Műcsarnok programok 2018

Programok

2018. november 13. 10:00 - 18:00
Mozdulatművészeti nap
10.00 – 10.45 Rendhagyó tánctörténeti óra
11.00 – 11.45 Orkesztika előadás
12.00 – 12.45 Orkesztika-mozdulatművészet elméletben és gyakorlatban
13.00 – 14.00 Tárlatvezetés a kiállításon
14.00 – 16.00 Szünet
16.00 – 18.00 A mozdulatművészet múltja, jelene és jövője mint élő magyar moderntánc hagyomány – Kerekasztal beszélgetés

A 10.00-18.00 közötti programok az aznapi kiállítási belépőjeggyel látogathatók.
Csoportok számára a 10.00 és 18.00 között programok regisztrációkötelesek.

2018. november 13. 19:00 - 20:30
KÉTség | Szintek és irányok :: mozgásszínházi előadások
Elágazások – mozgásművészeti sorozat 

19.00 KÉTség – Vegyes képességű mozgásszínházi előadás. az Artman Egyesület produkciója (15') / Kiállítótér
Előadók: Tóth Károly, Gyulavári Ágnes
Zene: Sperling Andor
Kosztüm: Csorba Kriszta
Rendező-koreográfus: Gyulavári Ágnes

19.30 Szintek és irányok – Mozdulatművészeti térspecifikus előadás (40') / Kiállítótér
Pálosi István és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, a Magyar Mozdulatkórus és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium Tánctagozatos növendékeinek előadása.

Jegyár: 1500 Ft 

A Magyar Iparművészet folyóirat KOZMA lapszámának bemutatója
2018. november 16., péntek 16 óra
Műcsarnok Előadóterem / Műcsarnok Kamaraterem

A Kozma-év alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat tematikus lapszámmal emlékezik a nagy hatású életművet hátrahagyó művészre.
Simonffy Szilvia művészettörténész-főszerkesztő köszöntőjét kötetlen hangú kerekasztal-beszélgetés követi, melynek vendégei Horányi Éva kurátor és Dévényi Tamás belsőépítész, a kiállítás látványtervezője, valamint a Kozma-szám szakértő szerzői:

Kiállítás

FÖLDI
2018. november 30. - 2019. január 20.

öldi Péter Kossuth- és Prima Primissima díjas festőművész életművének keresztmetszetét mutatja be a tárlat; nagyobb hangsúllyal az ezredforduló után készült művekre koncentrálva, de felvillantva a jellegzetes „Földi-stílus” kialakulásnak kezdeteit is. Földi Péter 1972-ben diplomázott az egri Tanárképző Főiskola matematika-rajz szakán, és tanulmányai elvégzését követően szülőfalujába, a nógrádmegyei Somoskőújfaluba tért vissza. Azóta is ott él és alkot. Ihletet a falu mindennapi életéből, a mezőgazdaság, a kertek, a háziállatok vagy épp a kocsmák világából nyer, ám mikrokörnyezete a művészi feldolgozás révén kozmikussá, transzcendentálissá tágul számunkra. A létezés különféle emberi, állati és növényi formái népesítik be műveit, élénk koloritú foltrendszerrel festve, és gyakran szokatlan perspektívából – erős felülnézetből, vagy éppen több nézőpontból – mutatják jeleneteit. A játékosságot és az iróniát sem nélkülöző minidrámái rokonságba hozhatók a gyermekrajzok és a népművészet világával is. A hétköznapok ábrázolása olykor mesés vagy mitológia horizontot kap, ám hiába keresnénk egy-egy jól ismert történetet a képek mögött, e narratívák mindig a művészre szabottak, szuverének maradnak. Földi Péter olajfestményei mellett bronzszobrai is helyet kapnak a kiállításon.

kurátor: Rockenbauer Zoltán

Demeter / Haris | Tulajdonság-energia-mezők
2018. október 11. - november 25.
Demeter István (Jászapáti, 1914 – Sajószentpéter, 1977) katolikus pap, költő, festő és Haris László (Budapest, 1943) Balogh Rudolf-díjas fotóművész barátsága 1967-ben indult.
„...Távolban hömpölygő gömbölyű óceánok/Tüzes jegek örvénylő csendek/ Hallgatag dübörgés téridőtlen időterek/ tulajdonság-energia-mezők...” – foglalta verssorokba Demeter a Haris-fotók keltette gondolatait 1970-ben. Demeter festészete halálán túl is inspiráló, meditációs forrás maradt Haris László számára, apró festményrészletekből óriás méretű fotográfiai kompozíciókat, „időtereket” nagyítva.
„...46 és fél éves fejjel, egy álmatlan éj után, ellenállhatatlannak tetsző ösztönből festeni kezdtem, azóta létmódom ez” – írta Demeter 1961 nyaráról az életrajzában. Automatikus festésmóddal vetette papírra vízióit, pontosan vezetett képjegyzékeinek tanúsága szerint előfordult, hogy egy éjszaka száz festményt is készített. Alkotói ihletettségét precíz tudatossággal kontrollálta, s alapvetően ez a kettősség határozta meg munkamódszerét: az alapra csurgatással, dörzsöléssel, nyomtatással felvitt festékfoltokat grafikus rajzolattal és ecsetvonásokkal értelmezte. Festészete gesztusfestészet, lelki és hangulati állapotok, víziók közvetlen kifejezése. Az absztrakt expresszionizmus, az akciófestészet, az informel nemzetközi irányzatához kapcsolható művészete.
A mintegy húszezer papír alapú, vegyes technikával készült festményből mindössze kétezer mű maradt meg a művész hagyatékában. 16 évnyi festői munkássága során született művei közül kiemelkedő az 1971-ben összeállított Néger ima sorozat, melyet az amerikai polgárjogi mozgalmak és háborús tiltakozások ihlettek. Ezt a sorozatot a Miskolci Képtárban 1971-ben megrendezett, nagy sikerű egyéni kiállításán mutatta be. Demeter mégsem vált a kor progresszív művészeti életének részévé, pedig számos elismert művész, köztük Kondor Béla, Feledy Gyula, Kass János, Váli Dezső és Reich Károly számára is meghatározó egyéniség volt.
„Muzeológusoknak vagy egereknek” – ezt írta Demeter a becsomagolt életműre. Barátai találtak rá a nyolcvanas évek elején a parókia egyik melléképületében a hagyatékra, amely Dr. Czeglédy Ilona és Kuklay Antal munkájának köszönhetően ma a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény része.

Kurátor: Szepesi Anna

Emigráns magyar művészek az 1956-os Forradalomról
2018. október 19. - 2019. január 6.

A kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. Az itt látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban (1956–1989/90) születtek, olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

A negyedik (1944–45, 1947) és főleg az ötödik (1956) nagy emigrációs hullámban a Magyarországról külföldre került képzőművészek műveinek egy része még itthon készült, s alkotójával együtt hagyta el az országot. De a többségük már külföldön született, a szabad világban, félelmek és cenzurális akadályok nélkül. A Kádár-rendszer ellenforradalomnak nevezte az 56-os eseményeket, és itthon tiltotta, sőt szankcionálta annak pozitív megidézését. Cs. Szabó László „szovjet katonai rémuralom”, „új sztálinizmus”, „újabb Bach-korszak” jelzős szerkezetekkel nevezi meg a forradalom leverése utáni időszakot. „Újabb Bach-korszak ereszkedett Magyarországra, immár a harmadik, s az intellektusokra a legvéresebb. (…) Különös, kétfejű szörny lett a magyar emberből. Egyik fejét hazájában viseli, s úgy hívják, hogy Ellenforradalmár, a másikat Nyugaton hordja, s az a neve, hogy Tanú. Egyik fejével vésztörvényszékek, másikkal vegyes bizottságok előtt áll, egyiket a vesztőhelyre készítik elő, a másik tolmácsolt szavakkal visszakérődzi a hőstetteit. Az Ellenforradalmár és a Tanú persze egy személy volt 1956 októberében.”[1] A Nyugatra jutott képzőművész-tanúk képesek voltak a vizualitás nyelve által hitelesen megidézni a forradalmat.

A képzőművészeti tanulmányaikat Nyugaton kezdők vagy folytatók, az „56-os művészek” (Mihályi Géza fogalma) elsőként kiállításokon és ezzel párhuzamosan a sajtóban mutathatták be a munkáikat. A forradalom évfordulóin a magyar nyelvű sajtó és különféle rendezvények, programok (a forradalom emlékére rendezett hangversenyektől a VIT-ig) is igényeltek vizuális esemény- és emlékidéző műveket. Adatunk van arról, hogy az e névsorban szereplőknek születtek 56-os munkái, ám csak az itt dőlten jelzett alkotóktól tudunk kiállítani: Ambrus Győző, Ács József, Ács László, Áldor (?), Bálint Endre, Balogh Zoltán, Beck András, Bodó Sándor, Borbereki Kovács Zoltán, Bujdosó Alpár, Csizmadia T. Lajos, Daday Ferenc,Danielfy Tibor, Darázs Mária, Deéd Ferenc, Domján Árpád, Domján József, Domokos József, Domokos Sándor, Fényes Zoltán, Fiedler Ferenc, Gordon György, Gudics József, Herpai Zoltán, Homoródi Emma Vallot, Horváth Ferenc, Jánossy Ferenc, Jakovits József, Jancsek Antal, Jászai (Dávid) Kiss Mária, Juharos István, Kiss Pál László, Kazinczy János Antal, Klaudinyi László, Korcsmáros Mihály, Kovács Kálmán, Lux Antal, Major Kamill, Marosán Gyula, Mészáros Andor, Matzenauer Hugó, Megyik János, Metykó  Géza, Nagy Éva, Pázmándy István, Péntek János, Pintér Ferenc, Prokop Péter, Rapaich Richárd, Sartory Barna, Schwalm László, Szalay Gyula, Szalay Lajos, Szathmáry Lajos, Szegedi Ernő, Szőts Vilmos, Takács Pál, Terbots Gábor, Tölgyesy Anna, Török Pál, Várady Olga.

Rejtett történetek | az életreform-mozgalmak és a művészetek
2018. október 6. - 2019. január 20.

A rendkívül gazdag tudásanyagot feldolgozó, látványos kiállítás itthon elsőként foglalja össze az eddig csak Németországban és Ausztriában közönség elé tárt társadalomkritikus tematikát, a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban virágzó életreform-mozgalmakat, illetve azok korabeli művészetekre gyakorolt hatását – Aba Novák Vilmos, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Egry József, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Gustav Gräser, Gulácsy Lajos, Iványi-Grünwald Béla, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Karl Wilhelm Diefenbach, Kernstok Károly, Koszta József, Kozma Lajos, Körösfői Kriesch Aladár, Maróti Géza, Mednyánszky László vagy Rippl-Rónai, csak néhány név a kiállításról.
Az emblematikus képzőművészeti alkotásokon túl a kiállítás látogatói olyan, az adott korban készült plakátokat, kiadványokat, röpiratokat is áttekinthetnek, amelyek az életreform-gondolkodás hétköznapi emlékei. Különös jelentőségű, eddig soha nem látott méretű mustrával szolgálnak a mozdulatművészetet megörökítő vagy a korabeli sportolást bemutató fotográfiák.

Gaál József | Vezeklések kora
2018. szeptember 21. - november 11.
Gaál József (1960) képzőművész, művészeti író, a Képzőművészeti Egyetem tanára.
A tárlaton – melynek címét egy korai műcsoporttól, az 1991-ben készült háromrészes litográfia sorozattól kölcsönöztük – bemutatott kulcsdarabok a bőrből készült fejek, a Marszüasz-figurák, a Hermák, a Macula- és Imagio-sorozat, illetve a Bello Brutto és a Transhuman Fetish darabjai. A három teremnyi kiállításon a legújabb, Persona Umbra című sorozat darabjai is láthatók, melyek a korábbi művekhez hasonlóan főként fából, bőrből és fémből készültek. Az összeállítás a művész szándéka szerint egyfajta visszatekintés, hiszen korábbi művei is szerepelnek benne; indító darabja, a Nagy Moloch 1988-ban készült.
A kiállításhoz készített katalógusban Gaál József tanulmánya betekintést enged alkotói módszerébe és a művészettel kapcsolatos gondolkodásmódjába. Idézet a katalógus tanulmányából: „A művek mindennapi életemet is irányítják, szabálytalannak tűnő, akár szomatikusnak is nevezhető hatásrendszert teremtenek. Belső referenciahálóm olyan organizmus, amiben egymásnak ellentmondó tartalmak is elférnek, összeegyeztethetetlennek tűnő formák újabb jelentéssel ötvöződnek. Sajátomként megélt produktumaim egy mitikus, archaikus állandóságban akarnak létezni, nem egy eszme vagy művészeti ideológia bűvkörében, hanem korokat átívelő állandóságban.”
A Gaál József legfrissebb munkáit is bemutató kiállítást a Műcsarnokban 2018. szeptember 20-án Szeifert Judit művészettörténész nyitja meg.

Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária 

MORPH
Kalmár János ˑ Mata Attila ˑ Szabó Tamás
2018. szeptember 21. - november 11.
A 2005-ben alakult MORPH 2006-os bemutatkozó, majd 2011-ig további hat kiállítása után most nyolcadik alkalommal jelentkezik. Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészek a térhez fűződő tapasztalataikat és kísérleteiket formálják alakokká, egyszerre kínálva esztétikai és az érzékelésen túli, szellemi élményt. Szobraikban az emberi test és az általa hordozott tartalom olyan rétegei is megnyilvánulnak, amelyek mind az időtől, mind az emberi fajtól függetlenek, ősi és akár állati gesztusok, melyek már évezredek óta részei az ember világának.
A három szobrász művei között saját, láthatóvá és érzékelhetővé tett tulajdonságainkkal kerülünk párbeszédbe, és a tapintható minőségekhez, a formákhoz, színekhez, felületekhez való közelítés által bontakozik ki a ráismerés, a megtapasztalt egylényegűség misztériuma. Kalmár János elegáns, égbe kiáltó ívekkel, Mata Attila bravúrosan játékos, bonyolult formai szerkezetekkel, Szabó Tamás elemi tömörséggel fogalmazza meg a test és a testben lakozó lélek kapcsolatát.
Mindhárom alkotó az anyagtalant formálja anyaggá, miközben szobraikon megőrzik az ecsetvonások, a színek ősi erejét is, és a műveket megmunkáló utolsó mozzanatokban kézi szerszámokat használva emlékeztetnek arra, hogy sem a 20. század, sem a sokadik ipari forradalom nem változtat a tényen: az emberi kultúra legnagyobb öröksége ma is a techné.
Ez az alkotói attitűd formai változatosságában rendkívül gazdag, végtelen természetességet hordozó alakzatokat teremt, amelyek az emberi létezés minden dimenzióját néhány mozdulatba foglalják, és általuk kitágítják az érzékelés tünékeny pillanatát.
A MORPH legfrissebb munkáit is bemutató kiállítás szeptember 21-től november 11-ig látogatható a Műcsarnokban.

kurátor: Reischl Szilvia

KOZMA KLASSZIK | A Budapesti Műhely és Kozma Lajos
2018. szeptember 5. - december 2.
70 éve hunyt el Kozma Lajos, a világhírű építész-iparművész, grafikus és pedagógus. Tisztelegve a kiváló alkotó előtt, a 2018-as Kozma-emlékév keretében a Műcsarnok, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és a BKSzC Kozma Lajos Faipari Szakgimnáziuma együttműködésében nagyszabású programsorozat indul, amelynek célja Kozma sokszínű munkásságának, komplex tervezői attitűdjének bemutatásán keresztül a művészeti (szak)képzés, a kézműipari tradíciók jelentőségének hangsúlyozása.

A programsorozat kiemelt rendezvénye a Műcsarnokban megrendezésre kerülő Kozma Klasszik. A Budapesti Műhely és Kozma Lajos című kiállítás.
Kozma Lajos korai építészeti és grafikai munkáit a Kós Károly munkásságában hangsúlyossá lett népi ihletésű szecessziós törekvések jellemezték. 1911-től Kozma három éven át dolgozott Lajta Béla mellett, majd 1913-ban megalakította a Budapesti Műhelyt, amelynek célja a lakásművészet megújítása volt. Az általa az 1920-as években tervezett jellegzetes karakterű bútorok fogalommá váltak. Ebből az időszakból két lakóháza emelkedik ki: a budapesti Austerlitz-ház  (1924) és a gyomaendrődi Kner-villa (1925). A harmincas években – kortársaihoz hasonlóan – stílusa letisztult, a modernizmus irányvonalába illeszkedő épület- és enteriőrtervezés felé fordult, olyan kiváló munkákat hozva létre, mint a budapesti Átrium-ház vagy a Lupa-szigeti nyaralók. Grafikusi és tervezői életműve mellett kiemelkedő szerepet töltött be a hazai iparművészeti szakképzésben és építészképzésben is: az Iparrajziskolában, az Iparművészeti Főiskolán és a Műegyetemen is oktatott. Nemzetközi szinten korának egyik legtöbbet publikált magyar építésze, pályafutása alatt mintegy 70 hazai és külföldi szaklap ismertette építészeti, enteriőrművészeti és grafikai munkásságát, melyek elméleti tevékenységével együtt óriási hatással voltak a kortársak iparművészetére.
A tárlat az életműnek a szélesebb közönség által eddig kevésbé ismert részére fókuszál: a Kozma alkotói pályájának alakulását meghatározó és hírnevét megalapozó Budapesti Műhely működését, illetve ezzel párhuzamosan végzett grafikusi-könyvművészi tevékenységét mutatja be.

A Kozma vezetésével 1913-tól 1919-ig működtetett Budapesti Műhely egyedülálló vállalkozás volt a múlt század elejének Magyarországán, amely az igényes kézműipar megtartásával a hazai art deco kiemelkedő darabjait hozta létre. A Budapesti Műhely elsősorban bútorok kivitelezésére szakosodott, de készített és forgalmazott egyéb lakberendezési tárgyakat, lámpákat, tükröket, lakástextíliát is – valamennyit Kozma tervezte. A rendkívül igényes megmunkálású berendezési tárgyak az ő alkotói egyéniségét hordozva a reneszánsz, a barokk, az angol neoklasszicizmus, illetve a biedermeier bútorkultúra elemeit a magyar népművészet tradicionális motívumkincsével ötvözték.
Kozma ez idejű grafikai munkásságának jelentős része a gyomai Kner Nyomdával való szoros szakmai kapcsolatban született. A nyomda 1917-től sorra adta ki Kozma rajzaival illusztrálva kortárs szerzők írásait és a Kner Klasszikusok sorozatot, de a közös munkában született meg a Kner Nyomda egyedülálló tipográfiai sorozata is.

A Kozma-emlékév keretében, a kiállítás ideje alatt a Műcsarnokban kétnapos konferenciát rendezünk, amelynek előadói Kozma Lajos életművét, illetve a hazai iparművészeti oktatás és faipari szakképzés helyzetét elemzik.

A tárlat kísérőprogramjaként a Kozma Lajos Faipari Szakgimnázium több alkalommal kreatív workshopot tart a Műcsarnok tereiben.

Forrás: Szervezők