Kutatók Éjszakája online 2020 Magyar Nemzeti Múzeum

A Kutatók Éjszakája egy Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozat a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Idén, a koronavírus miatt a megszokott szeptember végi időponttól eltérően november 27-én és 28-án kerül megrendezésre - a virtuális térben.

A Magyar Nemzeti Múzeum a következő programokkal kapcsolódik az eseménysorozatba:

Fotográfusnők. Kutatási tervtől a kiállítási gyakorlatig
2017-ben a Magyar Fotótörténeti Társaság közös gondolkodásra hívta a fotótörténettel foglalkozó kutatókat. Fotográfusnők című konferenciájának előadói alkotónőket, egyéni pályákat, az érvényesülés változó lehetőségeit, műkedvelő és hivatásos fényképésznőket, irodalom és fotó, valamint nemek és fotográfiai diskurzusok viszonyát vizsgálták a kezdetektől napjainkig.
Előadó: Fisli Éva PhD

Archeozoológia, avagy miért érdemes rágódni a csontokon
Az archaeozoológia a régészeti ásatások során előkerült állati maradványokkal foglalkozó tudományág. Módszereit a biológia és a régészet eszköztárából meríti, vizsgálatának legfőbb tárgya az állatcsont, mely szakértő kezekben sok mindent elárulhat nem csak magáról az egyedről, hanem az őt körülvevő emberi környezetről is. Az előadás során a hallgatók bepillantást nyerhetnek az archaeozoológia módszereibe és kutatási eredményeibe.
Előadó: Bárány Annamária

Az Üveghegy kincse - Egy piacképes ásvány a kora Árpád-kori Magyarországról
A fluoritból csiszolt gyöngyök a Kárpát-medence 11–12. századi sírleletei között gyakoriak, de felbukkannak morva és lengyel területeken is. Eredetük a közép-európai kutatás számára rejtélyesnek tűnt. A gyöngyszemeket követve azonban pontosan meg lehet határozni a nyersanyag lelőhelyét, és kirajzolódnak a korszak főbb bel- és külkereskedelmi útvonalai.
Előadó: Ritoók Ágnes

Orrszarvúvadászat Pécelen
A Pécel mellett néhány éve feltárt csontok Magyarországon a legteljesebb és legkésőbbi gyapjas orrszarvú maradványt képviselik. A feltárás során gyűjtött kőeszközök szerencsésen kiegészítik a leletet és bepillantást engednek a 18 ezer évvel ezelőtt élt vadászok életébe.
Előadó: Markó András

Karriertörténetek. Fiatal kutatók a régészettudományban
Az interaktív beszélgetés során fiatal kutatóink mesélnek arról, hogy miért döntöttek a régészet, mint hivatás mellett, továbbá mi volt az, ami felkeltette érdeklődésüket a választott korszakuk iránt. Az egyéni életutak mellett szó lesz a régészettudomány jelen kutatásairól, interdiszciplinaritásról, valamint a hallgatóság megismerkedhet a legfrissebb kutatási irányzatokkal.
Kerekasztal résztvevők: Anderkó Anna, Balogh-Bodor Tekla, Balogh Árpád, Berente Zoltán, Jablonkai Dávid, Laczkó Virág, Sörös Zsófia, Szűcs Melinda, Vass Bíborka ​
Kinek szól: Középiskolásoknak, pályaválasztás előtt állóknak és mindenkinek – kicsiknek- nagyoknak egyaránt - akiket érdekel a régészet világa.

Kalandozás a középkorban
interaktív, online játék
A játék a középkor világába repíti vissza a résztvevőket, ahol a döntéseik határozzák meg, mivé válnak. Lehetnek hős lovagok, gazdag kereskedők, céhes mesterek, de akár szegény parasztok is, mindeközben pedig megismerhetik a középkori mindennapi élet egy-egy kisebb szeletét.
Kinek szól? Kisiskolás kortól bárkinek. Ideálisan 4-5 fős csoportok / családok jelentkezését várjuk a játékra.
A játék időtartama kb. 30 perc.
Előadó: Anderkó Anna, Rácz-Schliszka Borbála, Takács Richárd

"Critical Mass" - Egy késő rézkori tömegsír régészeti és embertani elemzése
A deviáns vagy nem szokványos rítusú temetkezések mindig különös figyelmet kapnak, mind a régészet, mind az embertan oldaláról. Deviáns alatt, az olyan temetkezéseket értjük korszaktól függetlenül, melyek egy adott korszak, földrajzi régió, temető jellemző általánosan megfigyelt szabályos rítusaitól eltér, sajátos embertani jellegekkel párosulhat. Azok a temetkezések, régészeti jelenségek, melyek egynél több egyént maradványát tartalmazzák, specifikus esetei a nem szokványos temetkezéseknek. Gyakran igen nehéz kialakulásuk okát megfejteni. Ezért régészeti értelmezésük egy igen összetett folyamat, mely csak akkor lehetséges, ha ezeket a jelenségeket saját közvetlen környezetükön kívül és tágabb értelemben is elhelyezzük, számos módszertani eszköz alkalmazásával.
Az előadásban Balatonszentgyörgyön feltárt késő rézkori (i.e. 3790-3643) lelőhelyről származó tömegsír vizsgálatát mutatjuk be, egyúttal egy olyan régészeti korba adva betekintést, melyben a jelenségek értelmezése sokszor nem hagyhatja figyelmen kívül az egykori ember túlvilággal, a transzcendenssel kapcsolatos hiedelmeit sem.
Kinek szól? Bárkinek, akit érdekel a régészetkutatás és antropológia
Előadó: Mateovics-László Orsolya

Drón-alapú 3D modellezés a régészet szolgálatában (DAEL-PROJEKT)
Napjainkban a drón és a 3D technológiai is rohamosan fejlődik és az élet egyre több területén jelenik meg. Nem kivétel ez alól a régészeti kutatások világa sem. Akár egy sarki boltban megvásárolt egyszerű kamerás drónnal is létre tudunk hozni olyan fényképeket, amiket aztán megfelelő szoftveres környezetben feldolgozva 3D-s modelleket tudunk generálni. Természetesen mi a munkánk során ennél jóval kifinomultabb eszközökkel dolgozva tudjuk támogatni a régészek munkáját, legyen szó lelet modellezésről, ásatás térképezéséről, felszín- és táj-, vagy akár épületrekonstrukcióról. Az előadás során ennek a munkafolyamatban a lépéseit követhetjük nyomon. ​
Előadó: Látos Tamás

Régészeti leletek utóélete. Barangolás az MNM RÖG restaurátor műhelyében
Mi történik a régészeti tárgyakkal az előkerülésük után? Mivel foglalkoznak a restaurátorok? A rövid film bemutatja a leletek útját a múzeumba kerüléstől a kiállításukig, valamint a restaurátor kollégák változatos munkáját a múzeumban.
Előadó: Balogh-Bodor Tekla, Pálfalvi Zsuzsanna, Kazsóki Ágnes

Hegyekbe zárt történelem
A Duna partján álló Sánc-hegy északnyugati meredek lejtője átlagosan 46 méterrel emelkedik ki a tájból. A folyó kanyarulatában elhelyezkedő, stratégiai jelentőségű terület előterében az őskortól kezdődően átkelőhely lehetett. A megtelepedés legkorábbi nyomai a bronzkorból származnak. Kutatásaink során elsősorban roncsolásmentes módszerek alkalmazásával gyűjtünk adatokat azért, hogy a Sánc-hegy természeti és régészeti-történeti értékeit az utókor számára eredeti formájában őrizzük meg.
Előadó: Schilling László

Iron-Age-Danube - A Duna medence monumentalizált kora vaskori tájai I.
A vaskori elit öröksége
A Közép-Duna medence a kora vaskorban (Kr.e. 9-5. században) a Loire völgyétől a Dunáig terjedő kulturális koiné keleti regionális részéhez, az úgynevezett keleti-Hallstatt-kultúrához tartozott. A vaskori elit hatalmát jól érzékeltetik a föld, fa és kő felhasználásával emelt erődített magaslati földvárak. A vezetőréteg elhunyt tagjai részére emelt sírhalmok mérete legalább oly mértékű gazdagságról árulkodik, mint a halottakkal eltemetett fegyverek, ékszerek, használati tárgyak és luxuscikkek.

Iron-Age-Danube - A Duna medence monumentalizált kora vaskori tájai II.
A projekt kilenc kiemelt helyszínének (Strettweg, Großklein, Poštela, Dolenjske Toplice, Jalžabet, Kaptol, Sopron, Süttő, Százhalombatta) kutatása már a 19. században megindult, s kisebb-nagyobb megszakításokkal a 20. században folytatódott. A tradicionális lelőhely-központú megközelítést felváltó, széleskörű tudományos együttműködésen alapuló interdiszciplináris kutatási módszerek forradalmi változást idéztek elő a régészetben.

Minden további információ a Kutatók Éjszakája hivatalos honlapján, illetve az programok címére kattintva érhető el.