Kőhegy Budaörs

Budaörs több vallási eseménye és építménye kapcsolódik a Kőhegyhez: Passió-játékok, Kőhegyi kápolna (Mária kápolna vagy Wendler kápolna), Kereszt és Szentháromság szobor.

A Kőhegyi kápolna más néven Mária-kápolna. A kápolnát Wendler Ferenc (1815-1897) építette, akinek álmában több alkalommal megjelent Szűz Mária és a Kőhegyen ásó budaörsinek kijelentette: „Én vagyok a Szeplőtelenül Fogantatott.”  Alapkövét 1855. május 5-én Brunner János plébános rakta le. A hagyomány szerint IX. Pius pápa Szűz Mária-szobrot küldött a kápolna avatására. A Kőhegyi kápolnát 1855. október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. 1944 és 1945 között a kápolnát több belövés is érteAz 1946-ban kezdődött kitelepítést követően a kápolna köveit elhordták. 2003-ban újra építették. Az épület mellett álló Szentháromság-szobor szentelésére is sor került.

Kőhegyi kereszt. A dolomit szikla tetetjén álló fémkeresztet 1895-ben állították a Kőhegyen, amelyet az 1950-es évek elején szervezett vasgyűjtés keretében távolítottak el. Nagy összefogással egy négy és fél méter magas újabb kereszt készült, melynek elhelyezésére és felszentelésére – az eredeti helyén – 1995. június 17-én került sor.

Kőhegyi Barlang. A kápolna építője Wendler Ferenc felesége halála után elhatározta, hogy a kápolnáról az élete hátralevő részében megfelelően kíván gondoskodni, és a kápolna melletti sziklába egy barlangot vájt, hogy ott a kápolna közelségében élhessen.
1872-ben kezdte el kiásni kereszt alakban a barlangot, amelybe 1878-ban be is költözött. Wendler egyik dédunokája Grósz Mátyás 1934-ben jelentősen kibővítette a barlangot és remeteként élte itt az életét.

Forrás: Budaörsi Lexikon – Grósz András és Filipszky István