Liszt Ferenc Emlékmúzeum programok 2021. Online jegyvásárlás

Koncertek 2021

Klukon Edit és Ránki Dezső koncertsorozata - 4.1 / LISZT ÜNNEP 2021

OKTÓBER 15. PÉNTEK, 17:00

• Liszt: Amit a hegyen hallani (Ce qu’on entend sur la montagne)
• Liszt: Tasso, Gyász és diadal (Tasso, Lamento e Trionfo)

Liszt szimfonikus költeményei számos zenén kívüli forrásból nyerték inspirációjukat, de talán a legmeghatározóbb forrást az irodalom jelentette. Klukon Edit és Ránki Dezső sorozatának első hangversenyén Tassótól Goethén és Byronon át Victor Hugóig az európai irodalom több évszázados hagyományának sajátosan egyéni, kizárólag Lisztre jellemző zenei reflexióival találkozhatunk.

„Liszt zenéje és személyisége mindig közel állt a szívünkhöz, művei majd’ négy évtizedes közös zenélésünk egyik alappillérét alkotják. Négykezes átdolgozásban kezdettől fogva műsoron tartunk néhányat szimfonikus költeményeiből, de mostanában jutottunk arra az elhatározásra, hogy megtanuljuk az összeset. Liszt a zenekari változatok komponálásával egy időben mindig készített kétzongorás kivonatot, aztán évekkel, sok esetben 15-20 évvel később – rengeteg változtatással – négykezes formába is öntötte őket, így igazi, csodálatos zongoraművek születtek. Hatalmas, felemelő és örömteli feladat ezeket a nagyközönség által jórészt ismeretlen változatokat eljátszani.” (Klukon Edit, Ránki Dezső)

Klukon Edit és Ránki Dezső koncertsorozata - 4.2 / LISZT ÜNNEP 2021

OKTÓBER 15. PÉNTEK, 19:30

• Liszt: Les Préludes
• Liszt: Orpheus
• Liszt: Prometheus
• Liszt: Mazeppa

„Liszt zenéje és személyisége mindig közel állt a szívünkhöz, művei majd’ négy évtizedes közös zenélésünk egyik alappillérét alkotják. A Via Crucis – melyet főművei közé sorolunk – négykezes változatát mi ketten mutattuk be 1986-ban, ahogy Faust-szimfóniájának korábbi, a legutóbbi időkig csak kéziratban létező, nagyszerű kétzongorás változatát is. Beethoven 9. szimfóniájának nagy műgonddal készített kétzongorás átiratát is rendszeresen játszottuk. Négykezes átdolgozásban kezdettől fogva műsoron tartunk néhányat szimfonikus költeményeiből, de mostanában jutottunk arra az elhatározásra, hogy megtanuljuk az összeset.” (Klukon Edit, Ránki Dezső)

A sorozat második estjén Liszt szimfonikus költeményeinek jellegzetes és máig igen népszerű példái (Les Préludes, Mazeppa) mellett két, címében mitológiai vonatkozású darab hangzik el, ugyanakkor mind az Orpheus, mind a Prometheus programja mélyen kapcsolódik Liszt saját művészi küldetéséhez és művészi sorsához. Utóbbi kompozíciójának alapeszméjét így foglalta össze: Prométheusz „a bátorság, szenvedés, kitartás és megváltás, az ember számára megközelíthető legmagasabb hivatás elérésére való merész törekvés” jelképe.

Ránki Fülöp zongorakoncertje / LISZT ÜNNEP 2021

OKTÓBER 16. SZOMBAT, 11:00

• Liszt: Dante-szonáta (Après une lecture du Dante – Fantasia quasi Sonata), S. 161/7
• Saint-Saëns–Liszt: Haláltánc
• Liszt: Valse mélancolique, S. 210
• Saint-Saëns: 2. (g-moll) mazurka, op. 24
• Liszt: Mazurka brillante, S. 221
• Saint-Saëns: 1. (g-moll) mazurka, op. 21
• Liszt: Valse-Impromptu, S. 213
• Saint-Saëns: Valse nonchalante, op. 110
• Liszt: Valse de bravoure, S. 209
• Liszt: 2. Mefisztó-keringő, S. 515

„Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója két kerek jubileummal is egybeesik. Dante, Liszt egyik legfontosabb ihletője idén 700 éve hunyt el, az ő emlékére hangzik el a műsor elején a Dante-szonáta. Liszt barátja, a zseniális zeneszerző, zongorista és orgonista pályatárs, Saint-Saëns 100 évvel ezelőtt halt meg. Kisebb, könnyed táncai, amelyeket Liszt hasonló jellegű műveivel fűztem össze, két olyan, nagyobb szabású darab közé bújnak, amelyek összekötik az egymást igen nagyra becsülő szerzőket: az egyik Saint-Saëns hegedűre és zenekarra írt Haláltáncának Liszt-féle zongoraváltozata, a másik pedig Liszt 2. Mefisztó-keringője, amelynek ajánlása Saint-Saëns-nak szól.” (Ránki Fülöp)

Klukon Edit és Ránki Dezső koncertsorozata - 4.3 / LISZT ÜNNEP 2021

OKTÓBER 16. SZOMBAT, 17:00

• Liszt: Ünnepi hangok (Festklänge)
• Liszt: Hősi sirató (Héroïde funèbre)
• Liszt: Hungaria

Liszt szimfonikus költeményeinek premierjére legtöbbször német városokban – elsősorban Weimarban, illetve egy-egy alkalom erejéig Braunschweigben és Sondershausenben – került sor, a Hősi siratót azonban a mai Lengyelországban található Boroszlóban (Wrocław / Breslau), a Hungariát pedig Pesten mutatták be. Utóbbiról egy korabeli beszámolóban ezt olvashatjuk: „Benne nagy szépségek vannak, melyeknek nem csak teremtése, de kivitele is nagy erőt igényel. A magyaros elemek azonban leplezetten tűnnek föl benne. A színházban annyi ember volt, amennyi beférhetett. A közönség hosszas taps között búcsúzott el a nagy zenésztől, ki 1842-ben zongorázási rendkívüli tehetségét, s most zeneköltői lángeszét véste honfitársai emlékébe.”

Klukon Edit és Ránki Dezső koncertsorozata - 4.4 / LISZT ÜNNEP 2021

OKTÓBER 16. SZOMBAT, 19:30

• Liszt: Hamlet
• Liszt: Hunok csatája (Hunnenschlacht)
• Liszt: Az ideálok (Die Ideale)
• Liszt: A bölcsőtől a sírig (Von der Wiege bis zum Grabe)

Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében, 2011-ben Ránk Dezső úgy nyilatkozott, hogy a kerek évfordulóktól függetlenül számára „minden év Liszt-év”, de örül annak, ha „a szokásosnál nagyobb figyelem következtében több alkalmunk van olyan műveket is eljátszani, amelyeket egyébként esetleg bizalmatlanul fogadnának. Így esély van arra, hogy egy kicsivel ismertebbé váljon Liszt zenéjének az a része, amelyet a koncertszervezők és a közönség félelme miatt mindmáig kevesen és kevésszer hallottak személyesen.”

Liszt első tizenkét szimfonikus költeménye az 1850-es években készült, az utolsó (A bölcsőtől a sírig) közel harminc évvel később. „Az első tizenkettőnek Liszt egy időben írta meg zenekari és kétzongorás változatát. Később az összes darabból készített négykezes változatot is, jó néhányat csak két évtized múltán. Ez azt jelenti, hogy a szimfonikus költeményekből ezek a legkésőbbi, legérettebb változatok. Liszt olyan fantasztikusan értett a zongorához, hogy a zenekari művek zongoraátirataiban igazi zongoradarabok születtek, megjelenítve az eredeti művek esszenciáját.”

Liszt Múzeum - Matinékoncert: Aljosa Jurinic (zongora)

OKTÓBER 30. SZOMBAT, 11:00

Tóth-Vajna Zsombor - Kamaraestek a Régi Zeneakadémián. Orfeusz utazása

2021. NOVEMBER 5. PÉNTEK, 19:00

Girolamo Frescobaldi, Dieterich Buxtehude, Franz Tunder, François Couperin és Johann Sebastian Bach művei
Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)

Habár Monteverdi sosem írt billentyűs hangszerre, hatása nyomon követhető szinte minden zenei műfajban, hiszen életműve nemcsak az opera műfajának megalkotása révén vált kikerülhetetlenné a következő generációk számára, hanem az általa teremtett újfajta zenei nyelvezet miatt is. A koncerten elhangzó műveken keresztül felfedezhetjük, hogyan hatott Monteverdi zenei nyelvezete a későbbi komponisták zenéjére, itáliai, francia és német mesterek alkotásaira. Zenei utazásunk során Orfeusz lábnyomait követve jutunk el a zene Monteverdi által kijelölt céljához: megérinteni a hallgató lelkét, feléleszteni az érzelmeket, és egyenesen a szívhez szólni. A hangversenyen Tóth-Vajna Zsombor Frescobaldi, Buxtehude, Tunder, François Couperin és Johann Sebastian Bach kompozícióit egy 1521-es Hyeronimus Bononiensis kópián játssza.

Doppler 200 - Kamaraestek a Régi Zeneakadémián

2021. NOVEMBER 15. HÉTFŐ, 19:00

Doppler: Duettino sur des motifs hongrois, op. 36
Doppler: Souvenir du Rigi, op. 34
Doppler: Airs valaques, op. 10
Doppler: Andante és rondo, op. 25
Doppler: Pásztorhangok
Doppler: Nocturne, op. 19
Doppler: Duettino americain, op. 37
Doppler: Magyar fantázia, op. 35
Kerner Mária, Bálint János (fuvola), Kertesi Ingrid (ének), G. Horváth László (hegedű), Zempléni Szabolcs (kürt), Szabó Ferenc János (zongora)

„Idegenben született, idegenben hunyta szemeit örök álomra, magyarul se igen tanult meg s mégis a mienk” – írták halála után Doppler Ferencről (1821–1883), a fuvolavirtuóz zeneszerzőről, akinek életművét most, születésének kétszázadik évfordulóján is szintúgy a magunkénak érezhetjük. Ehhez azonban mindenekelőtt jobban meg kell ismernünk azt, s éppen ehhez segít majd hozzá minket ez a bicentenáriumi koncert, amelynek programja reprezentatív mintát kínál Doppler változatos zeneszerzői terméséből. Markánsan magyaros hangvételű kompozíciók és hangulatos szalondarabok, a fuvolisták, ezúttal Kerner Mária és Bálint János hangszeres virtuozitását próba elé állító bravúrszerzemények, és szopránénekest, a kiváló Kertesi Ingridet is feladathoz juttató művek sorjáznak majd, Ferenc mellett az öccse és gyakori alkotótársa, a szintén fuvolás és zeneszerző Doppler Károly (1825–1900) munkássága előtt is tisztelegve.