Janus Pannonius Múzeum programok 2021 Pécs

PROGRAM

Kulisszatitkok a mohácsi tömegsíroktól az Ókeresztény Mauzóleumig
Gazdag és szerteágazó témákat ölel fel a Régészet Napjához kötődő pécsi eseménysor.
Június 18-20. között bebarangolhatjuk a törökkori Pécset, érdekességeket tudhatunk meg többek között az Ókeresztény Mauzóleumról, a pécsi belváros történelmi-építészeti örökségéről,  valamint a mohácsi csatatérkutatásról és tömegsírfeltárásról is.

2021. 06. 18., 16.00 óra
A mohácsi csata tömegsírfeltárásainak története
Simon Béla történész-főmuzeológus előadása
JPM Csontváry Múzeum (Pécs, Janus Pannonius u. 11.)

A mohácsi csata eddig ismert öt tömegsírjának megtalálása és régészeti feltárásuk is izgalmas tudománytörténeti kuriózum. Mind az 1960-as, mind az 1975/76-os feltárások során olyan külső körülmények is segítették a feltáró régészek munkáját, amelyek nem szokványosak egy átlagos régészeti lelőhely esetében. Az előadás ezeknek az eseményeknek a bemutatásáról és nem utolsó sorban a résztvevők áldozatos munkájáról szól, korabeli dokumentumok, ásatási naplók, visszaemlékezések és fotódokumentáció segítségével. 

2021.06.18. 18:00 óra
Az 1526-os mohácsi csata a régészeti kutatások tükrében
Dr. Bertók Gábor régész-főmuzeológus előadása
Csontváry Múzeum (Janus Pannonius u. 11.)

Bár a 2020-2021-es CoViD19 járvány nagyban megnehezítette a JPM és a vele együttműködő Mohács 500 Kutatócsoport munkáját, a válságidőszak kisebb szüneteiben folytatni tudtuk munkánkat, és újabb eredmények is születtek, mind a terepmunkában, mind a leletanyag feldolgozásában és értelmezésében. Emellett, és szintén a csatatér kutatásához kapcsolódóan, a JPM megkezdte a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen a III. sz. tömegsír feltárását is, amely az eddigi eredmények alapján jelentős mértékben fog hozzájárulni a csatához kapcsolódó egyes helyszínek azonosításához és az események értelmezéséhez. Az előadás ezen új eredmények összefoglalását nyújtja.

2021.06.19. 10:00
Régészeti séta Pécs történeti belvárosában – városközpontok
Vezeti: Tóth Zsolt régész-főmuzeológus 
Találkozó a székesegyház előtt június 19-én, 10.00 órakor.

Pécs történeti belvárosának két központja van: az egyházi – Dóm tér és a polgári – Széchenyi tér. A séta során a két központ és a közbeeső területek régészeti vonatkozású emlékeivel és érdekességeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők történeti keretbe ágyazva.
A séta során többek között napirendre kerül: Hány székesegyháza volt Pécsnek? Hová temették el Péter királyt? Hol volt Pécs középkori egyeteme? Hogyan került elő a Cella Septichora? Miért van oly sok pince a történeti belváros alatt?  A törökök lerombolták a középkori Pécset? – tévhitek és valóság?

Útvonal:

Dóm tér
Plébánia-Káptalani Levéltár átjáró – Cella Septichora üvegtető
Janus Pannonius utca
Széchenyi tér

2021.06.19. 10:00
Jakab-hegyi túra
Jakab-hegy
Vezeti: Dr. Gábor Olivér régész-főmuzeológus
10.00: találkozó az Éger-völgyben (a tó északi oldalánál, a szalonnasütő helyen).
10.00–11.30: Séta a Jakab-hegyre Éger-tető és Szamár-pihenő érintésével.
11.30–14.00: a látnivalók megtekintése.
14.00–15.00: visszaút az Éger-völgybe.

Látnivalók: Pálos-kolostor, vaskori sáncok, vaskori halomsírok, Zsongor-kő. Ételt-italt, időjárásnak és helyszínnek megfelelő ruházatot mindenki hozzon magával!

2021.06.20. 10:00
Szakmai vezetés az Ókeresztény Mauzóleumban - Neményi Réka régész-muzeológus szakmai vezetésel
Ókeresztény Mauzóleum (Pécs, Sétatér)
1975-ben a mai Szent István tér északkeleti részén, a Pezsgőgyár sarkával szemben került elő Sopianae késő római ókeresztény temetőjének talán legkiemelkedőbb építészeti emléke. A többperiódusú épület sírkamrájának falait falfestmények díszítik. Többek között egy Ádám-Éva jelenet látható a sírkamra északi falán. A helyszíni vezetésen az érdeklődők részletes információkat kapnak az ókeresztény emlékről.

Találkozó 2021. 06. 20-án 10.00-kor a Szent István téren, az Ókeresztény Mauzóleum bejáratánál.

2021.06.20. 16:00–17:30
Séta a török kori Pécs városában - Dr. habil Varga Szabolcs történész szakmai vezetése
Pécs, Kórház tér, Jakováli Hasszán dzsámi
Találkozó a Kórház téren, a dzsámi előtt.

Útvonal: Kórház tér – Memi pasa fürdője, Gázi Kászim pasa dzsámija, Szent István tér, Székesegyház, Barbakán, Kórház tér

Pécs ma Magyarország oszmán építészeti emlékekben egyik leggazdagabb városa, azonban keveset tudunk a török kor mindennapjairól. A városi séta valójában egy időutazás a 16–17. századba, ahol az egyes állomásokon megismerkedünk a város késő középkori nagyságával, a hódítók új kultúrájával, a szakrális épületek funkcióival, a várfalak megerősítésének fázisaival, és muszlimok és keresztények együttélésével. A túra elején minden résztvevő kap egy kis feladatlapot, amelyhez a válaszok el lesznek rejtve az előadásban, így ez a kis játék is segíti rögzülni az elhangzottakat. A séta előzetes tudást nem igényel, a cél az, hogy kötetlen beszélgetés keretében többet megtudjunk Pécs kulturális, régészeti és építészeti hagyatékáról.

Muskétás tábor a Csontváry Múzeumban

Középkori fegyverek megismerése, íjászkodás, japán kardbemutató, vívás, látogatás a Pécs Városi Lövészklubban – mindezt kínálja az a napközis tábor, amely a sportot és a történelmet helyezi középpontba 2021. június 21-25. között.

Jógatábor a Csontváry Múzeumban

Alkotás, élmények, a test és lélek harmóniája – így lehet összefoglalni a Janus Pannonius Múzeum Jóga és művészet című napközis táborának tartalmát.
A július 5. és 9. között (naponta 8 és 16 óra között) megrendezendő programon a délelőtti jógaórákon Apró Kata, a Chandra jógastúdió oktatója és vezetője segíti a testi felfrissülést, majd kézműves foglalkozások következnek. Délután a JPM gyűjteményeiben található műalkotásokkal kényeztetik a gyermekek lelkét, s a kirándulásokon a természetművészettel megismerkedve közös alkotásokat hoznak létre.

A Janus Pannonius Múzeum 2021-es nyári táborába 8–14 éves gyermekeket várnak. Az esemény körültekintő biztonsági intézkedések mellett, a vonatkozó szabályok betartásával, állandó fertőtlenítéssel, valamint oltással rendelkező táborvezetők vezetésével, sok szabadtéri programmal valósul meg.

Ha a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé a táborok megvalósítását, akkor a szervezők a részvételi díjat visszatérítik. A táborban legfeljebb 15 fő vehet rész.

Jelentkezési határidő: 2021. június 25. További információ Vadvári Katalintól kérhető.

Időszaki kiállítás

A lány és ládája című kiállítás
2021. június 1 - szeptember 30.
JPM Néprajzi Osztályán (Pécs, Rákóczi út 15.

Új időszaki tárlattal nyitja meg kapuit látogatói előtt a JPM Néprajzi Osztálya június 1-jén.

A Lány és ládája című kiállításon 19. századi menyasszonyi ládákat és azok szimbólumait ismerhetjük meg. A tárlat egyik kiemelkedően szép és patinás látnivalója lesz az osztály ládagyűjteményének egyik legrégebbi, 1827-ből származó darabja. Mire egy lány eladósorba került, addigra el kellett, hogy készüljön a ládája és benne a kelengyéje. E láda jelképezte a házasság után férje családjánal a személyiségét, önálló helyzetét, mely aztán élete végéig elkísérte. A JPM számos gyönyörű, festett ládát őriz gyűjteményében. Azért volt szükség a díszítésre, festésre, mert a ládákat a lakodalmas menetben közszemlére tették, a kocsi tetején helyezték el. A ládákra sok esetben rákerült az esküvő évszáma, valamint a házasulandó hölgy neve is.
Az igazi különlegesség azonban a ládafia. Ezt a kis rekeszt a láda rövidebb belső oldalán helyezték el, és sok esetben külön fedéllel látták el. Ebbe a titkosnak is mondható kis tárolórészbe kerültek azok a kellékek, kiegészítők, amelyek a hölgy ruházatát különlegessé tették.
Nos, ilyen gyönyörű, száz és közel kétszáz éves ládákat csodálhatunk meg a Lány és ládája című tárlaton, a kiállítás derékhadát baranyai műtárgyak adják. A ládák művészi díszítésében visszaköszönnek az ormánsági templomok festett kazettás mennyezetének motívumai is.

A kiállítás online megnyitója június 1-jén válik elérhetővé az interneten, a Janus Pannonius Múzeum felületein. A jeles alkalommal a Misina zenekar (flótán játszik Végh Andor, citera: Havasréti Pál, ének: Kurucz Réka) lép fel, előadásukban ismerkedhetünk meg Olsvai Imre
ormánsági népzenei gyűjtéseivel és egy kis ízelítőt kaphatnak az érdeklődök a kiállításból is.

A tárlat június 1. után kedd és szombat között látogatható 10 és 16 óra között a JPM Néprajzi Osztályán (Pécs, Rákóczi út 15.) a vonatkozó szabályok (szájmaszk, védettségi igazolvány) betartásával 2021. szeptember 30-áig.

Gábor Jenő párizsi utazása (1926)
2020.10.08. - 2021.09.30.
JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde u. 5.)
A kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében.
Gábor Jenő (1893–1968) naplójának szövege és a festmények sajátos módon illusztrálják egymást. Ugyanakkor ez a kiállítás – a neves alkotó életművének egyik legjelentősebb korszakát bemutatva – arra is rávilágít, hogy az utazás mint a hagyományos festői életrajzok momentuma a 20. században már nem csupán az egységes akadémikus ábrázolási technika meghatározta távoli, egzotikus témák keresését jelentette, hanem újabb ábrázolási módszerek, stílusirányzatok megismerését is.

Párizs a 20. század elején a képzőművészeti élet központja volt. Gábor Jenő együtt talált itt rá a modern nagyváros életének különleges jeleneteire és a mindezeket megjelenítő modern képzőművészeti törekvésekre. A párizsi (illetve a Le Havre-i kirándulás ihlette) képeken egy pécsi turista egzotikumot kereső nézőpontjából látjuk a várost. A jellegzetes utcák, épületek, a Szajna hídjai, a Bois de Boulogne parkja, vagy a Le Havre-i kikötő és strand éppúgy része ennek a tekintetnek, ahogy az opera nézőtere vagy – legfőbb témaként – a mulatók és szórakozóhelyek világa. Az éjszakai élet fontos festői témája Gábor Jenőnek, mely a korszak népszerű muzsikájával, a dzsesszel egyúttal zene és kép lehetséges összefüggését is megjeleníti.

Gábor Jenő naplójának rövidített változata kommentárral és képmellékletekkel megjelent a magyar irodalom napjainkban egyik legjelentősebb folyóiratában, a Pécsett szerkesztett JELENKOR szeptemberi számában. A teljes napló, szintén képmellékletekkel külön füzetként megvásárolható a kiállításon.

2020.11.04. - 2021.09.30.
Variációk a Színes városhoz
JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde u. 5.)
Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon (1967–1972)
Kiállítás a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztálya és a budapesti acb Galéria közreműködésével

1967 és 1972 között nyaranta a bonyhádi zománcgyárban dolgozó művészek – Bak Imre (1939), Fajó János (1937-2018), Ficzek Ferenc (1947-1987), Gyarmathy Tihamér (1915-2005), Hopp-Halász Károly (1946-2016), Jegenyés János (1946-2008), Kismányoky Károly (1943-2018), Lantos Ferenc (1929-2014), Major Kamill (1948), Pauer Gyula (1941-2012), Pinczehelyi Sándor (1946), Szelényi Lajos (1944), Szijártó Kálmán (1946) – és Victor Vasarely alkotásait bemutató időszaki kiállítás.

Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek zománcművei számára a Bauhaus vizuális formanyelve és szellemisége az 1920-as években ott alkotó pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor) révén fontos inspirációt jelentett. A zománc tartós, időjárásálló tulajdonságai lehetővé tették, hogy szabadtéren, illetve köztereken, épületek díszítményeként megjelenő alkotásaik formarendjét egy Victor Vasarely által manifesztált egyszerű elemekből szerkesztett, a széles közönség által is érthető demokratikus vizuális univerzum eszközévé tegyék. A zománcképek egyidejűleg követik a hagyományos táblakép képzőművészeti műfaját és ugyanakkor nagy felületeket díszítő iparművészeti alkotások, melyek építészeti alkalmazásukkal illeszthetők Vasarely művészeti elveihez. Vasarely ideája a színes, geometrikus, variálható modulokból álló műalkotások építészeti, urbanisztikai léptékű megvalósítása lett volna a Színes város elgondolása szerint. Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely alkotói az 1970-es években egyedülálló módon járultak hozzá zománcműveikkel a Színes város ideájának gyakorlati megvalósulásához.

Új állandó kiállítás

Holnaptól újra "sétálhatunk" a római kori Pécs utcáin
Újabb állandó kiállítás válik ismét látogathatóvá: május 13-ától megnyitja kapuit a JPM Sopianae állandó régészeti kiállítása. Az állandó kiállításon Sopianae település Kr. u. 4. századi ókeresztény korszakát ismerhetik meg a látogatók.
A tárlaton különleges időutazást tehetünk: egy 3D rekonstrukció segítségével sétát tehetünk az egykori városban, hiszen a rendelkezésre álló források alapján az akkori fórumokat, utcákat, tereket élethűen megrajzolták a szakemberek.

Szintén érdekes élményt nyújt a Kozármislenyben feltárt, 2. századból származó halottaskocsi életnagyságú modellje, s hosszabb időzésre, szemlélődésre késztetnek az ókori Sopianae legszebb tárgyi leleteit, használati tárgyai is. A Marcus Aurelius császárt ábrázoló (Dunaszekcsőn talált) bronzszobor a kor alkotójának tehetségét dicséri.

A Káptalan u. 4. szám alatti tárlat május 13-ától keddtől szombatig 10 és 18 óra között látogatható.