Műcsarnok programok 2025. Események, rendezvények

Műcsarnok programok 2025

2025. április 15., kedd, 10.00-18.00

Szakmai nap társszakmák munkatársainak

A Műcsarnok 2025. április 15-én, kedden 10-18 óra között tartja az alábbi tárlatok szakmai napját, amikor a múzeumi és a társszakmák munkatársai ingyenesen tekinthetik meg a kiállításokat.

2025. április 16., szerda 16:30
Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes, kulturális antropológus, egyetemi docens rendhagyó tárlatvezetése a Vanitas-olvasatok című kiállításon

Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes, kulturális antropológus, egyetemi docens rendhagyó tárlatvezetése a Vanitas-olvasatok című kiállításon.
Az élet legnagyobb kérdése a halál. Antropológusként szemlélve vallást és művészetet, látjuk, hogy az ember szembesülése az elmúlással, a halhatatlanság és az istennel való egyesülés iránti vágya a vallási és a művészi inspirációk örök forrásai. Az életszakasz-ritusok valójában halotti szertartások, a halál csupán átváltozás, és a vallás mint pszichológiai életmentés a művészi kifejezésmódok legkülönbözőbb kódrendszerével képes elvarázsolni az embert. A kultúra jelképes formában, az ember maga szőtte jelentések hálójaként mutatkozik meg és adódik át térben, időben. Ének, kép, tánc, rítus mind a kimondhatatlan kifejezésének segítő, gyógyító eszközei. A nagyheti időszakban a kiállítás műalkotásai között közös elmélkedésre hívom az érdeklődőt, ahol az elmélyült szemlélődést a művek által előhívott énekszó is segítheti. 

jegyár: 4500 Ft
Szakmai jegy: 4000 Ft

2025. április 17., csütörtök 18:00 - 19:00
Danse macabre. Gergye Krisztián performansza a Vanitas-olvasatok kiállításon

„Talán a mozdulat a leghalandóbb. Az emléke is csak úgy elillan. Amire emlékezhetünk belőle az is inkább csak az ember jelenléte. Mozdulattalanság az eredője és a vége sem más. Végzet.

Így talán a tánc maga a mérték, a magam mértéke, a valóságomnak, a jelenlétemnek, a jelenvalóságomnak, megjelenülésemnek?

Nekem a mozdulat a mérték, vagy inkább a mozdulat lehetősége előtti pillanat. A mozdulatlanság minősége.”

jegyár: 4500 Ft

2025. április 23., szerda 17 óra
Géczi János Feltakarás című kiállítási katalógusának bemutatója

A kiadványt Kurdy Fehér János költő, művészeti író, a kötet egyik szerzője és Tillmann Ármin filozófus mutatja be.

Géczi János Feltakarás című kiállítása 2024. nyarán és őszén volt látható a Műcsarnok Kamaratermében. Géczi a tárlat idejére a kiállítótér falaira építette fel temporális óriáskollázsát, amely körbefolyta, újrakeretezte válogatott nagyméretű dekollázsait, így alakítva az egész teret egységes műegésszé. A látogatók és a szakma körében egyaránt elismert Műcsarnok-beli tárlat hozzájárult ahhoz a folyamathoz, amelyben Géczi képzőművészeti tevékenysége egyre inkább megkapja az azt megillető figyelmet, ismertséget és elismerést.

A kiállítás katalógusa a Kalligram kiadó gondozásában jelent meg idén márciusban.

A program a Műcsarnok Előadótermében kerül megrendezésre. A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációt kérünk.

2025. április 24. 18:00 - 19:00

Kerekasztal-beszélgetés a Vanitas-olvasatok c. kiállításon

"Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt" (Prédikátor könyve, 3.1)

A Vanitas-olvasatok című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztalbeszélgetésen arról fogunk beszélgetni, hogyan tudjuk elfogadni, a saját és mások mulandóságát, milyen szerepet tölt be az életünkben a halálon való gondolkodás? Van-e bármi a halál után, és mi az ígérete az öröklétnek? Hogyan tud válaszokat adni ezekre a kérdésekre a kortárs művészet, a filozófia és a vallásos gondolkodás? Egyáltalán szükséges-e ezeken gondolkodnunk?!

A beszélgetés résztvevői:

Sajgó Szabolcs, jezsuita szerzetes

Singer Magdolna, író, mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó

Szathmári Botond, filozófus, kulturális antropológus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola adjunktusa

moderátor: Kondor-Szilágyi Mária, művészettörténész, a kiállítás kurátora

A program a Műcsarnok Előadótermében kerül megrendezésre. A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációt kérünk

2025. április 26. 16:00 - 17:00

TELTHÁZ!! Martin Wanda divatfotós exkluzív tárlatvezetése Peter Lindbergh kiállításán

Peter Lindbergh (1944 – 2019) legendás német fotográfus az 1980-as évek óta a divatfotó egyik legtöbbet emlegetett képviselője. A fotográfiában úttörőként, minimalista eszközökkel az időtlen karaktert kívánta megragadni, egyéni látásmódjával újraértelmezte a szépség fogalmát. Portréinak pózmentes természetessége, a reklám és a divat világában szokatlan stílusa ellentétben áll a korszak szigorúan konstruált képeivel, a divatfényképészet aktuális trendjeivel.

2025. április 27., csütörtök 14 óra
M Tóth Éva záró kurátori tárlatvezetése a Vízió, gesztus, kísérlet | 111 éves a magyar animációs művészet c. kiállításon

A programon való részvétel regisztrációhoz kötött!

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel

2025. május 24., szombat 15 óra
Szűcs Péter író és fotós exkluzív tárlatvezetése Peter Lindbergh kiállításán

jegyár: 3500 Ft
Szakmai jegy (3000 Ft) a helyszínen kapható.

KIÁLLÍTÁSOK:

Experimentum. Nagy Pál és tanítványai
2025. április 4. - június 15.

 A kiállítás az 1980-90-es évek erdélyi kísérleti művészetébe nyújt betekintést 27 alkotó és mesterük, a marosvásárhelyi képzőművész és művészetpedagógus, Nagy Pál munkáin és művészetpedagógiai módszerein keresztül.

Az erdélyi 1980-as, 1990-es évek radikális művészeti fordulatát, a marosvásárhelyi MAMŰ jelentőségét, a nagyváradi 35-ös Műhely sajátos eredményeit több kiállítás feldolgozta már. E bemutatók rendre megemlékeztek egy művészről, akinek művészetpedagógiai tevékenysége komoly hatással volt az erdélyi képzőművészet korszakváltó fiatal művészeire: Nagy Pálról, a marosvásárhelyi képzőművészeti líceum oktatójáról. A kiállítás elsőként mutatja be Nagy Pál művészetét Magyarországon, azzal a céllal, hogy művészetpedagógiai jelentőségét is körüljárja. Nemcsak autonóm alkotásainak kísérleti jellegét, hanem olyan vizuális gyakorlatait is, amelyeket oktatási segédeszközként használt, miközben deklarált szubverzív szándékok nélkül, a hidegtű eljárás tanítása során, Ceaușescu elvtárs portréjának a hátuljára mint „a legjobb minőségű papírra” nyomtatott.

Vanitas-olvasatok

2025. március 21. - április 27.

 A vanitas-csendéletek a 17. században az emberi élet rövidségére, mulandóságára és a világi dolgok hiábavalóságára hívták fel a figyelmet. Ez a téma minden korban foglalkoztatta az alkotókat, bizonyos értelemben ők tudatosítják, átélik és feldolgozzák az elmúlás minden embert érintő nagy kérdését.

A Vanitas-olvasatok című háromtermes csoportos kiállítás egy olyan válogatást mutat a látogatóknak, ahol a régi művészettörténeti témának kortárs képzőművészeti feldolgozásával találkozhatnak, a hatvanas évek közepétől napjainkig. Festmények, grafikák, rajzok, szobrok, textilmunkák, videómunkák és installációk reflektálnak egy-egy „olvasatra” a vanitas gondolatkörhöz kapcsolódóan. A kiállítás kilenc téma köré csoportosul, amelyek mindegyike egy korábbi képtémát követ, mint például a haláltánc, a vanitas-csendélet, a homo bulla (buborékfújó), az idő múlása, az életkorok, a gyász, vagy a romok. Ugyanakkor egy külön résszel megkíséreljük felvillantani az elmúláson túlmutató lehetőségeket. Az öröklét szimbólumai című záró egységben a végső kérdések inspirálta alkotások egy külön csoportja az emberi létet és a mulandóságot meghaladó időtlen forrását keresi.

Mindez ma, egy kortárs alkotó számára nem a konvencióból, vallásból vagy kultúrából fakadó lehetőség, hanem egyéni választás és benső elköteleződés. E különféle alkotói hozzáállások segíthetnek a befogadó számára is jobban megérteni ezt a problémakört, így a befogadás folyamata és a műtárgy jelentéshordozó szerepe az elmúláson való felülemelkedés egyik eszközévé válik.

Kiállító művészek: Asztalos Zsolt, Baksai József, Baranyay András, Csontó Lajos, Csurka Eszter, Elekes Károly, Érmezei Zoltán, Farkas-Pap Éva, Fehér László, Ferenczy Zsolt, Filp Csaba, Gaál József, Gálhidy Péter, Ganczaugh Miklós, Gémes Péter, Gergely Réka, Gesztelyi Nagy Zsuzsanna, Gilly Tamás, Göbölyös Luca, Hajdú Kinga, Halász Péter, Hamerli Judit, iski Kocsis Tibor, Jovián György, Juhász Éva, Karácsonyi László, Kárpáti Tamás, Keserü Ilona, Kondor Attila, Koroknai Zsolt, Kovács Lola, Könyv Kata, Kő Virág, Lajta Gábor, Lipkovics Péter, Lovas Ilona, Menasági Péter, Nagy Géza, Orosz István, Pásztor Gábor, Péreli Zsuzsa, Polgár Botond, Rabóczky Judit, Révész Anna, Richter Sára, Soós Nóra, Szabó Ábel, Szalay Lajos, Szurcsik József, Takáts Márton, Tóth Angelika, Wechter Ákos

Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária

Egyszer volt, színház volt… / Katkó Tamás fotókiállítása

2025. március 14. - június 1.

 A kiállítás Katkó Tamás fotóművész eddigi életművéből válogat: színházi kötődésű, autonóm fotográfiai munkásságát foglalja össze az 1980-as évektől a 2010-es évekig. A teljes oeuvre legalább harmincezer fotót tartalmaz, melyeket magán- és múzeumi gyűjteményekben őriznek. Katkó munkáiban a történések helyszíne a színház – bár készülhettek volna máshol is. Képei azonban nem pusztán egy-egy előadás főbb jeleneteinek kronologikus rögzítései, hanem a látvány rezdüléseinek és képzőművészeti előképek felismeréseinek szinergikus sorozatai is. A fotókon a művészettörténet klasszikus és modern korszakai utalásszerűen jelennek meg, ugyanakkor az 1980-as évek fotókísérleteinek világát is követhetjük rajtuk.

Legfőbb stiláris jegye a párás vagy szemcsés kép, amely a mozdulat és a fény megfelelő expozíciójával válik varázslattá. A tánc, a mozgás és a lebegő textília szinte gesztusfestészetként uralják a látványt. Ennek a jelenségnek az egyik magyarázata az, hogy Katkó a pályája elején nem csúcsminőségű technikai eszközöket használt. Kortársai így emlegették egymás között: „Figyeld meg, hogy egy szappanos dobozzal érkezik, és micsoda fotókat készít!”

Különleges színhatások jellemzik képeit. Visszafogott palettája gyakran egymással harmonizáló sárgás, zöldes földszíneket emel ki. Máskor az élénkpiros és az indigókék uralják a látványt, de monokróm árnyjátékok, koromszín sziluettszerű alakok és fluoreszkáló figurák is feltűnnek. Bennfentesként érzi és fel is tudja fokozni a rendező színpadi világítással kapcsolatos látomását, így a fényhatások is képe kompozíciós elemei lesznek.

A tárlat közel harminc előadás fotóiból válogat, többek között Madách Imre, Esterházy Péter, Szép Ernő és Balázs Béla vagy Shakespeare és Mozart művei adják a par excellence fotók szellemi hátterét. Az alkotói gesztus nem az aktuális színdarab képi feltámasztására keres módot, hanem az általa teremtett autonóm fotográfiai valóságot mutatja meg.

Markovits Éva, a kiállítás kurátora

Szárhegy 50 – Kortárs anzix

2025. március 7. - április 27.

Gyergyószárhegyi Művésztelep  50 éves ünnepe alkalmából nagyszabású kiállítássorozat vette kezdetét; Gyergyószárhegyen, majd Csíkszeredában is szerveztek tárlatokat. Mindennek megkoronázásaként 2025 tavaszán a Műcsarnokban kap helyet egy tudatosan válogatott, a genius loci-t gyújtópontba helyező, ugyanakkor tematikailag és műfajilag is sokszínű tárlat, hogy a ’szárhegyiség’ ideáján keresztül közvetítse a művésztelep univerzális értékeit. Kulcsfontosságú a nemzetközi kapcsolatok folyamatos bővítése, melyet a Barabási Albert László és Both Csaba által készített, a tárlaton is bemutatott szárhegyi hálózati grafika képvisel. A művésztelep 50 éve alatt eddig 976 alkotó fordult meg Szárhegyen, közülük most a Műcsarnokban 64-en kaptak bemutatkozási lehetőséget.

Vízió, gesztus, kísérlet - 111 éves a magyar animációs művészet

2025. február 21. - április 27.

Az animáció kezdettől természetes rokona a képző- és zeneművészetnek, de akár a színház- és táncművészetnek is. Az első fekete-fehér vonalak életre hívásától a való és valótlan világok tökéletes illúzióját megteremtő vizuális konstrukciók megalkotásáig gazdag és változatos utat járt be a műfaj. Az animációs művészet abban is kivételes alkotói terület, hogy a nagy technológiai - sőt társadalmi - változások mellett is érvényes tudott maradni a legegyszerűbb megjelenési formáiban, vagyis egy néhány perces mű ugyanolyan érvényű és hatású műalkotás lehet, mint a gigantikus, legújabb technológiát alkalmazó „nagymozi” produktumai. Az alkotói gesztus, a személyes kézjegy érzékletes jelenléte kivételesen fontos eleme a műfajnak, és a magyar animációs művészet egyedülállóan gazdag izgalmas egyéniségekhez kötődő alkotásokban, nagyívű alkotói életművekben és határművészeti kísérletekben.

A Műcsarnok Vízió, gesztus, kísérlet... című kiállítása kifejezetten a szerzői animációs filmművészetre fókuszál, amely terület erős és meghatározó a magyar animációtörténet egészében, ugyanakkor a legkevésbé ismert a nagyközönség előtt. Még kevésbé ismertek azok a határművészeti alkotások, amelyek nehezen kategorizálhatók, s amelyek optimális megjelenítési „felületeit” is nehéz meghatározni.

Válogatásunk a magyarországi autonóm animációs törekvésekre fókuszál, s a Magyarországon készült alkotásokra, három megközelítést érvényesítve a Műcsarnok három központi termében. A Vízió című első teremben négy nagy álmodó – Gauder Áron, Gémes József, Jankovics Marcell és Reisenbüchler Sándor - fogadja a látogatókat, egy-egy emblematikus alkotással, személyes filozófiája animált összegzésével. Reisenbüchler Sádor idén lenne 90 esztendős, ezért kivételes munkásságáról vetítéssel is megemlékezünk a kiállítás ideje alatt.

Reisenbüchler volt, aki egy interjúban gesztusfilmeknek nevezte Kovásznai György konvenciókat felrúgó, meghökkentően egyéni műveit, de megállapítása a szerzői filmek többségére érvényes. Hisz az alkotói gesztus egyedisége, az alkotói teremtés indulatának ereje „jön át” azokon a legtöbbször rövid, egy gondolatra, egy fontos üzenet közvetítésére született rövidfilmeken, amelyek létrejöttét a művész belső késztetése motiválta. A második, Gesztus című terembe olyan filmeket válogattunk a rendkívül gazdag magyar szerzői filmkincsből, amelyek személyes üzenetek, amelyek legtöbbjének stílusából, különleges technikai vagy dramaturgiai sajátosságából azonnal felismerhető alkotója, amely filmek egy kockája, akár egy ujjlenyomat, egyértelműen azonosítja a mesterét. E filmek többnyire a műfaji határokat is feszegetik, bár kevésbé egyértelmű szándékkal, mint a következő terembéli, Kísérlet című válogatás remekei, ahol a legzavarbaejtőbb, s egyúttal legformabontóbb mozgóképek várnak megfejtésre, de ahol olyan, mára már szelídnek vélt animációk is megjelennek, mint Rófusz Ferenc máig egyetlen magyarországi magyar Oscar-díjas animációs alkotása, A légy, amely készítése idején igazi novum volt „háttéranimációs” technikájával. A rendhagyó anyaghasználat okán került Cakó Ferenc is a határátlépők közé, hisz mára már emblematikus homokanimációi a maguk korában egészen elbűvölték a közönség széles rétegeit.

Ebbe a szobába kerültek a Balázs Béla Stúdióban született olyan mozgóképek is, ahol az animáció a – gyakran avantgarde - zenéhez, képzőművészethez szervesen, funkcionálisan kapcsolódik, vagy azzal együtt új minőséget hoz létre, és itt láthatunk olyan, filmnek is óvatosan nevezhető egyedi mozgóképeket, amelyek nem is filmvászonra készültek...

A lázadó hatvanas évektől a digitális forradalomig és azon túl, mozgóképes trendektől független művek vendégeskednek tehát a Műcsarnok különleges bemutatóján, a művészet, a gondolkodás szabadságát hirdetve és minden korosztályt megszólítva.

M Tóth Éva, a kiállítás kurátora

PETER LINDBERGH | a Budapest Fotófesztivál nyitókiállítása a Műcsarnokban
2025. március 29. - június 22.
A Műcsarnok és a Budapest Fotófesztivál szakmai együttműködésében 2025-ben a legendás német divatfotográfus Peter Lindbergh (1944-2019) kiállításával nyílik meg a Budapest Fotófesztivál a Műcsarnokban.

Peter Lindbergh az 1980-as évek óta a divatfotó egyik legtöbbet emlegetett képviselője: A fotográfiában úttörőként, minimalista eszközökkel az időtlen karaktert kívánta megragadni, egyéni látásmódjával újraértelmezte a szépség fogalmát. Portréi pózmentes természetessége, a reklám és a divat világában szokatlan látásmódja ellentétben állt a korszak szigorúan konstruált képstílusával, szembement a divatfényképészet aktuális trendjeivel. A nemzetközi ismertséget azzal az American Vogue számára 1988-ban készített felvétellel szerezte meg, amelyen hat fotómodell egyszerű fehér ingben, önfeledt baráti közösségként jelenik meg a tengerparton. A „fehér inges” csoportkép az őszinte pillanat és az időtlen szépség ikonikus szimbóluma lett.

A divatfotó történetének másik korszakos képe a British Vogue 1990. januári számának címlapfotója, amelyen Naomi Campbell, Cindy Crawford, Linda Evangelista, Tatjana Patitz és Christy Turlington először szerepeltek együtt. Ez a kép a szupermodell korszak nyitányaként is értelmezhető, a modellek a filmcsillagokéhoz hasonló aurát teremtve maguk körül a divat és a divatfotográfia főszereplőivé váltak. A személyiség elsődlegessége mellett, a női archetípusok, a táncosnő, a femme fatale, a hősnő megjelenítése, azaz a szerepjáték éppúgy lényegi eleme Lindbergh fekete-fehér képeinek, mint a spontaneitás és a dinamizmus.

A kiállítás több mint ötven fotográfiája között számos híres felvétel kapott helyet, köztük a fotográfus személyes kedvence az Angel Story (1993), amelyet Wim Wenders 1987-es,  Berlin felett az ég című filmje ihletett, vagy Kate Moss 1994-es portréja az A Star is Born sorozatból. A ‘90-es évek manöken ikonjai mellett különleges színészportrék is láthatók: többek között Monica Bellucciról, Nicole Kidmanről, vagy Adrian Brody-ról.

Kurátor: Tulipán Zsuzsanna
Társszervező: Mucsy Szilvia

Forrás: a Szervezők honlapja, Facebook oldala és sajtóanyag