1996-ban megnyílt a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában a Boltmúzeum. A Boltmúzeum hűen tükrözi az 1920-as és 1930-as évek kereskedelmi egységét.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.
Békéscsaba külterületén várja a látogatókat a XX. század elején épült, a korabeli környezetet megidéző tanya. A ulajdonosok célja, hogy mindenki számára elérhető és megérthető módon mutassák be a korabeli tanyasi életet. A katolikus szlovák család a gasztronómiát hívta ehhez segítségül és a tanyabemutatás középpontjába a szlovák nemzeti ételt, a haluskakészítést állították. Itt mindig családias a hangulat, szívélyes a vendéglátás.
Békéscsaba külterületén várja a látogatókat a XX. század elején épült, a korabeli környezetet megidéző tanya. A ulajdonosok célja, hogy mindenki számára elérhető és megérthető módon mutassák be a korabeli tanyasi életet. A katolikus szlovák család a gasztronómiát hívta ehhez segítségül és a tanyabemutatás középpontjába a szlovák nemzeti ételt, a haluskakészítést állították. Itt mindig családias a hangulat, szívélyes a vendéglátás.
Békéscsaba külterületén várja a látogatókat a XX. század elején épült, a korabeli környezetet megidéző tanya. A ulajdonosok célja, hogy mindenki számára elérhető és megérthető módon mutassák be a korabeli tanyasi életet. A katolikus szlovák család a gasztronómiát hívta ehhez segítségül és a tanyabemutatás középpontjába a szlovák nemzeti ételt, a haluskakészítést állították. Itt mindig családias a hangulat, szívélyes a vendéglátás.
Jankay Galéria - Gyűjtemény és Kortárs Galéria. A galéria állandó kiállításon mutatja be névadójának, Jankay Tibor képzőművésznek a hagyatékát.
A Körösök völgye összefüggő biogeográfiai egység, amely érzékeny, sérülékeny ökoszisztéma. A natúrpark sem ér véget a határsávon. Működési területéhez tartozik Románia területén a Béli-hegység, a Király-erdő és a Bihar-hegység. Az egyesület székhelye Békéscsaba.
A több mint 200 éves épületet felújították. Az öreg ház külseje első ránézésre nem sokat változott, azonban az udvaron már annál látványosabb az az új, közösségi tér, amely a felújítás része volt. A többfunkciós, fedett terület közepén egy makett áll, amely azt mutatja, hogy egykoron, miképpen nézhetett ki a búza őrlésére szolgáló Molnárház és környezete. Tiszta szoba látványa és az ún. géptér mellett kemence is várja a látogatókat.
A több mint 200 éves épületet felújították. Az öreg ház külseje első ránézésre nem sokat változott, azonban az udvaron már annál látványosabb az az új, közösségi tér, amely a felújítás része volt. A többfunkciós, fedett terület közepén egy makett áll, amely azt mutatja, hogy egykoron, miképpen nézhetett ki a búza őrlésére szolgáló Molnárház és környezete. Tiszta szoba látványa és az ún. géptér mellett kemence is várja a látogatókat.
A több mint 200 éves épületet felújították. Az öreg ház külseje első ránézésre nem sokat változott, azonban az udvaron már annál látványosabb az az új, közösségi tér, amely a felújítás része volt. A többfunkciós, fedett terület közepén egy makett áll, amely azt mutatja, hogy egykoron, miképpen nézhetett ki a búza őrlésére szolgáló Molnárház és környezete. Tiszta szoba látványa és az ún. géptér mellett kemence is várja a látogatókat.
Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.
Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.
Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.
A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.
A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.
A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
