Meseház látogatás Békéscsaba

Állandó kiállítások

Schéner Mihály gyűjteményes kiállítása

A nagy tehetségű, garabonciás lelkű művész által megálmodott Meseházban sajátos népi ihletésű mesevilág tárul a látogatók elé.

A belépőt varázslatos kép fogadja már az udvaron. A két ház által közrefogott meghitt udvarban azonnal szembeötlenek a Meseház tornácán felsorakozó a népművészet egyértelműségéről ihletett, az alkotó ember nagyszerűségében megformált faplasztikák.

Az utcai szobában a "Fabulatóriumban" gyönyörű díszítésű kerek asztal, mögötte a mesélő széke található, amelynek támláját Szent István uralja. Virágból, szűrrátét motívumból, stilizált formákból álmodott palástban várja a mesemondót. A sarokban a magyar mese- és mondavilág újraálmodott motívuma a színeiben, formájában gazdagon pompázó Életfa áll, mellette Csukás István "Viráglányok" sorozatával, mely Ágh Istvánt is megihlette. Az ajtó feletti szemöldökfáról János vitéz néz le ránk huszárcsákóban.

Szív, gránátalma, különböző mese és legenda figurák pompáznak színesen, a gyermekjátékok világát a Meseházba varázsolva. A krumplinyomó huszár, a felszabadult, játszani is tudó lélek szárnyalását segítik; mesélnek egy valaha volt aranykorról. Ámulatba ejtő a műfaji gazdagság: mézeskalács- és kerámiafigurák, játszótéri plasztikák, a fa- és fémplasztikák.

A múzeum Schéner művészetének egyfajta keresztmetszetét adja, a népi kultúrában gyökerező mesefiguráktól és mézeskalács figuráktól a gyermekjátékokon és a konstruktivista ihletésű valamint a Bauhaus formavilágával rokon szobrokig és szoborcsoportokig, mechanikai elemekre bontott állat- és szörnyfigurákig, bemutatva e művészet sokszínűségét a felhasznált anyagok sokféleségétől a schéneri formavilág utánozhatatlan motívumgazdagságáig.

A Mester szavaival élve: "Végtelenül zavaros, romlásban lévő világunkban a legnagyobb veszély az ártatlan és tiszta gyermeket fenyegeti. Szeretném őket kicsiny lélekvesztőmön biztos helyre vinni, míg leapad a piszkos ár. Szeretném őket megőrizni ártatlanságukban és játékosságukban, mert a játékosság a szellem indázó, csapongó, égig érő fája. Ha jól alakítjuk, felér Istenig, s fürge gyermekként ezen majd mi is átugorhatunk a mennybe."

Ványai János fazekas műhelye

Ványai János hajdani békéscsabai fazekasmester hagyatékát a Munkácsy Mihály Múzeum bocsátotta a Meseház rendelkezésére; ebből a hagyatékból állt össze a kiállítás.

Régi hagyományokat idéz a műhely. Körben megtalálhatóak az egykori szerszámok, eszközök: a megkopott korong, a békebeli agyagőrlő. A fali tablókon használati tárgyak, fényképek segítségével követhetik nyomon a látogatók a fazekas műhely életét: látható a festékcsapó, a citling és a mintázófa, de a mester pénztárcája is.

Különleges ez a műhely, s különlegességét legfőképpen az adja, hogy Békéscsabán nem voltak nagy hagyományai a fazekasságnak. Bár a cserép- és téglagyártás nagy múltra tekint vissza, az alapanyag hiánya, amely lehetővé tette volna a finomabb agyagtárgyak készítését nem engedte közelebb ezt a mesterséget Hódmezővásárhelynél és Mezőtúrnál. Ványai János, miután kitanulta a fazekasmesterséget Hódmezővásárhelyen, s oklevelet is szerzett róla, (amely látható is a kiállításon), visszatért szülővárosába, s éveken át látta el a csabaiakat az általa készített cserépedényekkel. Néhány most is látható a kiállításon.

Különleges ez a műhely azért is, mert ma is élő. A most is működő fazekas műhely gyermekeknek minden szombaton lehetőséget nyújt szakképzett vezető segítségével az agyagozás fortélyainak elsajátítására. A sajátos háttér, amit a kiállítás tárgyai nyújtanak, ihletadóként, szemléletes esztétikai reprezentánsként szerepelnek a gyermekek munkájában, egyben a múzeumi viselkedéskultúra kiteljesítését teszik lehetővé.

Lenkefi Konrád - Napsugár Bábegyüttes 

1949 óta működik a Napsugár bábegyüttes Békéscsabán. Az együttes tevékenységének homlokterében a legfiatalabb korosztály, a gyermekek művészeti nevelése, a színházat szerető és értő közönség kialakítása, a látáskultúra fejlesztése áll. Repertoárjuk legnagyobb hányadát a gyermekek számára készült műsorok töltik ki, de mindez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy felnőttek számára is készítsenek műsorokat.

Az együttes tagjai amatőr bábjátékosok. Az együttes tevékenységének is köszönhető, hogy 1968 óta háromévenként Békéscsabán rendezik meg a Nemzetközi Bábfesztivált. Számos országban szerepeltek; az együttes megkapta már többek között a Művészeti Nívódíjat, az Örökös Kiváló Együttes címet és több UNIMA diplomát is.

A műsorok bábuinak tervezője és készítője több évtizeden át Lenkefi Konrád bábművész volt, aki az együttes vezetői tisztét is betöltötte haláláig. Halála után fia vette át - apja nyomdokain - a bábtervezés és készítés feladatát.

Az elmúlt évek során összegyűlt nagy bábanyag általában raktárak mélyén rejtőzött a Meseház megnyitásáig. Azóta viszont a Meseházban állandó kiállítás keretében láthatók az éppen műsoron nem lévő bábok.

Lenkefi Konrád sokoldalú alkotóművész volt. Maga tervezte és készítette a bábelőadáshoz szükséges összes eszközt: bábukat, díszleteket, dekorációkat, kellékeket. S mivel rendkívüli módon értett a bábjátékhoz is, a bábut mozgó műtárgyként kezelte. Figyelt rá, hogy a bábukon minden az igényeknek megfelelően mozogjon. Ez nem csupán a bábu anatómiájára vonatkozott, hanem minden felhasznált anyag mozgathatóságára.

Az igényes plasztikai megformálás sajátossága volt művészetének. Tájékozott volt a kosztümtörténetben, otthonosan mozgott a folklór világában. Jellegzetes vonásai: bátor, de harmóniára törekvő anyagkezelés, a meglepetések ügyes elhelyezése.

Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tudott kifejező eszközeivel az előadás tervezett karakteréhez.

 Forrás: a Meseház honlapja