Ludwig Múzeum programok 2020 / 2021 Budapest. Programajánló és online jegyvásárlás

Kiállítások, programok 2020 / 2021

HÁROM ÚJ KIÁLLÍTÁSSAL KÉSZÜL A NYITÁSRA A LUDWIG MÚZEUM

IDŐGÉP KIÁLLÍTÁS - ONLINE JEGYEK

EGYENSÚLYBAN KIÁLLÍTÁS - ONLINE JEGYEK

A koronavírus okozta helyzet miatt szükséges több hónapos kényszerű zárva tartást követően augusztus 20-án újra megnyitja kapuját a Ludwig Múzeum.

Az első új kiállítás a múzeum gyűjteményéből rendezett új válogatás Időgép címmel. A tárlat a világjárvány rövid szünetében, rendkívüli körülmények között jött létre, így nem hagyhatta figyelmen kívül az elmúlt időszak tanulságait sem. Ezúttal olyan művek kerültek a válogatásba, amelyek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé, s maguk a művek tekinthetők olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.

Szeptember 4-től lesz látogatható az Art Collection Telekom gyűjteményéből rendezett Egyensúlyban című kiállítás, amely arra keresi a választ, hogy miként sikerülhet megtalálni és megtartani az egyensúlyt egy összetett, ellentmondásokkal teli és gyakran ellentétektől terhes valóságban. A szelekcióban többségében kelet-európai gyökerekkel rendelkező művészek alkotásai szerepelnek.

Október 10-től látogatható a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve. A kiállítás nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető, az ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 20 évének bemutatása köré szerveződik. A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek felsorakoztatásával – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. A hálózati ábrák és struktúrák a csúcstechnológia felhasználásával szemléletesen értelmezik azokat a rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak.

A Ludwig Múzeum keddtől vasárnapig 10.00–18.00 óráig tart nyitva, a múzeumshop is látogatható.

A múzeum mindent megtesz a látogatók és a munkatársak egészségének megóvása érdekében, ezért arra kérjük önöket, hogy a kiállításainkat maszkban látogassák, és a kiállítóterekben a másfél méteres távolságot tartsák meg.

Amennyiben lehetséges, a belépőjegyüket online vásárolják meg, a helyszínen pedig törekedjenek a kártyás fizetésre.

Forrás: A múzeum honlapja

Programok

Rejtett kapcsolatok: Perczel Júlia és Vicsek Tamás előadása

2021. JANUÁR 9. SZOMBAT, 16:00

A BarabásiLab, a Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös előadás-sorozata a hálózatok rejtett kapcsolatairól

A rejtett hálózatok életünk megannyi területén felbukkannak, és látszólag egymástól távol eső területek is sokszor nagyon hasonló törvények alapján működnek. A három alkalmas programban egymástól látszólag távol eső területek hálózatkutatói mutatják be speciális kutatási területüket, majd a velük „párban felkért” előadóval közösen térképezik fel a látszólag távoli területek lehetséges, addig rejtett kapcsolatait.

A 30 perces előadásokat egy 30 perces beszélgetés követi.

Pozíciók a globális művészeti mezőben x Az élőlények társas hálózatainak hierarchiája

Perczel Júlia, társadalomtudós, művészettörténész: Pozíciók a globális művészeti mezőben
Érdemes-e még nemzetállamokban gondolkodni a kulturális globalizáció korában? Lényeges-e egyes országok között kimutatni centrum-periféria viszonyokat vagy elsősorban területi hovatartozástól független hierarchiák rendezik a globális művészeti mezőt? Egyáltalán, megérthetjük-e mélyebben a művészeti mező sokrétű és összetett működését a hierarchia és a centrum-periféria fogalmain keresztül? Az előadás azt vizsgálja, hogy miként látszik a globális művészeti mező működése közép-kelet-európai perspektívából illetve, hogy megragadható-e a régió helyzete és szerepe koherensen globális kontextusban.

Vicsek Tamás, fizikus, akadémikus: Az élőlények társas hálózatainak hierarchiája
Az összetett rendszerek szinte mindegyike hierarchikus szerveződésű, mégis a hozzájuk rendelhető hierarchikus hálózatokra vonatkozó kvantitatív ismereteink nagyon korlátozottak. Mik az előnyei az ilyen szerveződésnek? A hatékonyabb működés? Esetleg a jobb információáramlás, illetve irányíthatóság? Vagy az, hogy az ilyen struktúrák jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez? Két módszerrel közelítjük meg a fenti kérdésekre adható válaszokat. Először is olyan modelleket konstruálunk, amelyek alapszabályai jól egybecsengenek a hétköznapi életben megfigyelhető viselkedésformákkal. A modellek futtatása során a hierarchiák kialakulásának eredete és egyes tulajdonságai érthetővé válnak. Kísérleti megfigyeléseket is végeztünk több állatcsoport mozgására, illetve dominancia-viszonyaira vonatkozóan. Párhuzamosan fennálló, hierarchikus kapcsolati hálókat tártunk fel galambok, kutyák és vadlovak csoportjaiban.