Műcsarnok programok 2026 - Programajánló

Műcsarnok programok

Magyarországon a kortárs képzőművészet kánonformáló központja a 19. század vége óta folyamatosan működő Műcsarnok. Nemzeti intézmény, amelynek legfőbb hivatása a jelenkori magyar művészeti törekvések és a nemzetközi irányzatok legjavának bemutatása Budapesten. Meghatározó feladata a hazai képzőművészet nemzetközi pozicionálása is - külföldi kiállítások kezdeményezése és publikációk révén.

Program:

2026. május 8. 16:00 - 17:00

Fráter Erzsébet biológus tárlatvezetése Urbán Ádám: A botanikus kert titkos élete című kiállításán

Fráter Erzsébet biológus, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert vezetője, egyben a Növényrendszertani gyűjtemény kurátora, vagyis gyűjteménykezelő egy „élő múzeumban”, közel 13 ezer féle növény között. Sok titkot ismer, hisz nemcsak munkahelye, hanem otthona is ez a 200 éves történeti kastélykert. Ezért is örült annak, hogy Urbán Ádám egy másfajta optikával kutatja a titkokat. Olyan perspektívából tekint rá belülről “kívülnézetben” a Kertre, amit “lakói” ̶ azok, akik nap mint nap munkájukat végzik a növények között ̶̶ nem láthatnak. Szubjektív tárlatvezetésével ezt a nézelődőből vált bennfentes, kint-bent feszültséget firtatja.

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel

2026. május 16. 15:00 - 16:00

atai Mária exkluzív tárlatvezetése René Burri Utópia című kiállításán

Tatai Mária építész, koreográfus, szakíró tárlatvezetése során személyes nézőpontból, izgalmas összefüggéseken keresztül mutatja be René Burri munkásságát és az Utópia kiállítás világát.

A szivarozó Che Guevara portréiról mindenki által ismert René Burri a nagy példányszámú képes magazinok korszakában vérbeli fotóriporterként tudósított a 20. század második felének legjelentősebb eseményeiről. 1955-ben csatlakozott a Magnum Fotóügynökséghez, 1959-ben vált teljes jogú taggá. Hat évtizedes karrierje során bejárta Európát, a Közel-Keletet, Észak-, Közép- és Dél-Amerikát, Japánt, Kínát. Ott volt Berlinben a fal leomlásánál, fényképezett Pekingben a Tienanmen téri diáktüntetésen, megörökítette a háború pusztítását Bejrútban. Az Utópia című kiállítás azonban új szemmel tekint Burri sokrétű alkotói életművére, ezúttal a század jelentős átalakulásai a modern építészet formanyelvén is kifejezésre jutnak. Ilyen értelemben e válogatás az építészet előtti tisztelgésként is felfogható: Burri egyéni szemléletű művészi felvételeken örökítette meg a modernizmus számos jelképpé vált épületét, Le Corbusier Ronchamp-i kápolnájától Oscar Niemeyer Rio de Janeiróba és Brazíliavárosba tervezett minisztériumi épületeiig. Képsorozatainak – más lapok mellett – a Paris Match is kiemelt teret biztosított, ahol művészportréi is megjelentek; ezek közül a kiállításon a modern építészet világhírű alkotói kerülnek a fókuszba. A tárlat közel száz felvételén megismerhető René Burri egyéni, expresszív dokumentarizmusa, s az emberi alkotás és rombolás képei egyfajta keserédes tüneményként tudósítanak az elmúlt század metamorfózisáról.

Jegyár: 3900 Ft

Szakmai jegy: 2900 Ft

KIÁLLÍTÁSOK:

Teremtett rend – Dargay Lajos univerzuma

2026. május 22. - augusztus 23.

Dargay Lajos szobrász Nicolas Schöffer tanítványaként és művészi örökségének folytatójaként a magyarországi kinetikus–kibernetikus művészet egyik úttörője volt. Gyűjteményes kiállításán elsősorban mobilok, szobrok, reliefek és grafikák lesznek láthatók, amelyek a mozgás, a fény és a tér kapcsolatát vizsgálják. Alkotásai a geometria és a dinamika harmóniáját jelenítik meg.

Dargay Lajos életműve a magyar szobrászat egyik legegyedibb fejezete, amelyben az antik eszmények a modern természettudománnyal és mérnöki precizitással találkoznak. Művészetének központi fogalma a Kalokagathia: a szépség és a szellemi tökéletesség egysége, amely elvont, tiszta formavilágú reliefjeiben és szobraiban ölt testet. Számára a szobrászat nem a tömeg, hanem a tér művészete volt, ahol az alkotás a környező univerzum rendjének kivetüléseként értelmezhető.

Pályája kezdetén olyan mesterek inspirálták, mint Vilt Tibor és Schaár Erzsébet, de korai formáit hamar felváltotta a nemzetközi avantgárd hatása. Tanulmányútjai során Moholy-Nagy László és Nicolas Schöffer eszméi váltak iránymutatóvá. Az 1970-es években a luminokinetikus művészet felé fordult: nyitott reliefjei és mozgó plasztikái a reflexfények és árnyékok révén a virtuális teret és az időt is az alkotás részévé tették. Műveit mély tudományosság jellemzi; az aranymetszés és az asztrológiai konstellációk geometrikus leképezései egy transzcendens világkép hírnökei.

Dargay alkotásaival a természet, a mikro- és makrokozmosz rendjét tárja elénk, amely meggyőződése szerint geometrikus struktúrák révén láthatóvá tehető. A kozmosz harmóniáját kereső ember konstruktív jelenlétére utaló művek a nézőt e rend befogadására tanítják. Arra a klasszikus hitre építenek, hogy az univerzum vizuális „építményében” tiszta és tökéletes rendszer van, amely felismerhető és megvalósítható egyéni és közösségi szinten is. Konstrukcióit modern urbánus környezetbe álmodta meg, ahol a szobor „kultikus helykijelölőként” funkcionál.

Bár monumentális tervei – az egri fénytorony kivételével – többnyire álmok maradtak, kis léptékű plasztikáin a teljesség igényével valósította meg látomását. A „szép és jó” eszméje Dargay vonalai, fényei és tükröződései mentén ölt új formát, igazolva Kalokagathia és az emberi természet jobbik énjének örök érvényű üzenetét.

Kurátor: Rockenbauer Zoltán

René Burri: Utópia | A Budapest FotóFesztivál 10. éve a Műcsarnokban

2026. március 28. - június 28.

A Budapest FotóFesztivál 2026-ban ünnepli fennállásának 10. jubileumi évét. A nyitókiállítás - az eddigi hagyományokat folytatva - a Műcsarnok együttműködésében valósul meg. A tárlat ismét egy világhírű fotográfust mutat be a MAGNUM PHOTOS alkotói közül: idén René Burri ikonikus felvételei láthatók. A jubileum alkalmából a fesztivál kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi jelenlét erősítésére, nemcsak kiállításokkal, hanem szakmai programokkal, előadásokkal, portfólió review-kkal és workshopokkal is.

A szivarozó Che Guevara portréjáról mindenki által ismert René Burri a nagy példányszámú képes magazinok korszakában vérbeli fotóriporterként tudósított a huszadik század második felének legjelentősebb eseményeiről. 1955-ben csatlakozott a Magnum Fotóügynökséghez és 1959-ben lett teljes jogú tag. Hat évtizedes karrierje során bejárta Európát, a Közel-Keletet, Észak-, Közép- és Dél-Amerikát, Japánt, Kínát. Ott volt Berlinben a fal leomlásánál, fényképezett Pekingben a Tienanmen téri diáktüntetésen, megörökítette a háború pusztítását Bejrútban. Az Utópia című kiállítás azonban új szemmel tekint Burri sokrétű alkotói életművére, a század jelentős átalakulásai a modern építészet formanyelvén is kifejezésre jutnak. Ilyen értelemben e válogatás az építészet előtti tisztelgésként is felfogható: Burri egyéni szemléletű művészi felvételeken örökítette meg a modernizmus számos jelképpé vált épületét Le Corbusier Ronchamp-i kápolnájától, Oscar Niemeyer Rio de Janeiróba és Brazíliavárosba tervezett minisztérium épületéig. Képsorozatainak – más lapok mellett – a Paris Match is kiemelt teret biztosított, ahol művészportréi is megjelentek; ezek közül a kiállításon a modern építészet világhírű alkotói kerülnek a fókuszba. A tárlat közel száz felvételén megismerhető René Burri egyéni, expresszív dokumentarizmusa, s az emberi alkotás és rombolás képei egyfajta keserédes tüneményként tudósítanak az elmúlt század metamorfózisáról.

Kurátor: Tulipán Zsuzsanna

A képlettől a képig | A dataizmus művészete – Barabási Albert-László kiállítása

2026. március 6. - május 10.

A Műcsarnok új kiállítása bevezeti a látogatókat a dataizmus fogalmába, és megmutatja, hogyan hatja át mindennapjainkat, gyakorlatilag minden lépésünket. A tárlat középpontjában Barabási Albert-László, a nemzetközileg elismert hálózatkutató áll, akinek kutatásai az adatokból kirajzolódó hálózatok működését vizsgálják.

Az utóbbi öt évben Barabási nagyszabású képzőművészeti, festői projektekbe fogott, maga köré egy egész műhelyt (Barabási Atelier) szervezett, és Budapesten három teljes nyáron át hozott létre egy sajátos festészeti projektfüzért, amelynek kiindulópontját minden esetben valamilyen adat vagy adatelemzés adta.

A kiállítás részletesen feltárja a Barabási Lab és a Barabási Atelier kapcsolatát: hogyan kísérletezik Barabási a tudományos csoportmunka és az alkotóműhely működésének összehangolásával, kik dolgoznak vele az „art” és kik a „science” környezetben, és miként keverednek ezek a munkafolyamatok.

A kiállítótérben helyet kap az a 12 festőhenger, amelyet az Atelier tagjai három év alatt terveztek és fejlesztettek ki a dataizmus vizuális eszközeiként. A kiállítás továbbá bemutatja Barabási legfőbb festészeti inspirációját is, nagyapja örökségét, aki szobafestőként hagyományos festőhengerekkel dolgozott Erdélyben, és akinek munkája és technikája inspirálta az Atelier kortárs festészeti gyakorlatát. A hengerek áttekintést adnak a kiállításon bemutatott három ciklusról: Fake News, Banned Books, Numbers – mindegyik külön-külön valamilyen a kortárs kultrúrához kapcsolódó adathalmazt dolgoz fel, a dataizmus más-más aspektusát teszi láthatóvá.

A kiállítás bemutatja Barabási A képlet című bestsellerét is, amelyben a művészeti életben leírható hálózati kapcsolatok értékét és a karrierépítés stratégiáit elemzi. A tárlat különlegessége, hogy Barabási – „mint egy jó tudós, önmagán kísérletezve” – a könyvben leírt elveket saját művészeti karrierjére alkalmazza, és így válik egyszerre kutatóvá és alkotóvá.

Kurátor: Mucsi Emese

Urbán Ádám: A botanikus kert titkos élete | Fotók a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertből

2026. március 13. - május 10.

Munkahelyek és élőhelyek párhuzamos univerzumok

Urbán Ádám dokumentarista fotográfiáinak egy nagy csoportjában különböző hivatású emberek, szakmai kollektívák mindennapjaiba enged betekintést, feltárva az e pályákhoz kapcsolódó társadalmi, funkcionális, kulturális és emocionális rétegeket. Hosszú távú, gyakran éveken át folytatott munkája során nem semleges megfigyelőként, hanem a közösségek belső dinamikájára fogékony beavatottként ad képet az intézményekben és műhelyekben zajló tevékenységek sajátos karakteréről. A helyek tárgyi környezetének ábrázolása mellett elsősorban az ember szerepe és helyzete érdekli.

Az egyik legismertebb, 2010-től datált munkája a Fővárosi Nagycirkusz társulatának mindennapjait követi nyomon. Az artistákról, bohócokról, légtornászokról készített portréi egyszerre jelenítik meg a testükkel dolgozók egymással ellentétes kihívásait: a vakmerő bátorságot éppúgy, mint a sebezhetőséget vagy a törékenységet. A budapesti városligeti helyeknél maradva, 2013-ban a bezárás előtti Vidámpark épített tereiről, tárgyi eszközeiről Urbán szinte antropológiai mélységű vizuális naplót készített, a képeken kiemelt hangsúllyal szerepelnek az évtizedek óta ott dolgozó emberek, ahogy a 150 éves Műjégpályát ünneplő felvételeken (2020) a műjég karbantartói és más munkatársak.

Urbán Ádámot hosszú ideje érdekli a zárt terekben megjelenő fauna és flóra speciális miliője; dolgozott már számos hazai és külföldi állat- és növénykertben. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert szerteágazó feladatkörét megismerve, a tudományos munka egyszerre felelősségteljes és intenzív folyamatainak bemutatása vonzotta. A Kert vezetőségével és munkatársaival kialakított kapcsolat révén 2024-től egy évig rendszeresen fényképezett Vácrátóton. Az elkészült képsorozat nemcsak a Botanikus Kert különböző egységeit és az ott dolgozók szerepét mutatja be, hanem azt is, hogy az évszakok ritmusa hogyan formálja az arborétum állandóan változó, eleven terét. A Kert 13 ezer növényfajt és változatot mutat be egy kétszáz éves tájképi kertben, melynek jellegzetességei a tagolt felszín, a tórendszer, a mesterséges vízesés, tágas tisztások, kerti építmények. A Botanikus Kert országos jelentőségű természetvédelmi terület és műemlék, génbank, a kutatás és az oktatás kimeríthetetlen tárháza, élő múzeum. Négy fő gyűjteménye a Dendrológia gyűjtemény, a Rendszertani gyűjtemény, az Évelő- és sziklakerti gyűjtemény, az Üvegházi gyűjtemény.

Felbonthatatlan összetartozás

A víz, a növények és a fény között létrejövő kölcsönhatás segít az embernek alkalmazkodni az évszakok változásaihoz, ráhangol a természet ritmusára. Az ökológia szó a görög oikosz szóra vezethető vissza, amely eredetileg házat jelent, de háztartásnak is fordítjuk, s a háztartásban együtt él a ház minden lakója. Lányi András Együttéléstan című könyvében e családi körről így ír: „A háztartásként felfogott környezet lakozásunknak nem a puszta helye, hanem a módja: mindaz, amit teszünk, amikor házat tartunk és gondoskodunk magunkról és a mieinkről.” Urbán Ádám fotográfiáival bemutatja, hogy a botanikus kert nem csupán egy statikus tér, hanem élő, lélegző világ, amely folyamatos gondoskodást és figyelmet igényel az ott munkálkodók részéről. Ebben a megközelítésben a fotósorozat ráirányítja a figyelmet növény, állat és ember elválaszthatatlan egymásrautaltságára, miközben segít tudatosítani a gondozás és ápolás erejéből fakadó felismeréseket.

Kurátor: Tulipán Zsuzsanna