Martonvásári programok 2019. Fesztiválok, rendezvények, események

2019. évi programok    

Termelői piac
Helyszín: Emlékezés tere (BBK Központ udvara)

A martonvásári termelői vásárokkal párhuzamosan, 2018-tól kezdve bolhapiacot is rendez városunk a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központ épületének oldalában található fedett részen.

Termelői vásárainkon a megszokott, jó minőségű élelmiszerekkel és kézműves termékekkel várjuk Önöket.
A kínálatban szerepelnek friss tőkehúsok, füstölt és nyers készáruk, sajtok, mézek, gyümölcslevek, fűszernövények, palánták, zöldségek, gyümölcsök,  kerámia- fa- és textiltárgyak!

Júliustól augusztusig főtt kukorica is kapható nálunk.

Időpontok: június 8., július 13. , augusztus 24., szeptember 14., október 12., november 16., december 21.

Forrás: Település honlapja

A zene természete - Aratás

JÚNIUS 22. SZOMBAT, 18:00
MTA ATK Agroverzum Martonvásár, előadóterem

Részletek később.

Martonvásári Beethoven estek 2019

2019. JÚLIUS 13. (esőnap: 14.)  

Beethovennel a szabadban

Ludwig van Beethoven Ah, perfido! – koncertária, op. 65
Ludwig van Beethoven IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60
Ludwig van Beethoven Karfantázia, op. 80

• Szakács Ildikó szoprán
• Ránki Fülöp zongora
• Nemzeti Filharmonikus Zenekar
• Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
• Somos Csaba karmester

Esőnap: 2019. július 14., vasárnap

Az idei Beethoven-estek nyitókoncertje csupa kontraszt és meglepetés. Az Ah! perfido kezdetű koncertária magas opusszáma máris félrevezető: Beethoven huszonhat évesen komponálta a több szakaszból álló, helyenként bravúros művet, amelyet Szakács Ildikó, a Magyar Állami Operaház szopránénekese szólaltat meg. A IV. szimfónia – Schumann két északi óriás között álló görögös, karcsú leányzónak hívta – erőtől duzzadó, felhőtlen boldogságot sugárzó örömzenéje mögött ott húzódik a megözvegyült Brunszvik Josephin iránt fellángolt szerelem. Az egyes tételek a fény és az árnyék, a dallam és a ritmus, illetve a kemény akkordok küzdelmének kettősségére épülnek. A koncert második felében Beethoven formabontó műve csendül fel Ránki Fülöp és a Nemzeti Énekkar közreműködésével, Somos Csaba karigazgató vezényletével. Beethoven 1808-as szerzői estje bravúros zárószámának szánta. A rögtönzés hatását keltő zongoraszólót – a bemutatón a szerző valóban improvizált – a zongora és a zenekar párbeszéde követi, majd belép az énekkar is. A darab utolsó szakaszának zenei anyagát az 1794–95-ben komponált Viszontszerelemnek (Gegenliebe, WoO 118) az Örömóda dallamával rokonítható témája uralja. Ezért és a formai hasonlóság miatt a Karfantáziát szokás Kis Kilencediknek is hívni.

2019. JÚLIUS 20.                          

Beethovennel a szabadban

Ludwig van Beethoven Egmont-nyitány, op. 84
Ludwig van Beethoven III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
Ludwig van Beethoven VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93

• Fejérvári Zoltán zongora
• Nemzeti Filharmonikus Zenekar
• Halász Péter karmester

Beethoven 1810-ben Goethe Egmontjához írt kilenc részből álló kísérőzenét, amelyhez néhány héttel később illesztette a hősi jellegű nyitányt. A lassú, gyászos kezdést a lendületes, makacsul előretörő főtéma követi. A nyitányt az elsöprő erejű Győzelmi szimfónia zárja. A III. zongoraverseny – Beethoven egyetlen moll hangnemben írt versenyműve – 1800-ban keletkezett. A kiváló fiatal zongoraművész, Fejérvári Zoltán tolmácsolásában felhangzó műben a szólóhangszerrel egyenrangú szerepet kap a zenekar, ami komoly kihívást jelent a szólistának. A drámai hangvételű első tételt a második, Largo tétel vallomásos monológja követi. A Rondo zárótétel ugyanannak a zenei anyagnak számtalan arcát mutatja meg. Beethoven 1812 nyarán és őszén komponálta a VIII. szimfóniát. A mű könnyed, vidám, humorral teli, hemzseg a sziporkázó ötlettől. Beethoven annak ellenére, hogy a VII. szimfónia az ősbemutatón sokkal nagyobb sikert aratott, a VIII-at tartotta jobbnak. Schumann az elsők között ismerte fel a szimfónia nagyszerűségét: „…humorának mélysége tekintetében Beethoven egyetlen más szimfóniája sem ér fel vele. … a B-dúr Allegretto hallatára az ember nem tehet mást, mint hogy elhallgat, és elmerül a boldogságban.”

Esőnap: 2019. július 21., vasárnap

2019. JÚLIUS 27.                          

Ludwig van Beethoven D-dúr hegedűverseny, op. 61
Ludwig van Beethoven V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67

• Nemzeti Filharmonikus Zenekar
• Hamar Zsolt karmester

Beethoven D-dúr hegedűversenye a klasszikus hegedűirodalom kimagasló remeke, az ideális hangzás, a tökéletes arányok mesterműve. A szerkezet hagyományos: szonátaformában íródott az első tétel, énekszerű témára épülő variációsor a második, és lendületes Rondó a harmadik. A kivételes zenei és technikai felkészültséget igénylő hegedűszólót Ábrahám Márta szólaltatja meg. Míg Beethoven a Hegedűversenyt rövid idő alatt vetette papírra 1806 utolsó hónapjaiban, addig az V. szimfóniával, amelyet 1804-ben kezdett el és 1807–08-ban öntött végleges formába, hosszasan küszködött. „Így zörget a sors az ajtón” – a komponista első életrajzírója, Anton Schindler szerint a mester ezt mondta az első tétel kezdőtémájáról. A sors kopogtatását Kocsis Zoltán inkább a harmadik tétel témájából hallotta ki. Ez a két tétel a sorssal való viaskodás zenéje, míg a második és a negyedik diadalmas hangvételű. A szerkezetileg legösszefogottabb, korszakos jelentőségű Beethoven-szimfónia számos zenei csúcspontja közül a harmadik tételből a negyedikbe átvezető, a semmiből induló, mennyekbe repítő fokozást és a fergeteges, győzedelmes kódát emelhetjük ki.

Esőnap: 2019. július 28., vasárnap

Forrás: Szervezők