Jósa András Múzeum kiállítások, programok, események 2022

Kedves Múzeumbarátok!
Nagy örömünkre szolgál, hogy Nyíregyháza Város Önkormányzata által benyújtott sikeres pályázat keretében a múzeum kiállításai, épületrészei az elkövetkezendő időszakban megújulnak.

2022. január végéig látogathatóak a Jósa András Múzeum kiállításai!

A Jósa András Múzeum 2022. február 1-jétől előreláthatólag 2 évig felújítási munkálatok miatt ZÁRVA tart.

JANUÁRBAN  kezdetét veszi a MÚZEUMI FINISSZÁZS.

A januári hónapban minden látogató, aki  ebben a formájában utoljára szeretné megtekinteni a múzeum épületét, valamint a kiállításait a BELÉPŐJEGY ÁRÁBÓL 20% KEDVEZMÉNYT KAP.

Mindenkit szeretettel várunk !

Állandó kiállítások

SÁRGA ÖRDÖG

Az arany tűnik a legértékesebb fémnek, pedig nem az. A Kr.u. I. században élt római történetíró, id. Plinius világított rá arra, hogy miért pont az arany vált az idők folyamán a legtekintélyesebb értékmérővé, a gazdagság szimbólumává. Nyilvánvalóan az egyetlen anyag, mely nem pusztul el a lángtól, sértetlen marad a tűzvízben és a máglyán is, sőt minél gyakrabban ég meg, annál jobb a minősége.

A közhiedelemmel ellentétben honfoglaló őseink hagyatékában is ritkaságnak számítanak. Az előkelők ékszerei többnyire csak aranyozott ezüstök, kivétel persze akad, nem is akármilyen. Múzeumunk két aranyszerelékes szablyával is dicsekedhet: a geszterédivel és a rakamazival. Bujon színarany ruhadíszek kerültek elő. Olykor pedig aranyhajkarika kerül a szerencsés régész kezébe, mint nemrégiben Kálmánházán.

A kereszténység térhódításával a temetkezésekben megritkulnak, majd eltűnnek az értékes tárgyak. A kincseket pedig rendszerint a nagyobb világégések alkalmával rejtik el tulajdonosaik. Árpád-korunk ilyen világégése volt a tatárjárás. A Tyukodon elrejtett javakért sem ment vissza egykori gazdájuk.

A középkori Európa aranytermelésének mintegy egy 80%-át Magyarországon bányászták. Az aranytermelés központjai a Felvidéken és Erdélyben voltak. Becslések szerint 1325-től 1375-ig évente 4000 kg. aranyat bányásztak hazánkban, ennek mértéke azonban fokozatosan csökkent. A XIV. század első harmadában 1500 kg. lehetett.

ŐSI MESTEREK NYOMÁBAN

A nyíregyházi Jósa András Múzeumban állandó interaktív régészeti kiállítás felépítésének igénye 2006-ben jelentkezett. Ebben az évben született meg a ma is látható, illetve látogatható kiállítás (az 1980-as évek eleje óta állandó régészeti kiállítás nem volt).

A kiállítás több mint 200 négyzetméteren várja látogatóit, modern és barátságos környezetben. Az üvegfalak mögött megyénk, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye felszínre került emlékeit mutatjuk be időrendi sorrendben.

Kalandozásunk a neolitikumtól egészen a középkorig tart. A kiállított leletanyagok pedig a Kárpát-medence igazi unikális darabjai. A reprezentatív kerámiákon (vonaldíszes, festett, füles, bütykös, talpas stb.) túl múzeumunk őriz hazánk legszebb ötvős- és kovácsmunkái közül jó néhányat. Itt csodálható meg a tankönyvek illusztrációjaként is ismert aranyozott, palmetta díszítésű Rakamazi tarsolylemez, a színarany Rakamazi szablyamarkolat  de említhetnénk az ugyancsak Rakamazi honfoglaló hajfonatkorong párt is. Megelevenedik előttünk a hajdani kultúrák világa.

ÉnN ELMENTEM A VÁSÁRBA... - NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS

Én elmentem a vásárba félpénzzel” – mindenki ismeri a kedves gyermekdalocskát, amely a régi paraszti világ egyik kiemelkedő eseményét, a vásárt örökíti meg. A vásárt, ahol tetőtől talpig fel lehetett öltözködni, ahol a háztartáshoz és a gazdálkodáshoz szükséges minden eszközt és szerszámot meg lehetett kapni; ahol azonban nemcsak a kézműves mesterek portékái cseréltek gazdát, hanem a jól sikerült vásár után áldomást lehetett inni és jól lehetett lakni a lacikonyhán, fel lehetett ülni a körhintára, jósoltatni és fényképezkedni lehetett, s ahonnan senki nem tért haza üres kézzel: mindenki legalább valamilyen apró vásárfiát vitt az otthon maradottaknak. A kiállítás ebből a sokszínű, varázslatos élményből nyújt ízelítőt a ma embere számára egy 1920–1930-as évekbeli őszi mezővárosi vásár jeleneteivel, hangulatával. Egy vásári utca élethűen berendezett enteriőrjében öt mesterség portékái sorakoznak egymás mellett: a földről áruló fazekasé, gyékényesé, kolompkészítőé és vászonárusé, valamint a sátorban áruló kalapos és mézeskalácsos mesteré. Helyet kaptak a kiállításban a jóscédulákat áruló plánétás asszonyon kívül bámészkodó gyerekek, a lacikonyhában falatozó-ivó vásározók, de a vásári fényképész sátra is. A tárlat érdekessége, hogy eredeti, illetve rekonstruált ruhadarabok bemutatásával felvonultatja a megye néprajzi tájainak rég letűnt viseleteit: a Nyíri Mezőség, Rétköz, Nyírség és Bereg jellemző paraszti öltözeteit, valamint a városi mesterek – és egy tirpák leány – polgári ruházatát. A kiállítást nemcsak a karakteres arcok, vásári jelenetek teszik élethűvé, hanem a jellegzetes vásári zajok: az állatok és a sokaság hangjai, az árusok kínáló rigmusai, vagy a lacikonyhában zajló táncmulatság hangjai. Azonban a vásári nyüzsgés, a sok látnivaló se feledtesse velünk annak az idős alföldi parasztembernek a szavait, aki a körhinta sebes pörgését látván csendesen megjegyezte: „Ilyen az élet is, mint ez a bolondmalom. A cifraságot nézzük rajta, arra meg nem gondolunk, hogy az egészet a tengely tartja és mozgatja.”
 

Nyitvatartás: 9.00-17.00 óráig tart nyitva a múzeum. Belépőjegyet 15.40 óráig vásárolhatnak.