Műcsarnok programok, kiállítások 2019

Program, esemény a Műcsarnokban

2019. január 18. 20:00
ÉLŐKÉP SZÍNHÁZ: FÉNYGOLYÓK
Az angyal válaszol című könyv absztrakt metafizikus vizuális színházi adaptációja
„A gömb magja a pont. A pontban elfér minden.”
A gömbbe zárt fény és az angyal válaszol című könyv szövegei adják a jelenetek közös nevezőjét. E különleges dokumentum az élet rejtett kérdéseire ad válaszokat a második világháború embertelensége közepette. Az „angyal” által megfogalmazott metafizikus minőségek és a látvány absztrakciója mentén az előadás fókuszában életünk láthatón túli struktúrája áll. Elhangzik: Jalaladdin Rumi Az atomok verse.
Belépőjegy: 1500 Ft
az ember: Hrotkó Heléna
az angyal: Bérczi Zsófia
zene: Kiss János / Gerzson János
fénylő kellékek és rádióvezérlés: Tankó Barnabás
üvegmunkák: Pataki Attila
tervező, rendező: Bérczi Zsófia

2019. január 19. 10:00 - 21:00
ŐSÖK ÉS UTÓDOK - Hamvas Béla nap a Műcsarnokban

A Rejtett történetek – az életreform mozgalmak és a művészetek c. kiállítás kísérőrendezvénye

Ötven éve, 1968-ban hunyt el Hamvas Béla esszéíró, filozófus, a magyar kultúra egyedülálló alakja. A Rejtett történetek kiállításhoz kapcsolódva a Műcsarnok egész napos eseménysorozattal idézi meg Hamvas Béla szellemi örökségét. Nem tudományos előadás-sorozatot kínálunk, hanem mozgalmas, sokszínű programválogatást: irodalmi, zenei, színházi eseményekkel, filmvetítéssel, felolvasószínházzal, beszélgetéssel, jógával, különleges könyvespolccal és hangulatos olvasósarokkal várjuk az érdeklődőket, akik szeretnék megtapasztalni, milyen egyenes az út az őskori emberiség Hamvas által megjelenített szellemi hagyományaitól az X, Y és Z generáció mindennapjaiig.

PROGRAM:
10:30 - 11:00 Napindító jógagyakorlatok Irtl Melinda okleveles buddhista tanítóval / Kiállítótér
11:00 - 12:00 A művészet, mint a létrontás leküzdése – tárlatvezetés Szathmáry Botond filozófus, kulturális antropológus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcseleti tanárával a Rejtett történetek c. kiállításon / Kiállítótér
12: 00 A Nevezetes Névtelen, magyar dokumentumfilm, 66 perc, 2016 r: Katona Zsuzsa / Előadóterem
13:00 - 14:30 Felolvasószínház és beszélgetés – neves színészek, előadóművészek és a közönség vállalkozó tagjai olvasnak fel egy-egy részletet kedvenc Hamvas-műveiből. Aki szeretné megosztani másokkal azt az élményt, amit Hamvas Béla írásaiból merített, hozzon egy-egy rövidebb idézetet és olvassa fel ezen a napon, a Műcsarnok interaktív felolvasószínházában. Közreműködnek: Hámori Gabriella színművész, Horgas Eszter fuvolaművész, Vecsei H. Miklós színművész, Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító, a program háziasszonya: Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser – és a látogatók. / Kiállítótér
15:00 A Nevezetes Névtelen magyar dokumentumfilm, 66 perc, 2016 r: Katona Zsuzsa /Előadóterem
16:00 - 17:30 Szellemi életreform - Kerekasztal-beszélgetés a Hamvas Béla Alapítvány közreműködésével – résztvevők: Csuthy Gyöngyi, a bubáni Hamvas-emlékház tulajdonosa, Máté Erika, a Hamvas Béla Hagyatékkezelő munkatársa, Palkovics Tibor, filozófus, Hamvas Béla hagyatékának gondozója, Szathmári  Botond filozófus, kulturális antropológus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcseleti tanára,  Szécsi András asztrológus, naiv művész, "őshüllő" / Kiállítótér
18:00 Így látták ők – szemtanúk Hamvas Béláról, tévéfilm, 50 perc r: Katona Zsuzsa / Előadóterem
19:30 A bor filozófiája – Rátóti Zoltán és Huzella Péter előadása / Kiállítótér
A Hamvas-nap programjai a Rejtett történetek c. kiállításra váltott belépőjeggyel látogathatók.

2019. január 20. 11:00 - 12:00
Exkluzív tárlatvezetés prof. dr. László Ervinnel és Dr. Sági Máriával | Rejtett történetek
Belépőjegy: 2900 Ft

2019. január 20. 17:00 - 17:40
Böröcz András: 100 elpusztíthatatlan tárgy. Hommage à Man Ray és Ligeti György
Bö­röcz And­rás per­for­man­sza a Ta­lált és ki­ta­lált tár­gyak című ki­ál­lí­tá­sá­nak zá­ró­nap­ján a Mű­csar­nok­ban
Köz­re­mű­köd­nek: Gőz Lász­ló, Pa­lo­tai Klára, Bu­da­pest Music Cen­ter, Brill Audio Bu­da­pest
A prog­ra­mon az­na­pi ki­ál­lí­tá­si jeggyel lehet részt venni. 

Kiállítás

Balázs János festményei a Horn gyűjteményből
2019. január 12. - február 10.

Balázs János
(Alsókubin, 1905. november 27. – Salgótarján, 1977. március 18.) cigány származású magyar festőművész és költő.

A mindössze két osztályt végzett vidéki cigánytelepen élő ember mindent elolvasott, amihez hozzájutott, Homérosztól a magyar klasszikusokon át Shakespeare-ig, Balzac-ig és Nietzschéig. Olvasmányélményeiből és a fantáziája által kiszínezett világból táplálkoztak festményei, versei; naplót is írt, és saját maga készítette hangszereken játszott a „pécskődombi remete”. 63 esztendősen kezdett festeni, életművét mindössze 8 év alatt hozta létre. Szűkebb pátriájában, Salgótarjánban hamar felfedezték, itt rendezték meg első kiállítását a hatvanas évek végén, és azóta is lelkiismeretesen ápolják az emlékét. Országos ismertségét – a naiv művészet iránt a hetvenes évek elején feltámadt érdeklődés nyomán – külföldi kiállítások sora követte.
A Magyar Nemzeti Galéria 1972-es Magyar naiv művészek a XX. században kiállítása után készítette Moldován Domokos a Magyar naiv művészek 1972–74 című filmjét, mind a kiállításban, mind a filmben jelentős fejezet jutott Balázs Jánosnak. Rendszeresen foglalkozott vele a média, újságírók, riporterek faggatták, több portréfilmet is készítettek róla (Kernács Gabriella: Balázs János vagyok…., 1972, Kőszegi Edit, Shah Timor). 1977-ben megjelent verseskötetét (Ecsettel és irónnal, Corvina kiadó) a saját képeivel illusztrálta. A Kieselbach Galéria adta ki 2009-ben, külön magyar és angol kötetben azt a mindmáig legteljesebb, reprezentatív monografikus albumot, amely a róla szóló írásokat és a naplójegyzeteit gyűjtötte egybe („Cigány büszkeséggel”. Balázs János – ’With Gipsy Pride’. János Balázs; szerkesztette Kolozsváry Marianna). Az utóbbi években jelent meg Botos Zoltán személyes hangú visszaemlékezése Beszélgetéseim Balázs Jánossal címen (Salgótarján, 2014), s kiadás előtt áll egy újabb kötet a Kálmán Makláry Fine Arts gondozásában.
A körülbelül 300 művet számláló oeuvre-ből a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumon kívül az 1976-ban megnyílt kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumában is jelentős kollekció található. A legjelentősebb számban azonban magángyűjtők őrzik a rövid, de termékeny, egyedülálló életmű darabjait – mindenekelőtt Horn Péter, akinek a gyűjteményéből válogattuk a Műcsarnok kiállításának anyagát.

Drozdik Orsolya | SzabadTánc
2018. december 7. - 2019. január 20.
Drozdik Orsolya a Műcsarnokban rendezett egytermes tárlatával – a Rejtett történetek című életreform-kiállításhoz kapcsolódva – egy korábbi projektje, az Individuális mitológia (1975–1977) néhány elemét mutatja be a legújabb festmények mellett: az Individuális mitológia IV. mintegy 24 fotóját és az Individuális mitológia VI. kiradírozott rajzműveit
A tárlat december 7-től 2019. január 20-ig látogatható.

Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária

Gellér B. István kiállítása
2018. december 7. - 2019. január 20.
Gellér B. István (1946–2018) Munkácsy Mihály-díjas képzőművész fő műve a maga „alapította” Növekvő Város. Ebben az 1978-tól élete végéig folyamatosan gyarapított sorozatban Gellér következetes munkával „tárt fel” egy olyan civilizációt, melynek lakói nem a tényeket, hanem az azokat körülvevő érzelmet és értelmet tekintették létezésük és érdeklődésük alapjának, ha úgy tetszik, kiindulópontjának. A fiktívnek ma már csak kérdőjellel nevezhető Városnak az elmúlt 30 évben „előkerült” leletegyütteséből válogatott, egytermes kiállítási anyag betekintést enged a minden értelemben élet-műnek is tekinthető összművészeti  projektbe.
Kardos Sándor, a kiállítás kurátora a hagyatékból ezúttal szobrokat, doboz-műveket és síkképeket válogatott. A tárlaton megtekinthető lesz a Kardos által rendezett, Gellér B. István főszereplésével 1996-ban készült Növekvő Város című film is.

FÖLDI
2018. november 30. - 2019. január 20.

Földi Péter Kossuth- és Prima Primissima díjas festőművész életművének keresztmetszetét mutatja be a tárlat; nagyobb hangsúllyal az ezredforduló után készült művekre koncentrálva, de felvillantva a jellegzetes „Földi-stílus” kialakulásnak kezdeteit is. Földi Péter 1972-ben diplomázott az egri Tanárképző Főiskola matematika-rajz szakán, és tanulmányai elvégzését követően szülőfalujába, a nógrádmegyei Somoskőújfaluba tért vissza. Azóta is ott él és alkot. Ihletet a falu mindennapi életéből, a mezőgazdaság, a kertek, a háziállatok vagy épp a kocsmák világából nyer, ám mikrokörnyezete a művészi feldolgozás révén kozmikussá, transzcendentálissá tágul számunkra. A létezés különféle emberi, állati és növényi formái népesítik be műveit, élénk koloritú foltrendszerrel festve, és gyakran szokatlan perspektívából – erős felülnézetből, vagy éppen több nézőpontból – mutatják jeleneteit. A játékosságot és az iróniát sem nélkülöző minidrámái rokonságba hozhatók a gyermekrajzok és a népművészet világával is. A hétköznapok ábrázolása olykor mesés vagy mitológia horizontot kap, ám hiába keresnénk egy-egy jól ismert történetet a képek mögött, e narratívák mindig a művészre szabottak, szuverének maradnak. Földi Péter olajfestményei mellett bronzszobrai is helyet kapnak a kiállításon.

kurátor: Rockenbauer Zoltán

Talált és kitalált tárgyak | Böröcz András kiállítása
2018. november 30. - 2019. január 20.
Megnyitó: 2018. november 29.
Megnyitja: ifj. Dr. Botár Olivér, a Salgo Trust for Education kurátora, a University of Manitoba művészettörténész professzora

Böröcz András ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely az 1980-as években kezdte pályáját. Közülük sokan, felismerve a hazai valóság ellentmondásait és feszültségeit, egyidejűleg látták a korszak eseményeinek színét és visszáját, műveikben az ironikus ábrázolásmód mélyén az aktuális helyzet és az emberi létezés különös, egyszerre heroikus és kisszerű vonásait mutatták meg. A groteszk iránti érzékenységük, különös látás- és kifejezésmódjuk váratlan fordulatokat, új, a képzőművészetben szokatlan beszédmódot teremtett
Böröcz András 1956-ban született, 1977–1982 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult, 1982–1983-ban ugyanitt elvégezte a mesterképzőt. 1983-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1988-ban elnyerte a kanadai Banff Center of Fine Arts ösztöndíját.
Művészeti fejlődésében nagy szerepet játszott Erdély Miklós, az ő révén ismerkedett meg az alternatív művészeti csoportok (Indigo, Fafej) tevékenységével, az avantgárd művészet gondolkodásmódjával és alkotói módszereivel.
1985 óta New Yorkban él, itt lett szobrász.
A nemzetközi és hazai kiállítási életben egyaránt rendszeresen jelen van.
Miután megismerkedett a nonprofit galériák életével, 2004-ben testvérével létrehozta a budapesti 2B Galériát.
Mostani kiállításunkon a hazai gyűjteményekből ismert darabok mellett, ezúttal az 1985-től máig terjedő időszak Amerikában készült munkáit mutatjuk be. Ezek segítségével nem csupán a művészt foglalkoztató legfontosabb gondolatkörök rajzolódnak ki előttünk, nem csak formavilágának és anyaghasználatának ötletességét követhetjük, hanem felfedezhetjük azt a jellegzetes gondolkodásmódot is, amely egy mesterember szerénységével és egy avantgárd feltaláló bátorságával fedezi fel és mutatja meg a felszín mögött a dolgok igazi jelentését.

Kurátor: Kovalovszky Márta
Kurátorasszisztens: Tulipán Zsuzsanna

Rejtett történetek | az életreform-mozgalmak és a művészetek
2018. október 6. - 2019. január 20.

A rendkívül gazdag tudásanyagot feldolgozó, látványos kiállítás itthon elsőként foglalja össze az eddig csak Németországban és Ausztriában közönség elé tárt társadalomkritikus tematikát, a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban virágzó életreform-mozgalmakat, illetve azok korabeli művészetekre gyakorolt hatását – Aba Novák Vilmos, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Egry József, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Gustav Gräser, Gulácsy Lajos, Iványi-Grünwald Béla, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Karl Wilhelm Diefenbach, Kernstok Károly, Koszta József, Kozma Lajos, Körösfői Kriesch Aladár, Maróti Géza, Mednyánszky László vagy Rippl-Rónai, csak néhány név a kiállításról.
Az emblematikus képzőművészeti alkotásokon túl a kiállítás látogatói olyan, az adott korban készült plakátokat, kiadványokat, röpiratokat is áttekinthetnek, amelyek az életreform-gondolkodás hétköznapi emlékei. Különös jelentőségű, eddig soha nem látott méretű mustrával szolgálnak a mozdulatművészetet megörökítő vagy a korabeli sportolást bemutató fotográfiák.

A Műcsarnokban látható nagyszabású kiállítás Magyarországon elsőként foglalja össze a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban virágzó életreform-mozgalmakat, illetve azok korabeli művészetekre gyakorolt hatását.
Aba Novák Vilmos, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Egry József, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Gustav Gräser, Gulácsy Lajos, Iványi-Grünwald Béla, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Karl Wilhelm Diefenbach, Kernstok Károly, Koszta József, Kozma Lajos, Körösfői Kriesch Aladár, Maróti Géza, Mednyánszky László vagy Rippl-Rónai, csak néhány név a kiállításról.
A látogatók a képzőművészeti alkotásokon túl olyan, az adott korban készült plakátokat, kiadványokat, röpiratokat is megtekinthetnek, amelyek az elmúlt másfél évszázad életreform-gondolkodásának hétköznapi emlékei.

Forrás: Szervezők