Komolyzenei koncertek, előadások Debrecen 2021. Online jegyvásárlás

Koncertek 2021

A Klasszikusok Éjszakája bemutatja: Koncert Cziffra György emlékére

AUGUSZTUS 15. VASÁRNAP, 20:30
Kodály Filharmónia Debrecen, Debrecen - Kossuth tér

Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalos Emlékév keretei között ünnepli, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába.

A Cziffra György-emlékév programjai Balázs János zongoraművész művészeti vezetésével, egyedülálló szakmai összefogás keretei között valósulnak meg, számos hazai és külföldi intézmény, zenekar, partner áll társszervezőként az események mellett. A debreceni koncert a Cziffra György-emlékév és a Kodály Filharmónia Debrecen együttműködésében, a Klasszikusok Éjszakája keretében valósul meg, ezzel tisztelegve a nagy virtuóz munkássága előtt.

Műsor:
Rahmanyinov: 2. (c-moll) zongoraverseny, op. 18.
Debussy: Két tánc / Clair de Lune
Rózsa Miklós: Ben Hur – részletek

Közreműködik:
Vigh Andrea, Liszt-díjas hárfaművész
Balázs János, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész
Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel:
Somogyi-Tóth Dániel

A magyar zenei életben Sergey Rachmaninov művei viszonylag nehezen nyerték el méltó helyüket. Ennek oka részben a szerző sokáig alulértékelt utóromantikus stílusában keresendő, másrészt mint emigráns orosz, hosszú ideig nem tartozott a politikailag támogatott zeneszerzők közé. Életműve hazai megismertetése érdekében Kocsis Zoltán tett rendkívül sokat: gyakran szólaltatta meg, illetve hangfelvételeken is rögzítette műveit. Három zongoraversenye közül a 2., c-moll vált a legnépszerűbbé, noha technikai és zenei nehézségei miatt a hírhedten nehéz darabok közé tartozik. Az 1901-es komponálást megelőzően Rachmaninov átmeneti alkotói válságot élt át, melyet első szimfóniájának sikertelensége idézett elő. A 2. zongoraverseny ajánlása épp ezért a szerző gyógyulását elősegítő Dr. Dahl-nak szól. A versenymű valamennyi tétele rövid bevezetővel indul, mely aztán az adott egység alaphangnemébe vezet. A nyitó tétel alapvetően kamarazenei, párbeszéd jellegű, sajátossága, hogy nem tartozik hozzá kadencia. Középső tétele dallamos, bensőséges hangulatú éjszakai zene, mely a zongora elhaló harmóniáival ér véget. A zárótétel táncos karakterű főtémájával és szenvedélyes melléktémájával ejti rabul a hallgatót. Végül  egy fugató és egy vérbeli, virtuóz kadencia teszi teljessé a mintegy harmincöt perc időtartamú versenyművet, melynek első szólistája maga a zeneszerző volt.

Noha a hárfa egyike a legősibb és legkarakterisztikusabb hangszereknek, mégsem állíthatjuk, hogy a zeneszerzők a szólóirodalom területén bőkezűen bántak volna vele. Debussy életműve ugyanakkor ellentmondani látszik ennek az állításnak, mivel zenekari és kamaraműveiben méltó feladatokhoz juttatja a hangszert. 1904-ben a párizsi Pleyel hangszergyártó cég új mű megírására adott megbízást Debussynek, mely a megújult építésű, új hárfa előnyeit volt hivatott bemutatni. Ekkor készült a Két tánc, melyben a szólóhárfát vonósok kísérik. Egymáshoz megállás nélkül csatlakozik a két tétel, a Danse sacrée és  Danse profane. Előbbi a letűnt antikvitást és a spanyol reneszánsz miliőjét idézi, de Debussy Pelleas és Melisande című operájának világa is felsejlik benne.  A profán, világi tánc, mely tulajdonképpen egy keringő,  a XX. század elejének párizsi atmoszféráját jeleníti meg ritmikus, virtuóz elemekkel megrajzolva. A Claire du lune  (Holdfény) egyike egyike Debussy legismertebb zongoraműveinek. Eredetileg a négy tételből álló, 1905-ben megjelent Suite Bergamasque című  ciklus harmadik darabja. Tematikájával és  hangzásvilágával akár az impresszionista hangulatábrázolás mintapéldája is lehetne, ezért nem meglepő, hogy számos hangszeres és zenekari átirat is készült belőle. A tétel címe kezdetben Promenade sentimentale volt, de Paul Verlaine egyik versének hatására Debussy ezt megváltoztatta.

Amikor a külföldön is jól ismert nagy magyar komponisták neveit soroljuk, Liszt, Bartók, Kodály és Dohnányi mellett általában elfelejtjük Rózsa Miklós nevét is megemlíteni. Ennek oka mindössze az, hogy Rózsa a filmzene komponálás terén, Amerikában jutott el a csúcsra, noha zenekari- és versenyművei is rászolgálnak a megismerésre. A Budapesten 1907-ben született zeneszerző meghatározó impulzusokat szerzett a magyar zeneéletben akkoriban kibontakozó folklór alapú zenei gondolkozás terén is, de zeneszerzői stúdiumait már Lipcsében a német utóromantika szellemében végezte el. Alapos mesterségbeli tudást szerzett, dallam- és formaalkotó képessége mellett hangszerelői fantáziája is kiemelkedőnek bizonyult. Figyelme pályatársának, Arthur Honeggernek a  javaslatára terelődött a filmzene irányába. Első kísérőzenéje 1936-ban született egy Korda produkcióhoz, melyet aztán mintegy harminc további követett, köztük olyan világsikerek, mint A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve, Bovaryné, Quo vadis?, a Julius Caesar, a Királyok királya, El Cid. Talán a legnagyobb elismerést az 1959-ben bemutatott Ben Hur című – Krisztus korában játszódó – monumentális történelmi film hozta számára. Pályája során kiérdemelt három Oscar-díja közül az utolsót ezért a munkájáért kapta. Hamarosan hangversenytermi előadás céljaira zenekari szvitet készített belőle, mely ezáltal a manapság divatos filmzenei koncertek műsorszámait sok tekintetben felülmúló, izgalmas műzenei alkotássá formálódott. Rózsa Miklós műveit – többek között – olyan kiemelkedő művészek szólaltatták meg, mint Jascha Heifetz,  Starker János, Ormándy Jenő, Leonard Bernstein vagy Solti György.

ROST ANDREA FEAT. HOT JAZZ BAND - Ma éjjel táncolnék

AUGUSZTUS 16. HÉTFŐ, 20:00
Nagyerdei Szabadtéri Színpad

A Kossuth- és Liszt- díjas operaénekesnő, a New York-i Metropolitan, a milánói Scala, a bécsi Staatsoper, a párizsi Bastille Opera, a londoni Royal Opera House sztárja, Luciano Pavarotti, Plácido Domingo, José Carreras és José Cura partnere, a szintén Kossuth díjas  közreműködésével ezúttal sajátos jazzes hangvételben mutatja meg fiatalságának meghatározó slágereit. Musicalrészletek, filmzenék és a táncdalfesztiválok győztes dalai szólalnak meg, Gershwintől Fényes Szabolcsig, Karády Katalintól Marylin Monroe-n át Marlene Dietrich-ig, az Óz világslágerétől a My fair ladyn át a West Side Story-ig. Természetesen az ének duettek sem maradnak ki a műsorból, Bényei Tamás közreműködésével. A Hot Jazz Band két nagyszerű művészbarátjukkal is kiegészül: Mátrai Zoltán szaxofonművésszel és Korb Attilával, aki ez alkalommal zongorán játszik, és a hangszerelések nagy részét is készíti.

Az előadás korhatár nélkül megtekinthető.
Az előadás hossza (szünet nélkül) 90 perc

Kapunyitás: 19:00
Esőhelyszín: Kölcsey Központ

HAVASI BALÁZS - PURE PIANO KONCERT

AUGUSZTUS 18. SZERDA, 20:00
Nagyerdei Szabadtéri Színpad

2020-ban minden megváltozott. Ötven HAVASI-koncertet kellett lemondani. De ezzel egyidőben megszületett egy különleges, korábban még soha nem hallott zenei világ, amely 2020. december 29-én egy online koncerten mutatkozott be, amelyet több mint 80 országban kísértek figyelemmel. Az üres Budapest Sportaréna hatalmas színpaddá alakult, és bár a helyszínen nem lehetett jelen közönség, HAVASI és művésztársai a szívüket és lelküket is beleadták abba, amihez a legjobban értenek: a zenélésbe.

De ezúttal, életükben először a legvirtuózabb tételek előadását nem követte sem tapsvihar, sem üdvrivalgás – csak az egész arénát betöltő mély csend.

Idén, a korlátozások feloldásával először nyílik lehetőség arra, hogy ezek a különleges tételek élőben, közönség előtt is felcsendüljenek, és ezúttal remélhetőleg újra felhangzik majd az a taps, amire Balázs és zenésztársai közel másfél éve várnak.

A színpadon öt fantasztikus zenész egészíti ki a koncertzongora monumentális hangzását, és először kap jelentősebb szerepet HAVASI koncerten a szintetizátor.

A koncertsorozat műsora természetesen az elmúlt években legnépszerűbbé vált HAVASI-tételeket is tartalmazza. Szólózongorán, eredeti formájukban lesznek hallhatóak olyan emblematikus művek, mint a Vihar, és az előadás során a zeneszerző bebizonyítja, hogy a 21. században is elegendő egyetlen zongora a közönség meglepéséhez, lenyűgözéséhez és szórakoztatásához. A műsor további különlegessége, hogy a zeneszerző-zongoraművész előre beavatja a közönséget az egyes tételek keletkezésének hátterébe, a hozzájuk kapcsolódó történetekbe. A repertoárból természetesen nem hiányozhat a dob és zongora párbaja sem.

A HAVASI-produkció ezidáig számos rekordot ért el: a világ leglátványosabb zongorashow-jaként számon tartott koncertsorozatot több mint félmillió jegyvásárló látta és hallotta világszerte. Az elmúlt években a show bejárta Európa és a világ legfontosabb arénáit és koncerthelyszíneit, többek között a berlini Mercedes-Benz Arénát, a New York-i Carnegie Hallt és a Sydney-i Operaházat, majd 2019-ben első magyar produkcióként hódította meg a londoni Wembley Arénát.

„Szerencsés vagyok, hiszen az elmúlt években közel 100 nemzetközi koncertet adtam, és közben körbeutazhattam az egész világot. Megtiszteltetés számomra, hogy 2021-ben olyan színpadokon játszhatom, amelyeken korábban még nem volt lehetőségem, egy nagyon régi álmom valósul meg most.” – fogalmaz Havasi Balázs zongoraművész.

Az életre szóló koncertélményt egy kizárólag ehhez a műsorhoz létrehozott digitális fény- és látványvilág teszi teljessé.

A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a jegyeket érdemes időben lefoglalni, ha kedvenc helyéről szeretné megtekinteni koncertet.

Kapunyitás: 19:15
Esőnap: augusztus 19.

A Budapesti Fesztiválzenekar koncertje

AUGUSZTUS 24. KEDD, 19:00
Kölcsey Központ - Nagyterem

Műsor:

• Liszt: Két epizód Lenau Faustjából – Mefisztó-keringő, S. 110
• Liszt: 1. (Esz-dúr) zongoraverseny, S. 124.
• Liszt: Faust-szimfónia, S. 108.

Közreműködik:

• Dejan Lazić – zongora
• Budapesti Fesztiválzenekar
• Vezényel: Fischer Iván

A hangverseny a Kodály Filharmónia Debrecen és Filharmónia Magyarország közös szervezésében valósul meg.

Az est „otthona” Weimar: a város, ahol a zongoravirtuóz Liszt letelepszik, hogy tovább csiszolja komponista tudását. A hely, ahol a szerző legjelentősebb zenekari művei születnek. Ám Liszt mellett két további főhőse is van a programnak: Faust és Berlioz. Liszt Berliozon keresztül ismerte meg Faust történetét, amely egész további életében foglalkoztatta. A Liszt által szervezett Berlioz-hetek egyikén a francia komponista vezényelte barátja zongoraversenyét, sőt később Liszt Berlioznak ajánlotta a Faust-szimfóniát.

A démoni zongorázása miatt „abbénak öltözött Mefisztóként” is emlegetett Liszt rajongott a Faust-történetért, de nem szerette Goethét. Egyetlen kivételtől eltekintve mindig az osztrák Nikolaus Lenau változatából merített inspirációt. Különösen foglalkoztatta őt Mefisztó alakja, akinek több keringőt is szentelt. Az első egy kétrészes kompozíció második tagjaként született, ma mégis inkább önálló koncertdarabként ismert. Tánc a falusi kocsmában – szól az alternatív cím, hiszen hegedűjátékával Mefisztó megvadítja a kocsma népét, és hozzásegíti Faustot egy hódításhoz. A variációs tánc addig hevül, mígnem a hagyományos páratlan lüktetés páros dobogásba csap át.

Dejan Lazić

Bár virtuózként 1847-ben visszavonult, és weimari udvari karmesterként zeneszerzői figyelmét az addig elhanyagolt szimfonikus műfajok felé fordította, Liszt zongoristaként sem tűnt el teljesen. 1855-ös bemutatóján ő játszotta az Esz-dúr zongoraverseny szólóját. A negyedszázadig csiszolgatott mű az ún. tématranszformáció egyik első jelentős példája: a bemutatott témák módosult alakban vissza-visszatérnek a későbbi tételek folyamán. A nyitótéma után azonnal lecsapó virtuóz zongorakadencia és a scherzóban főszerepet kapó triangulum (amiért triangulumversenynek is csúfolták a darabot) igencsak meglepte a korabeli közönséget, mára azonban ez lett az egyik leggyakrabban előadott zongoraverseny.

Fischer Iván

„Találmányát”, a tématranszformációt Liszt a Faust-szimfóniában fejlesztette tökélyre. A háromtételes mű az a bizonyos kivétel, amelyik Goethe Faustját veszi alapul, de ahelyett, hogy a történet zenei elbeszélését adná, a három főszereplő zenei portréját festi meg. Először Faust tűnik fel, aki a 20. századba előremutató, a skála valamennyi hangját magába foglaló dallamával a mindentudás vágyát jelképezi. Témái az utolsó tételben eltorzulva, kiforgatva, sőt kigúnyolva térnek vissza Mefisztóként. A megdicsőülést hozó Margit kifog az ördögön: a gyönyörű második tétel dallamai nem esnek áldozatul semmilyen átalakulásnak. Faust tehát megmenekül; a mű ezúttal a kórusfinálé nélküli változatban hangzik el.