréseként” érti meg önmagát, s a konstruktív képek elnyújtottan nyugodt hosszú időtartama helyett rövid felvillanások megörökített epifániája látszik.

A kiállítás Soltra absztrakt képeinek realisztikus ellenpólusaként mutatja be a művész női aktokat ábrázoló 17 erotikus rézkarcát, mely összefoglaló címével – A tavasz tizenhét pillanata – az egykor kényszerűen népszerű szovjet TV-sorozatra utalva finom iróniával viszonyul létrejötte, az 1970-es évek szürkén erotikátlan korszakához.

A Modern Magyar Képtár Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak kiállítássorozata keretében rendezett tárlat egy (ebben az összefüggésben először látható) ismeretlen életmű felfedezését jelentheti a műbarátoknak a nemzetközileg elismert modern pécsi képzőművészetet gazdagítva.

Anghy András

Fotók öt földrészről – fókuszban a németországi migráció
2022. augusztus 22. - 2022. november 11.
Vasváry-ház (Pécs, Király u. 19.)
„5x Németország szerte a világban – a migráció tükrében” – e címet viseli Jörg Müller fotókiállítása, amelyet világjáró turnéján egyetlen magyarországi helyszínként Pécsett ismerhetnek meg az érdeklődők augusztus 23-ától.

Az öt kontinensen rögzített fényképsorozat olyan német kivándorlók leszármazottainak mindennapi életébe enged bepillantást, akik az elmúlt évszázadokban hagyták el Németországot.

Jörg Müller hamburgi fényképész legújabb fotókiállításához ezúttal különböző német életformák nyomába eredt szerte a világban. Az általa 2019-ben megalkotott sorozat nagyszerűen érzékelteti, hogy a német kivándorlók leszármazottai miként élik meg máig a német kulturális örökségüket német ünnepek és fesztiválok rendezésével, német nyelven tartott istentiszteletekkel, valamint azzal, hogy az iskolában őseik nyelvét tanulják.

Az itt kiállított képek egyszersmind azt is bizonyítják, hogy a német kivándorlók leszármazottai sikeresen integrálódtak a mindenkori helyi környezetbe, sőt, az eredetileg zord mezőgazdasági adottságok ellenére végül sikerült gazdasági fellendülést elérniük, és most felvértezve néznek szembe a jövővel. A kiállítás ezen kívül azt is világossá teszi, hogy a migráció, a nyelvi és kulturális sokszínűség nem új keletű jelenség, miközben azokról a német kivándorlási hullámokról is megemlékezik a múltban, amelyek során a kivándorlók háború, éhínség, gazdasági nehézségek vagy éppen vallási üldözés miatt hagyták hátra német hazájukat. A fotóprojekt meggyőződéssel áll ki a nemzetközi együttélés lehetségessége mellett, miközben tükröt tart jelen társadalmunk migrációs kihívásai elé.

A National Geographic és a Playboy is közölte már a fotóit

Jörg Müller 1966-ban született Kölnben, vizuális kommunikációt és fotótervezést tanult a dortmundi főiskolán. A diploma megszerzése után 1991-ben szabadúszó fotósként kezdte pályafutását Hamburgban, ahol azóta is él. A Greenpeace és a SPORTS magazinok első megrendeléseit olyan nyomtatott kiadványok megbízásos felkérései követték, mint többek között a DER SPIEGEL, a Stern, a Geo, a National Geographic, a Mare vagy a Playboy.

A váci domonkos kripta kincsei
2022.06.09. - 2022.12.31.
JPM Néprajzi Osztály (Pécs, Rákóczi út 15.)

A váci Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállítása a 18. század barokk emberének életéről és haláláról kíván képet adni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a halállal kapcsolatos képünket megváltoztassa.
A Vác főterén álló domonkos templom kriptájának feltárására 1994-95-ben került sor. Az itt feltárt, mintegy 1800 tárgyat tartalmazó lelet-együttes az eddigi legnagyobb és legépebben fennmaradt magyarországi kriptatemetkezés, mely európai, sőt világviszonylatban is jelentős.

A lelet-együttes iránt mind a szakmai közvélemény, mind a közönség érdeklődése már eddig is kiemelkedő volt. A leletekből rendezett Memento Mori állandó kiállítás Vácon nagy látogatottságnak örvend, kisebb-nagyobb időszaki válogatások több kiállításon szerepeltek az elmúlt évek során. A múmiák közül több a világ szinte összes jelentős antropológiai kiállításán bemutatásra került (pl. Mummies of the World).

A kriptalelet Vác város legértékesebb és legnagyobb nemzetközi hírre jutott gyűjteményi anyaga, mely méltán tarthat számot a történelem, a művelődéstörténet és az antropológia iránt érdeklődő közönség figyelmére. A váci állandó kiállítás tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a tárlatot minden korcsoport látogathatja.

Új állandó kiállítás

Holnaptól újra "sétálhatunk" a római kori Pécs utcáin
Újabb állandó kiállítás válik ismét látogathatóvá: május 13-ától megnyitja kapuit a JPM Sopianae állandó régészeti kiállítása. Az állandó kiállításon Sopianae település Kr. u. 4. századi ókeresztény korszakát ismerhetik meg a látogatók.
A tárlaton különleges időutazást tehetünk: egy 3D rekonstrukció segítségével sétát tehetünk az egykori városban, hiszen a rendelkezésre álló források alapján az akkori fórumokat, utcákat, tereket élethűen megrajzolták a szakemberek.

Szintén érdekes élményt nyújt a Kozármislenyben feltárt, 2. századból származó halottaskocsi életnagyságú modellje, s hosszabb időzésre, szemlélődésre késztetnek az ókori Sopianae legszebb tárgyi leleteit, használati tárgyai is. A Marcus Aurelius császárt ábrázoló (Dunaszekcsőn talált) bronzszobor a kor alkotójának tehetségét dicséri.

A Káptalan u. 4. szám alatti tárlat május 13-ától keddtől szombatig 10 és 18 óra között látogatható.