Janus Pannonius Múzeum programok 2025 Pécs

Janus Pannonius Múzeum programok 2025

Megnyitó I Columbo-effekt – Bóbics Diána – Tolvaly Ernő – Varga Rita

Október 22-én, szerdán 17 órakor nyílik a JPM Múzeum Galériában a COLUMBO EFFEKT című tárlat, három művész, egy mester és két egykori tanítvány közös gondolati tere. Tolvaly Ernő, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának meghatározó oktatója és festőművésze, valamint két volt tanítványa, Bóbics Diána és Varga Rita most egy kiállítás keretében reflektálnak egymásra – szemléletben, formában, festészeti emlékezetben.

Múzeumi szünetelő

2025. október 28–29.

Helyszín: JPM SZ12 (Pécs, Széchenyi tér 12.)

Jelentkezni 2025. október 19. (vasárnap) éjfélig lehet.

Ismét izgalmas programokkal várjuk a gyerekeket az iskolai szünetben.

Két nap, rengeteg kreatív foglalkozás és egy csipetnyi történelem.

Központban a mesterségek divatja. Ha mindig is érdekelt, hogy miként működik egy malom, hogyan készítették régen a pénzt és a hozzávaló bőr szütyőt, vagy szeretnél megtanulni követ faragni, akkor itt a helyed. Tanulj, alkoss, vidd haza!

A szünetelőre általános iskolásokat várunk.

Időpont: 2025. október 28–29. Mindkét nap 7:30–16 óráig (a napi program 8:00-tól indul, de 7:30-ra már lehet hozni a gyerekeket)

Helyszín: Janus Pannonius Múzeum A hely szelleme kiállítása (Pécs, Széchenyi tér 12.)

Jelentkezési határidő: 2025. október 19. (vasárnap) 24:00

Az egyes napokat 7 fő jelentkezése felett tartjuk meg.

Részvételi díj: 4000 Ft/nap, testvérkedvezmény 500 Ft/nap

(A testvérkedvezményes jegyre nemcsak a második, harmadik stb. testvér, hanem már az első testvér is jogosult.)

Fontos tudnivaló: enni- és innivalót mindenki hozzon magával!

Egy cseh festőművész Pécsett

Věra Jičínská (Petrkovice, 1898 – Prága, 1961)

Kiállításmegnyitó időpontja: 2025. november 6. (csütörtök) 17:00

Helyszíne: JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.)

Věra Jičínská pécsi kiállítását nem csupán a művész jelentősége indokolja, hanem a városhoz fűződő közvetlen kapcsolata is. A tárlat november 6-án 17 órakor nyílik a JPM Modern Magyar Képtárban.

Kiállítások

Columbo-effekt – Bóbics Diána – Tolvaly Ernő – Varga Rita

2025. október 23 - december 20.

A COLUMBO EFFEKT című kiállítás három művész, egy mester és két egykori tanítvány közös gondolati tere. Tolvaly Ernő, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának meghatározó oktatója és festőművésze, valamint két volt tanítványa, Bóbics Diána és Varga Rita most egy kiállítás keretében reflektálnak egymásra– szemléletben, formában, festészeti emlékezetben. A kiállítás egyben tisztelgés is Tolvaly Ernő előtt, aki 2008-ban hunyt el, de tanítványai számára a mai napig inspirációs forrás.

A cím egy régi belső poénra utal: Columbo hadnagy a hetvenes évekbeli kortárs galériában egy szellőzőrácsra bök, s tűnődve kérdezi: ez is műalkotás? Ez az ironikus jelenet az évek során mester és tanítványok között újra és újra előkerült – ma pedig kulcsot adhat e kiállítás értelmezéséhez is: hol kezdődik a mű, és meddig tart a nézés?
A „Columbo-effekt” ebben az értelemben a gyanú, a kétely és a felfedezés gesztusát hordozza: ahogy Columbo is mindig „csak még egy kérdést” tesz fel, úgy tárulnak fel fokozatosan a művészi reflexiók mélyebb rétegei. Ez a nézőpont különösen izgalmas, amikor egy tanár és két egykori tanítványa kerül közös térbe – hiszen nemcsak festészeti, hanem szemléleti örökség is megjelenik, kritikus és alkotói módon újragondolva.

A kiindulópont Tolvaly Ernő „Ablak és lombozat” (1995) című festménye, amelynek absztrakt szerkezete egy természetből emelt látványelemre épül. A képen a lombozat már nem konkrét látvány, hanem ritmus, fény és struktúra – egy olyan festői gondolat, amely nem ábrázol, hanem értelmez. Ezt a gondolkodásmódot vitte tovább a két művész, Varga Rita és Bóbics Dia mindketten a saját médiumukban, saját érzékenységükön keresztül.

2025. november - 2026. április 12.

Egy cseh festőművész Pécsett

Věra Jičínská (Petrkovice, 1898 – Prága, 1961)

Věra Jičínská a prágai Művészeti Akadémián František Kysela tanítványa volt, majd Münchenben tanult grafikát. 1923-ban Párizsba ment, s Fernand Léger, illetve Achille-Émile-Othon Friesz magániskolájában ismerkedett meg a modern festői irányzatokkal. Párizsi művei az 1920-as években az analitikus kubizmus és a purizmus befolyását mutatják. Festészetében később, André Lhote hatására a kubista formák klasszicizálódtak, s ennek tematikus közvetítéseként jelentek meg képein a harmonikus geometrikus struktúrákba hajló, dekoratív női aktok. 1931-ben visszatért Csehországba, s ekkortól művei a korábbi erősen szerkezetes kompozíciók helyett – pasztellesen elmosódó színes felületekből építkezve – „oldottabbá” váltak. Alkotásaiból a két világháború között Párizsban, Budapesten, Prágában és Csehszlovákia számos városában rendeztek kiállítást. Halála után művei férje, Prokop Laichter adományaként kerültek Dobruška város múzeumába, ahol állandó kiállításon láthatók. Életművét az ismert cseh művészettörténész Martina Pachmanová, nemrég megjelent monográfiájában méltatta.

Věra Jičínská most megrendezésre kerülő pécsi múzeumi kiállítását nem csupán a művész jelentősége indokolja, hanem a városhoz fűződő közvetlen kapcsolata is.. A művész édesapja Jaroslav Jičínská (1870–1959) bányamérnök, később pribrami egyetemi tanár, egyetemi díszdoktor, 1913-tól 1930-ig bányaigazgató volt Pécsett. Az ő tevékenységéhez fűződik a Pécs vidéki szénbányászatnak a korabeli európai színvonalhoz igazodó korszerűsítése. Věra Párizsból többször meglátogatta Pécsett szüleit, tagja lett a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának, s 1927-től 1930-ig szerepelt a szervezet csoportos kiállításain.

2025.06.22. - 2025.10.31.

Kortárs függőségek

JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.)

Szluka Balázs gyűjteménye a kortárs magyar képzőművészet legfontosabb alkotóinak műveit mutatja be.

Szluka Balázs pécsi műgyűjtő 25 éves gyűjtői munkásságának rangjához illő bemutatása ez a kiállítás a pécsi JPM Modern Magyar Képtárban, a magyar képzőművészet történetét Nagybányától az 1990-es évekig főművekkel reprezentáló állandó kiállítás mellett, az épület nagy időszaki kiállítótermeiben. Ez a gyűjtemény, remek connoisseur érzékkel, többnyire az alkotókkal személyes, baráti kapcsolatot tartva – s így a műgyűjtés klasszikus korszakait idézve: a műtermekből válogatva – az egyéni ízlés széles spektrumán, nyitott szemlélettel mutatja be a kortárs magyar képzőművészet legfontosabbnak tartott alkotóinak műveit.

A gyűjtemény lokális kötődését azonban a Pécsi Műhely tagjainak (Ficzek Ferenc, Hopp-Halász Károly, Kismányoky Károly, Pinczehelyi Sándor és Szijártó Kálmán) alkotásai jelentik, akiknek művei, a klasszikus neoavantgárd más művészeivel együtt (Bak Imre, Bencsik István, Gellér B. István, Keserü Ilona) finom allúziókként tűnnek fel – s ez volt a kiállítás rendezésének a koncepciója – a kortárs fiatalok alkotásai között a posthistoire művészettörténeti korszakának „egykorú” művészeteként.

A Szluka-gyűjtemény színvonalát és méreteit tekintve egy fontos, megkerülhetetlen pécsi képzőművészeti intézménnyé vált. S míg a múzeum történeti jellege miatt – valamint szűkös anyagi lehetőségei és az állandó tárlat behatárolt terei okán – nem követheti napra készen a magyar kortárs képzőművészet eseményeit, ez az időszaki kiállítás – közel száz jelenkori magyar művész műveit bemutatva – egy színvonalas áttekintést nyújt a legújabb, legjelentősebb kortárs törekvésekről.

A Kortárs függőségek című kiállításon szereplő alkotók:

Alföldi Róbert, Bak Imre, Bakó Tamás, Batykó Róbert, Bálint Norbert László, Bánki Ákos, Bencs Máté, Bencsik István, Boruzs Ádám, Bozó Szabolcs, Bullás József, Czebe István, Csató József, Dallos Ádám, Dáriusz Gwizdala, Dechandt Antal, Dóra Ádám, Erményi Mátyás, Ernszt András, Ezer Ákos, Fazakas-Struguras Krisztina, Fazekas Dániel, Fejős Miklós, FeLugossy László, Felsmann István, Ficzek Ferenc, Ifj. Ficzek Ferenc, Fridvalszki Márk, Galcsik Vivien, Gellér B. István, Gnándt Ferenc, Góth Martin, Gresa Márton, Gyenis Tibor, Hack Ferenc, Halász Péter Tamás, Hitre Imola, Hopp-Halász Károly, Imreh Sándor, Jánosi Anna, Kalán Viktória, Keserue Zsolt, Keserü Ilona, Király Gábor, Kis Endre, Kismányoky Károly, Kiss Miklós, Kiss Róka Csaba, Koronczi Endre, Korpácsi Zoltán, Körei Sándor, Kusovszky Bea, Lakatos Gelléri Barnabás, Lantos Ferenc, Lázár Kristóf, Lőrincz Réka, Lőwenberger Patrik, Makai Míra, Nagy Marcell, Nemes Csaba, Németh László, Nyilas Márta, Nyíri Orsi, Ódor Bence, Palatinus Dóra, Pap Gábor, Pinczehelyi Sándor, Robitz Anikó, Rózsa Luca Sára, Somody Péter, Sós Gergő, Stark Attila, Szabó Lobot Balázs, Szalay Péter, Szentgróti Dávid, Szijártó Kálmán, Szinyova Gergő, Szőllősy Géza, Tarr Hajnalka, Vámos János, Veres Balázs, Vető Orsolya.

A tárlatot rendezte: Nagy András.

2024.11.16. - 2034.11.15.

A hely szelleme – Genius Loci

Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpont (Pécs, Széchenyi tér 12.)

Állandó kiállítás a Janus Pannonius Múzeum régészeti, történeti és néprajzi gyűjteményeiből.

Mitől érezzük magunkat pécsinek vagy baranyainak? A tőlünk távol élőknek mi jut eszükbe a mecsekaljai városról és az ország legdélebbi vármegyéjéről? A JPM Látogatóközpont A hely szelleme – Genius Loci című állandó kiállítása erre keresi a válaszokat.

A tárlat által megszületett egy tér, ami megjeleníti a lakóhelyünk iránti szeretetünket, tiszteletünket, kötődésünket. Megszületett az egyetlen olyan kiállítás Baranyában, amely az őskortól napjainkig újszerű módon mutatja be a lokális történeteinket, hagyományainkat.

A termek olyan földrajzi helyszíneket jelenítenek meg, ahol messzeható események történtek. A régészet, helytörténet és néprajz gyűjtőköréből felépülő kiállítás tereibe az események átélői vagy megálmodói, azaz a mi géniuszaink vezetik be a látogatót. Az ő szellemük, szellemiségük reményeink szerint elmélyíti a pécsi, baranyai összetartozás érzését, s e terület kulturális sokszínűségének megélését.

A Janus Pannonius Múzeum legújabb állandó kiállításának küldetése a lokális identitás erősítése. A pécsi, baranyai lakosok helyi kötődésének múltban gyökerező elemeit tudatosítja. A turisták számára bemutatja e terület jelentőségét, erősíti a térség vonzerejét.

Három múzeumi szakág – régészet, helytörténet és néprajz – gyűjtőköréből áll össze a kiállítás anyaga.

A tematikus egységek címeit olyan pécsi, baranyai helyszínek adják, amelyek az ott lezajlott események révén a konkrét lokalitáson túlnyúló jelentőséget kaptak.

A kiállításban olyan tartalmakkal találkozhat a látogató, amelyekről jó eséllyel már vannak – ha máshol nem, iskolában (érettségi szinten) szerzett – ismeretei, ezért számíthatunk a ráismerés élményére, ami megragadja a figyelmet és könnyen befogadhatóvá teszi a tárlatot.

A termek „tárlatvezetői” olyan személyek (géniuszok), akik az események átélői, vagy megálmodói voltak. Életnagyságban színészek jelenítik meg őket, akik a szemtanú hitelességével mutatják be a terem témáját, mesélik el személyes élményeiket. A fő géniusz múzeumunk névadója, Janus Pannonius.

Termek és géniuszok:

SOPIANAE – Marcus Aurelius

PÜSPÖKVÁR – Szent Mór

MOHÁCS – Brodarics István

IREM KERTJE – Válaszúti György

FŐTÉR – Aidinger János

TETTYE – Hamerli János

TÜNDÉRVÁROS – Zsolnay Miklós

DUNA – Eilingsfeld János

ORMÁNSÁG – Kiss Géza

MÁRIAGYŰD – búcsújáró asszony

PÉCSVÁRAD – fiatal pár népviseletben

A kiállítás pécsi Széchenyi téren található épülete is sokat mesélhetne:

A török hódoltság idején Csór Ibrahim janicsár aga háza volt.

1687-ben jezsuiták kapták meg az épületet, iskolát nyitottak benne.

1725-ben elköltözött az iskola, a jezsuiták bormérésre használták.

1774-ben magánkézbe került. Ország Andrásé, majd a Prandau családé lett.

A 19. században egy ideig püspöki árvaház működött benne.

1871-ben a Baranya Megyei Takarék és Hitelbank megvette.

1878-ban a Királyi Ügyészség épülete lett.

1884-ben Taizs József nyomdája költözik ide.

1941-ben Baranya Vármegye a vármegyei múzeum számára veszi meg.

1949 és 2009 között a múzeum régészeti osztálya működött az épületben, 1950-ben megnyílt az első állandó régészeti kiállítás.

2023-tól a Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpontjának ad otthont a Római Kőtárral, időszaki kiállításokkal.

2024: A JPM Látogatóközpont emeletén megnyílik A hely szelleme című állandó kiállítás, amely november 16-tól látogatható.

A kiállításnak a Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpont emelete ad otthont.

Új állandó kiállítás

Holnaptól újra "sétálhatunk" a római kori Pécs utcáin
Újabb állandó kiállítás válik ismét látogathatóvá: május 13-ától megnyitja kapuit a JPM Sopianae állandó régészeti kiállítása. Az állandó kiállításon Sopianae település Kr. u. 4. századi ókeresztény korszakát ismerhetik meg a látogatók.
A tárlaton különleges időutazást tehetünk: egy 3D rekonstrukció segítségével sétát tehetünk az egykori városban, hiszen a rendelkezésre álló források alapján az akkori fórumokat, utcákat, tereket élethűen megrajzolták a szakemberek.

Szintén érdekes élményt nyújt a Kozármislenyben feltárt, 2. századból származó halottaskocsi életnagyságú modellje, s hosszabb időzésre, szemlélődésre késztetnek az ókori Sopianae legszebb tárgyi leleteit, használati tárgyai is. A Marcus Aurelius császárt ábrázoló (Dunaszekcsőn talált) bronzszobor a kor alkotójának tehetségét dicséri.

A Káptalan u. 4. szám alatti tárlat május 13-ától keddtől szombatig 10 és 18 óra között látogatható.