Turizmus Program

Halünnep

Pünkösd

A titkok hercege

Gyereknap

Irány Siófok!

Sportágválasztó

Mézesvölgyi nyár

DumaFüred

TOP 100 úticél

Jegyvásárlás

Martonvásári Beethoven-estek 2025. Online jegyvásárlás

Kiemelt ajánlat

2025.07.05. (szombat)

2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. (MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja) (47.31827 x 18.783468)

Megnézem a térképen

Beethoven-estek Martonvásáron, a Nemzeti Filharmonikusok koncertjei 2025-ben. Várjuk Önöket Beethoven-muzsikával három gyönyörű nyári estén, a martonvásári Brunszvik-kastély parkjának lombjai alatt.
Martonvásári Beethoven-estek 2025. Online jegyvásárlás

Kapcsolat, elérhetőség

Martonvásári Beethoven-estek 2025

2025. július 5., szombat, 19 óra (esőnap: július 6., vasárnap)

Műsor

  • IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58

  • C-dúr („Kismartoni”) mise, op. 86

Kristófi Ágnes szoprán

Busa Gabriella alt

Körmendy Flórián tenor

Cserményi Zsombor basszus

Kovács Gergely zongora

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

vezényel: Somos Csaba

A Beethovennel a szabadban idei sorozatának nyitóestjén a zeneszerző két nagy jelentőségű műve csendül fel, az új utakat kereső mestert képviselve. A G-dúr zongoraverseny (1805/1806) elmélyült komolyságával és rendhagyó formai megoldásaival új utakat jelöl ki a versenymű történetében, a virtuóz csillogásról a vallomásos hangvételre helyezve át a súlypontot. A Kismartoni mise (1807) egyrészt a zeneszerző magyar kapcsolatait illusztrálja, hiszen a mű Esterházy II. Miklós herceg megrendelése nyomán, felesége névnapjára készült. A mise-megzenésítés a zenetörténeti előzményekkel ellentétben a művet sok kis egység helyett nagyobb összefüggő részekre osztja, a komponálásmódban fontos szerepet juttatva a tematikus összefüggéseknek és a hangvétel közvetlenségének. A koncerten a Nemzeti Filharmonikusokat és a Nemzeti Énekkart a kóruskarigazgatója, Somos Csaba vezényli, a versenymű szólistája a fiatal magyar zongoraművész nemzedék jeles képviselője, Kovács Gergely, a mise énekszólóit Kristófi Ágnes, Busa Gabriella, Körmendy Flórián és Cserményi Zsombor személyében a Nemzeti Énekkar művészei adják elő.

2025. július 12., szombat, 19 óra (esőnap: július 13., vasárnap)

Műsor

  • Coriolan-nyitány, op. 62

  • F-dúr románc, op. 50

  • G-dúr románc, op. 40

  • IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60

Falvay Attila hegedű

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

vezényel: Vashegyi György

Egmont, Prométheusz, Coriolan: zenéjében Beethoven szívesen állított emléket az emberiség nevezetes lázadóinak, hiszen lelki rokonait ismerte fel bennük. A Coriolan-nyitányról (1807) joggal hihetnénk, hogy Shakespeare azonos című drámájához készült, ám a vad indulatvilágú, viharos lendületű művet kortársa, Heinrich Joseph von Collin tragédiájához szánta bevezető zenének a komponista. A sötét hangulatú nyitány után hatalmas kontraszt a szólóhegedűre és zenekarra komponált F-dúr és G-dúr románc (1798, 1801): Beethoven mindkét műben szelíd arcát fordítja felénk, a kompozíciók hangvételét mérsékelt tempó, szemlélődő béke, és olykor a fohász hangvételére utaló emelkedettség jellemzi. A hegedűszólam nem virtuóz, inkább éneklő karakterű. Schumann szerint a IV. szimfónia (1806) „görög hajadon két északi titán [a III. és az V.] között”. A mű meghatározó eleme a saroktételek energiája és a derű, az élénk karaktervilág és a pergő ritmika. A hangverseny karmestere a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, a bécsi klasszikus zene világában kivételes otthonossággal tájékozódó Vashegyi György, a két románc hegedűszólójában Falvay Attila, a zenekar nyugalomba vonuló kiváló koncertmestere vesz búcsút húsz közös esztendő után az együttestől.

2025. július 19., szombat, 19 óra (esőnap: július 20., vasárnap)

Műsor

  • VI. (F-dúr, „Pastorale”) szimfónia, op. 68

  • VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

vezényel: Farkas Róbert

A Beethovennel a szabadban záróestjén két szimfónia alkot párost. A VI. szimfónia (1808) esetében ritka kivételesen maga Beethoven adta a Pastorale megkülönböztető jelzőt a műnek, az Ember és a Természet harmóniájára utalva. A kompozíció szelíd és derűs alaphangvételű, forradalmi újítása a programzenét előlegező ábrázoló törekvés, amelynek megfelelően minden tételnek témája van: az elsőa vidékre érkező ember derűs érzéseit idézi fel, a másodikban patakparti jelenet tanú lehetünk éneklő madarakat hallgatva, a harmadik szilaj paraszttáncot vizionál, a negyedik a váratlanul támadt vihar félelmetesen hiteles hangképe, míg a záró ötödik (mert a szimfónia formabontó módon öttételes) az elcsitult vihart követő hálaének. Az alcím nélküli VIII. szimfónia (1812) a VI.-hoz hasonlóan F-dúr hangnemű, és – a II. és a IV. rokonaként – derű, élénk lendület, kontrasztgazdagság, energia és ritmikai pezsgés jellemzi. A hangverseny karmestere, Farkas Róbert a magyar dirigensek középgenerációjának kiemelkedő képviselője. Hazai és berlini tanulmányok után sokáig főként külföldön – mindenekelőtt Németországban – aratott sikereket, 2021 szeptembere óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolódó témák:

Kapcsolat, elérhetőség