Műcsarnok programok 2025 / 2026. Események, rendezvények

Műcsarnok programok

Szárnykészítő - Kő Pál szobrászművész kiállításának megnyitója

2025. december 11., csütörtök 18:00

Megnyitja: Berecz András Kossuth-díjas éneke, mesemondó

kurátor: Kondor-Szilágyi Mária

2025. december 13., szombat 15 óra
Exkluzív tárlatvezetés Makovecz Pállal az Angyalok és építészet | Makovecz Imre 90 című kiállításon

Makovecz Pál harsonaművész, karmester, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumának elnöke tart exkluzív tárlatvezetést az Angyalok és építészet | Makovecz Imre 90 című kiállításon

A Makovecz Imre születésének 90. évfordulójához kapcsolódóan rendezett emlékkiállítás az életmű ikonikus darabjainak bemutatása mellett Makovecz szellemiségét, gondolkodásmódját és alkotó környezetét mutatja be látványos képi-, hang- és nagyléptékű épített installációkkal.

Az építész (nem csak architekturális) rajzainak és több kisebb épület-makettjének a kiállítása mellett az életmű egyik csúcsának tartott Feltámadás Temploma mintegy 5 méter magas makettjét is felépítjük a kiállítótér Apszisában. A termekben különleges av-technikával vetítjük Tapio Snellman finn filmes Makovecz-ihlette architekturális filmetűdjeit, a kiállítás tereiben a kifejezetten erre az alkalomra komponált hanganyag szól majd aláfestésként. A Makovecz Alapítvány és a Műcsarnok közös rendezésében megvalósult tárlat nemzetközi szakértők koncepciója nyomán jött létre, a kiállítás kurátora Jonathan Glancey angol építészeti szakíró-kritikus.

jegyár: 6000 Ft

Zenével, versekkel színesített beszélgetés // Keresztes Dóra / Orosz István / Török Máté / Nagy Borbála Réka

2025. december 14. 15:00 - 17:00

Zenével, versekkel színesített beszélgetés Keresztes Dórával és meghívott vendégeivel a Csillagjáró című kiállításához kapcsolódóan.

Létünk őselvei rejlenek Keresztes Dóra karakteres grafikái mögött és animációs filmjeinek körtáncában. A beszélgetés rávilágít arra, hogy milyen ihlető erőkből és forrásokból táplálkozik sokoldalú művészete, miképpen találta meg népművészeti gyökereit, avagy a középkori metszeteket, melyek stílusát alakították, és archaikus, emberarcú univerzumában milyen szimbólumokat hordoznak különleges, átváltozó lényei. Pályája összefonódik Orosz Istvánéval, és most betekinthetünk az Asztrál mítoszok és az ehhez íródott Asszonyom és a kimérák című vers történetébe is.

A beszélgetés résztvevői:

• Keresztes Dóra grafikusművész

• Orosz István grafikusművész, animációsfilm-rendező, író

• Török Máté verséneklő előadóművész

moderátor: Nagy Borbála Réka könyv- és videószerkesztő

Jegyár: 2500 Ft

2025. december 16., kedd 16 óra
Exkluzív tárlatvezetés Fülöp Tiborral az Angyalok és építészet | Makovecz Imre 90 című kiállításon

Fülöp Tibor Zala Vármegye Állami Főépítésze, a Kós Károly Egyesülés társigazgatója, MIKA kuratóriumi tag tart exkluzív tárlatvezetést az Angyalok és építészet | Makovecz Imre 90 című kiállításon.

A Makovecz Imre születésének 90. évfordulójához kapcsolódóan rendezett emlékkiállítás az életmű ikonikus darabjainak bemutatása mellett Makovecz szellemiségét, gondolkodásmódját és alkotó környezetét mutatja be látványos képi-, hang- és nagyléptékű épített installációkkal.

Az építész (nem csak architekturális) rajzainak és több kisebb épület-makettjének a kiállítása mellett az életmű egyik csúcsának tartott Feltámadás Temploma mintegy 5 méter magas makettjét is felépítjük a kiállítótér Apszisában. A termekben különleges av-technikával vetítjük Tapio Snellman finn filmes Makovecz-ihlette architekturális filmetűdjeit, a kiállítás tereiben a kifejezetten erre az alkalomra komponált hanganyag szól majd aláfestésként. A Makovecz Alapítvány és a Műcsarnok közös rendezésében megvalósult tárlat nemzetközi szakértők koncepciója nyomán jött létre, a kiállítás kurátora Jonathan Glancey angol építészeti szakíró-kritikus.

jegyár: 6000 Ft

2025. december 18., csütörtök 18 óra
Kondor-Szilágyi Mária nyitó tárlatvezetése Kő Pál szobrászművész Szárnykészítő című kiállításán

Kő Pál meghatározó és egyedi szobrászati pályát járt be a 20. század hetvenes éveitől a kétezres évek első évtizedéig. A háromtermes kiállításban bemutatásra kerülnek pályakezdését jellemző, emberléptékű kisplasztikák, kiemelve általuk azt a gondolatmenetet, amely a szobrászt jellemezte pályája során. Megmutatjuk az életművet meghatározó köztéri szobrokat, a hozzájuk készült makettek, és fotók alapján. Külön teremben kialakítjuk a Mohács-emlékhely egyes elemeit, installációnkban rekonstruálva a korszak egyik legnagyobb szabadtéri szoborcsoport-vállalását. A szobrászati életmű mellett hangsúlyt fektetünk a grafikai és a szobrokhoz készült rajzokból álló munkásságra is.

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel

2025. december 20., szombat 16 óra
Veress Ferenc művészettörténész tárlatvezetése Olasz Ferenc Arcodat keresem című kiállításában

Fejfák, feszületek az út mentén, pléh-Krisztusok… égnek meredő jelképek, jelek a tájban. A szakralizált táj lassú, de biztos pusztulásra ítélt emlékei. Mulandóak, akárcsak az emberek, akiknek az élete mindössze néhány dátumra, sorra tömörül össze a fejfák törzsén. A fejfák hasadékai ugyanúgy barázda-szántottak, mint az idős emberek arca, vagy összefogott keze. Mégis úgy állnak a fejfák a temetőkertben, mintha reménykednének a feltámadásban. Régi emberek hitének, keserveinek, bizakodásának tanúi ők, akinek alakját a kiállítás képei mintha egy pillanatra összekapcsolnák a látogatókéval. Így megérezzük, hogy közösséget alkotunk velük és ez a közösség addig él, amíg az emlékezet tart. A fejfák, feszületek tehát reményt jelentenek mindannyiunknak.

- Veress Ferenc -

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel

2026. január 8., csütörtök 18 óra
Exkluzív tárlatvezetés Sárosdy Judit művészettörténésszel Keresztes Dóra Csillagjáró c. kiállításán

Bár Keresztes Dóra grafikusművész Csillagjáró című kiállítása már csak 2026. január 11-ig látható a Műcsarnokban, ennél jobb évkezdést aligha ajánlhatnék.

Akik figyelemmel kísérték bő négyévtizedes pályafutását, találkoztak már senkivel össze nem téveszthető, varázslatos műveivel – grafikáival, animációs filmjeivel, vers-és könyvillusztrációival, plakátjaival, festményeivel, színházi látvány- és díszletterveivel vagy szakrális munkáival – azok tudják, hogy különleges élmény vár rájuk. De, akik most fedezik fel maguknak az ősi tudást tömör jelképekbe sűrítő, erőteljes, hol groteszk, hol meg játékos képi világát, azok sem fognak csalódni. Hisz Dóra anno kiváló mesterektől tanult, művészete pedig csak tiszta forrásból táplálkozott: az erdélyi református templomok kazettás mennyezeteitől a hazai népművészetig, illetve a középkori fametszetektől Chagall mesés képi világáig.

A kiállítás nem a teljes életmű bemutatására vállalkozott, inkább a legfrissebb alkotásokra koncentrál (Asztrál mítoszok I - XV., 2025; Imagináció I – V. 2025), de a kiváló rendezésnek köszönhetően a három tematikus kis teremben olyan átfogó képet nyújt, annyi gondolatot ébreszt, olyan mágikus kavalkádban, folyamatos átváltozásban lehet részünk, ami felér egy beavatással. S ha sámánok nem is, de garabonciások talán mi is lehetünk.

Fejtsük hát meg együtt egy archaikus világkép vizuális kódjait, mának szóló üzeneteit! Ebben segítségünkre lehetnek a totemisztikus világképből ránk maradt, szimbolikus és szakrális jelentéstartalmakkal bíró különböző állatok is. Ahogy Dóra hibridlényei ­– a kétfarkú sellő, a bagolyfejű lány, sőt a lúdvérc – is az emberről mesélnek. Archaikus tudás és a jungi pszichológia ötvöződik bennük. Egyedi vagy sokszorosított grafikák, versillusztrációk és animációk, új jelentésréteggel gazdagított fekete-fehér és színes jelek, figurák, (állat)alakzatok – mind azt célozzák, hogy visszataláljunk a kozmikus rendhez.

Sárosdy Judit

jegyár: 2500 Ft

2026. január 11., vasárnap 16 óra
Szőcs Miklós TUI és Rockenbauer Zoltán záró tárlatvezetése az Impulzusok című kiállításon

Szőcs Miklós TUI Munkácsy Mihály-, Prima Primissima- és Kossuth-díjas díjas szobrászművész. Alkotásait gyakran különleges, ritka faanyagokból illetve rétegelt lemezekből készíti. Művészetének szellemi és formai hátterét a keleti és nyugati magaskultúrák vallás- és eszmetörténetének tanulmányozása adja. Munkásságát a faanyagok iránti mély tisztelet és a spirituális tartalom keresése jellemzi. Önvallomás szerint: „kezdetektől fogva munkásságom szellemi tőkesúlyát személyes indíttatásaimnak az egyetemes Hagyomány kollektív bölcsességével való megfeleltetése szavatolja számomra.”

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel

KIÁLLÍTÁSOK:

Szárnykészítő - Kő Pál szobrászművész kiállítása

2025. december 12. – 2026. február 15.

Emlékkiállításunk egyben tiszteletadás a 20. század második felétől a kétezres évek első évtizedéig aktív szobrász gazdag életműve előtt, amelyet egy új aspektus felől közelít meg: a kisplasztikákon keresztül jelöli ki az életmű fontos csomópontjait.

A kiállítást három teremben rendeztük el. Az első teremben bemutatásra kerülnek a legkorábbiaktól számított kisplasztikák, amelyekkel annak idején, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Kő Pál hamar ismertté vált. Ezek a szobrok főleg fából, kőből és néha bronzból készültek. A fából faragott szobrokat gyakran kifestette (Látomás, Gyűrűfű, Nagy Kék Madár), vagy valamilyen pop-artos elemmel, használati tárggyal öltöztette (Kislány arany fülbevalóval, Kossuth).

A második teremben az érett művész plasztikái láthatók, amelyeket a köztéri szobrászatáról készült fotódokumentációval egészítettünk ki. Ezek között a munkák között a leggyakoribb szobortípus a portré, és sok kisplasztika itt a köztéri szobor vázlataként működik. A nyolcvanas évektől készültek azok a bronzok, amelyek magyar költők (Kölcsey, Sinka István, Nagy László, Szécsi Margit), írók, zeneszerzők (Bartók, Kodály), művészek (Aba-Novák, Csontváry, Jankovics Marcell, Samu Géza) és királyok (III. Béla, Károly Róbert, Aba Sámuel) szobraihoz vázlatként készültek. A köztérre helyezett, királyokat és a magyar történelem és közélet szereplőit ábrázoló szobrai általában életnagyságnál kisebbek, és fontos szerepet kap a talapzatuk, amely vagy megemeli ezeket a középmagas szoboralakokat, vagy teljesen leviszi azokat a szemlélő magasságába. Ez a fajta lépték, ami az életnagyságúnál kisebb formából következik, sokkal emberközelibbé, az értelmezés szempontjából elérhetőbbé teszi ezeket az alkotásokat. Ebbe a terembe kerültek azok a szobrok is, amelyek az utolsó években készültek, de szemléletük tekintetében visszatértek az életmű kezdeti szakaszának jellemzőihez.

Az utolsó, harmadik teremben a Mohács Történelmi Emlékhely szoborinstallációjának Kő Pál által készített darabjait mutatjuk be: II. Lajos, Szulejmán, Tomori Pál alakjait, egy nagy Számszeríjjal és egy Török ló szobrával. Kiegészítve az életmű azon kisplasztikáival, amelyek kapcsolódnak a mohácsi szobrok forma- és gondolatvilágához, mint a Táltos vagy a Szélhárfa.

A kiállítás készítőinek szándéka egy olyan Kő Pál-kép felmutatása, amely a szobrász munkásságának darabjait olyan fókuszba helyezi, ami figyelembe veszi a művész saját intencióit is.

kurátor: Kondor-Szilágyi Mária

Csillagjáró – Keresztes Dóra grafikusművész kiállítása

2025. október 17. - 2026. január 11.

Bár Keresztes Dóra művészetében az illusztráció áll a középpontban, több mint 4 évtizedet átfogó pályája során festészettel, plakáttervezéssel, bélyegtervezéssel, színházi látvány- és jelmeztervezéssel és animációs filmkészítéssel is foglalkozott. Műcsarnokban nyíló kiállítása 2025-ben készült legutóbbi alkotásaira és elsősorban azokra a munkáira fókuszál, amelyek ugyan kapcsolatban állnak szövegekkel és akár azok illusztrációiként is megjelentek korábban, bennük mégis Keresztes Dóra autonóm művészeti szándékai fogalmazódnak meg. Kiállításán vers- és könyvillusztrációi mellett animációs filmjei és szakrális munkái is láthatók.

Művészete összetett, szimbolikus rétegű világot képvisel, amelyben olyan ősrégi világmagyarázó narratívákból táplálkozik, melyek az emberi lélek és az univerzum közötti kapcsolatot keresik. A mezopotámiai, keresztény-misztikus és az égitestek és rendszereik keletkezésével foglalkozó keleti kozmológiai hagyományokból merít, de legfőbb inspirációs forrása a magyar népmesekincs, melyet a kortárs művészi grafika nyelvén, a magasnyomás elévülhetetlen szépségeinek eszközével, lírai, groteszk és spirituális formában értelmez újra. Művei belső utakat mesélnek el, ahol a lélek az alsó világból az égi, szellemi szféra felé halad, és amelyek során figurái, vagy maga a néző, egyfajta mitikus beavatáson és átalakuláson megy keresztül.

Különös lényei olyan egymásba átható-átolvadó, humoros és mégis súlyos jelentéseket hordozó ember-állat figurák, akik az emberiség személyes és kollektív tudattalanjából látszanak előbújni szürreális és meseszerű álomvilágot teremtve. Olyan ősi tartalmakat is hordozva magukon, melyek az ember kétarcúságát, rejtett árnyékszemélyiségünk sajátosságait, a világ kétpólusúságát is hivatottak jelezni. Munkáinak felépítését egyfajta metafizikai tér- és időfelfogás jellemzi, melyeknek a kör az alapeleme. Önmagukba visszaforduló figurák, összetett, mégis újra és újra körformává rendeződő alakzatok jönnek létre, amelyek egyben az univerzum szerkezetét és harmóniáját is szimbolizáló kozmogrammaként is értelmezhetők.

Grafikáinak míves szépsége a középkori fametszetek világát idézi, szakrális alkotásai az erdélyi kazettás mennyezetek vizualitásából táplálkoznak, animációs filmjei pedig mozgóképbe formált vizuális költészetként értelmezhetők.

kurátor: Garami Gréta

Impulzusok | Szőcs Miklós TUI szobrai

2025. október 31. - 2026. január 11.

„Engem a magányos út üvegharangja alatt sosem érdekeltek az irányzatok, trendek, divatok; fel sem merült bennem, hogy bármilyen művészeti csoportosuláshoz szegődjek, és ellentétben a Hagyománnyal, sosem éreztem késztetést arra, hogy kortárs művészeti impulzusokkal fermentáljam saját munkásságom szellemi altalaját” – vallja Szőcs Miklós TUI[1] azzal az önmagában bízó eltökéltséggel, amely voltaképpen a kezdetektől napjainkig meghatározza pályáját.

Szőcs Miklós TUI 1953-ban született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait esti tagozaton végezte, majd levelezőként érettségizett. Ifjúkorában többféle szakmát kipróbált, dolgozott mechanikai műszerészként és grafikai műhelyben is. 1974-ben felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ám a szigorú akadémiai keretek nem bizonyultak számára megfelelőnek, ezért rövid idő után elhagyta az intézményt. Választása azt is jelentette, hogy művészi indulását nem valamely nagynevű mester követése, hanem magányos kísérletezések és felfedezések fogják kijelölni. Anyaghasználatát és szemléletét így évek kemény munkájával alakította, egyszerűbb tárgyak megformálásától jutva el a mind szofisztikáltabb szobrászi feladatokig.

Készülő műtárgyai sokáig megőrizték használati funkcióikat – ha úgy tetszik, alkalmazott művészi jellegüket: játékok, hintalovak, sakkfigurák, marionettbábok, bútorok kerültek ki a keze alól. Formailag a reális ábrázolás és a fantázia határán mozogtak, figuratív jellegük mellett kifinomult ornamentikus minőséget hordoztak. TUIt anyagválasztása mindmáig következetesen a fához köti: a természetes erezet, a színek és a textúrák jelentik számára a legfőbb kifejezési lehetőséget. Szívesen folyamodik különleges, ritka, olykor rendkívül drága faanyagokhoz éppúgy, mint különféle rétegelt lemezek tömbszerű megmunkálásához. A tárgyak, edények, bútorok immár nem a használhatóság révén nyernek értelmet, a felületek plasztikai ereje, fény és árnyék dinamikája teremti meg különös atmoszférájukat, és az idők folyamán egyre inkább előtérbe került az az igény is, hogy transzcendens gondolatok hordozóivá váljanak.

Művészi fejlődésében meghatározó volt számára egy korai, még az 1980-as években tett thaiföldi utazása. Ekkor szembesült azzal, hogy a műalkotások nem létezhetnek elszigetelten: minden beágyazódik valamely kulturális-artisztikus közegbe, amely értelmet és hátteret ad neki. Ez a felismerés tovább mélyítette érdeklődését a vallás- és szellemtörténeti hagyományok iránt. Művészetének szellemi forrásait egyszerre meríti a keleti és a nyugati magas kultúrákból; nem pusztán idézi vagy követi e tradíciókat, hanem a közöttük lévő átjárhatóságot, az eszmék áramlásának lehetőségét keresi. Egyik vallási felekezethez vagy szellemi iskolához sem kötődik kizárólagosan; megközelítése szinkretikus, ami abból a szemléletből fakad, hogy a különféle eszmerendszerek mélyén közös alap húzódik meg, amit vizuális formába lehet önteni.

A kilencvenes évek legjellegzetesebb motívumhasználatát az állatfigurák (zebra, teknős, béka, leguán, pávián, gepárd stb.) sokoldalú feldolgozása jelentette. E sorozat csúcspontjaként az évezred végére készült el a művész legismertebb remeke: a Jaguár. A szemlélő talán fel sem tételezné, hogy a vibráló fa-rácsszerkezet létrehozását – amely az állatszobrot egyszerre avatja légiessé és dinamikussá – gyurmából való modellezés előzi meg, és ennek minuciózus szabadkézi másolataként születik meg a végleges, faragott verzió.

Ez a kifinomultan formált üreges jelleg a látvány szintjén is megjeleníti azt a számára oly fontos koncepciót, amellyel számos vallásban találkozhatunk, miszerint a test „a lélek edénye”, a lélek pedig „Isten edénye”. „Egy ideje már munkáim voltaképpen edények – állítja TUI –, melyek minden formai attraktivitásukkal együtt csak mintegy foglalatát, héját képezik a bennük önmagát kinyilvánító magasabb, láthatatlan erőtérnek, és ugyanezt a sokféleség oppozíciójában megmutatkozó egység vagy teljesség kiegyensúlyozott harmóniáját kívánják érzékeltetni kétfejű figurális műveim. Ennek érdekében szemléleti tisztaságra és technikai perfekcióra törekszem.”[2]

A 2000-es évektől egyre határozottabban fordult az elvontabb, kevésbé verbalizálható formák felé. Bár a figuralitást sohasem tagadta meg teljesen, munkái mindinkább absztrakt jelentéshordozókká váltak. Az Élők könyve (2007) vizuális kapcsolata a könyvvel mint tárggyal még azonnal felismerhető, az értelmezés lehetőségeire a cím – mint az egyiptomi Halottak könyvének asszociatív oppozíciója – ad iránymutatást. A Csomó sorozat darabjaival a tízes évektől születő művek szimbolikus tartalma egyre rejtettebb lesz, a látvány elemi szépsége mögött meghúzódó alkotói gondolat felfejtése alaposabb szemlélődést követel a befogadótól. Az elmélyülésben segíthetnek a címek, illetve a művész által megfogalmazott értelmező passzusok.

Szőcs Miklós TUI 1984 óta tagja a Művészeti Alapnak. Első önálló kiállítását 1991-ben rendezte a budapesti Francia Intézetben, azóta számos egyéni és csoportos tárlaton szerepelt. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották. Munkásságát 2015-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 2021-ben Prima Primissima-díjjal, 2024-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Ma is Budapesten él és alkot, elszántan követve azt a művészi irányt, amelyet saját indíttatásai, valamint a tradíciók egyetemes tapasztalata alakított ki számára.

Rockenbauer Zoltán, a kiállítás kurátora

Arcodat keresem | Olasz Ferenc fotográfiái

2025. november 7. - 2026. január 18.

Az utak mentén álló szakrális emlékek ma is képesek betölteni eredeti rendeltetésüket, lelki funkciójukat – megállítanak, elcsendesítenek, elmélkedésre indítanak. A gabonaföldeken, a határban, a szőlőhegyen, a templomok kertjében vagy a temetőkben álló keresztek és szobrok egykor benépesítették a Kárpát-medencét, mára azonban lassan elenyésznek, állapotuk folyamatosan romlik.

Olasz Ferenc az 1970-es évek óta fényképezi a magyarlakta településeken még fellelhető spirituális örökségünk tárgyi emlékeit. Az egri Tanárképző Főiskola, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakának elvégzése után fiatal tanárként kezdett fényképezni: intellektuális érdeklődése közvetlen környezetére irányította a figyelmét. Jó ismerősei, szomszédai, Alsópáhok idős lakói voltak az első portréalanyai, majd a házuk, udvaruk, a falu szélén álló kőkeresztek, a bádog Krisztusok és Máriák. Innen bontakozott ki küldetésként felfogott fotográfusi vándorútja. Munkásságát nem határozza meg tudatos dokumentarista program, intuitív úton közelít a képhez, a hangulatok és érzések vizuális megjelenítésének lehetőségeit keresi. Hat évtizedes pályája során fotográfiái és filmalkotásai a változó társadalmi és természeti környezet utolsó pillanataiban még létező értékeinek fontos lenyomataivá váltak. Napjainkra számos vallási népszokás feledésbe merült és elveszítette eredeti, közösségformáló vagy hiterősítő funkcióját. A hagyományok továbbélése azonban gyakran egy-egy szakrális kisemlékhez kapcsolódik, s nem ritkán a település egyetlen fennmaradt kulturális örökségeként szolgál, sőt, a közösségi emlékezet és identitás hordozóivá is válhat.

A kiállítás címe – Arcodat keresem – idézet az itáliai származású bencés apát, Canterbury Szent Anzelm (1033–1109) legismertebb művéből, a Proslogionból, amely éppannyira ima, mint vágyának kinyilatkoztatása Isten arcának megismerésére. Olasz Ferenc címválasztása bölcseleti szemléletű istenkeresésének önmeghatározása, tulajdonképpen a tevékenységének természetes leírása. Minden fényképe portré, amennyiben megőriz valamit, ami a távollévőt jelenné teszi.

„Kincseket örökítettem meg, melyek az ezeréves Magyarország kultúrájának bizonyítékai, s melyek örökre emlékeztetnek (többnyire) ismeretlen mesterek Isten-dicséretére. Ezek a művészeti emlékek az egyetemes kultúra részei, egy hittel és tehetséggel megáldott nép, a magyarság üzenetét hordozzák. Képeim: meditációk… Hitről, csöndről, a lélek csöndjéről vallanak.”

kurátor: Tulipán Zsuzsanna

Angyalok és építészet | Makovecz Imre 90

2025. november 21. – 2026. február 1.

2025. őszén nagyszabású Makovecz Imre-tárlat nyílik a Műcsarnokban. A Mester születésének 90. évfordulójához kapcsolódóan rendezett emlékkiállítás az életmű ikonikus darabjainak bemutatása mellett Makovecz szellemiségét, gondolkodásmódját és alkotói módszerét mutatja be látványos képi-, hang- és nagyléptékű épített installációkkal. Az építész (nem csak architekturális) rajzainak és több kisebb épület-makettjének a kiállítása mellett az életmű egyik csúcsának tartott Feltámadás Temploma mintegy 5 méter magas makettjét is felépítjük a kiállítótér Apszisában. A termekben különleges av-technikával vetítjük Tapio Snellman finn filmes Makovecz-ihlette architekturális filmetűdjeit, a kiállítás tereiben a kifejezetten erre az alkalomra komponált hanganyag szól majd aláfestésként. A Makovecz Alapítvány és a Műcsarnok közös rendezésében megvalósuló tárlat nemzetközi szakértők közreműködésével jön létre, a kiállítás kurátora Jonathan Glancey angol építészeti szakíró-kritikus.

Szárnykészítő | Kő Pál szobrászművész kiállítása

2025. december 12. – 2026. február 15.

Kő Pál meghatározó és egyedi szobrászati pályát járt be a 20. század hetvenes éveitől a kétezres évek első évtizedéig. A háromtermes kiállításban bemutatásra kerülnek pályakezdését jellemző, emberléptékű kisplasztikák, kiemelve általuk azt a gondolatmenetet, amely a szobrászt jellemezte pályája során. Megmutatjuk az életművet meghatározó köztéri szobrokat, a hozzájuk készült makettek, és fotók alapján. Külön teremben kialakítjuk a Mohács-emlékhely egyes elemeit, installációnkban rekonstruálva a korszak egyik legnagyobb szabadtéri szoborcsoport-vállalását. A szobrászati életmű mellett hangsúlyt fektetünk a grafikai és a szobrokhoz készült rajzokból álló munkásságra is.