Műcsarnok programok 2018

Programok

Exkluzív tárlatvezetés Huszárik Katával
2018. szeptember 20. 18 óra
Exkluzív tárlatvezetés Huszárik Katával az Elégia | Huszárik Zoltán rajzai c. kiállításon 

Belépőjegy: 1500 Ft

2018. szeptember 28. - szeptember 29.
KUTATÓK ÉJSZAKÁJA a Műcsarnokban

17.00 Petneki Áron: „Oh, az ecset nagy szónok” Jan Matejko és a magyarok című könyvét bemutatja Radnóti Sándor esztéta, professor emeritus
Előadóterem, 60’

18.30 Könyvtár túra – Válogatás a Balázs Béla Stúdió (BBS) rövidfilmjeiből
A Műcsarnok és a Balázs Béla Stúdió Alapítvány együttműködése révén 2006-ban a Műcsarnok Könyvtárba került közel 300 BBS film digitalizált másolata, amelyek kutatás céljából megtekinthetők a könyvtárban.
A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek kezdeményezésére
jött létre, és az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es évektől a Stúdióban progresszív műhelymunka folyt, széles műfaji skálán: a társadalmi kérdésekkel foglalkozó dokumentarista iránytól kezdve a kísérleti, avantgárd, konceptualista  filmekig.
A 80-as években a BBS a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.
Helyszín: Műcsarnok Könyvtár
Vetít: Madarász Ágnes művészettörténész-könyvtáros
regisztráció: max. 12 fő

18.00 MORPHológia – MORPH | Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészek az idei Kutatók Éjszakáján közös tárlatvezetést tartanak.
Kurátor: Reischl Szilvia
A Műcsarnokban szeptember 21-től november 11-ig kiállító MORPH | Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészek az idei Kutatók Éjszakáján közös tárlatvezetést tartanak.
Az alkotók a várhatóan másfél-két órás, a műtermi létbe, az alkotás folyamatának ismert, szavakkal leírható technikai, illetve személyes, gondolati mechanizmusába is betekintést nyújtó előadás, illetve a megismerést segítő beszélgetés keretében találkoznak a közönséggel.

19.00 Huszárik könyvbemutató / Előadóterem
Talán mindenütt voltam I Huszárik Zoltán
A Műcsarnokban 2018. szeptember 30-ig látható az ELÉGIA című kiállítás, amely Huszárik Zoltán filmrendező rajzaiból válogat. A tárlat finisszázs-hetében, szeptember 28-án este 7 órai kezdettel könyvbemutatót tartunk a mélyföldszinti Előadóteremben: a Talán mindenütt voltam I Huszárik Zoltán című, közelmúltban megjelent művet ajánljuk vendégeink figyelmébe. E kötet kapcsán beszélget Lukácsy György kritikus, újságíró Gelencsér Gábor filmesztétával, a könyvben publikált ‒ Huszárik Zoltán filmes életművét monografikus igénnyel áttekintő ‒  tanulmány szerzőjével és Mohi Sándor operatőr-rendezővel, a Huszárik Zoltánt megidéző interjúkat DVD-mellékletben közreadó dokumentumfilm alkotójával. Vendégünk lesz Markovics Ferenc fotóművész, a Csontváry című film standfotósa.

20.00 Kulisszák mögött – Bepillantás az épülő Rejtett történetek c. kiállításba. Dr. Németh András kurátor tárlatvezetése

20.30 Könyvtár túra – Válogatás Balázs Béla Stúdió (BBS) rövidfilmjeiből
A Műcsarnok és a Balázs Béla Stúdió Alapítvány együttműködése révén 2006-ban a Műcsarnok Könyvtárba került közel 300 BBS film digitalizált másolata, amelyek kutatás céljából megtekinthetők a könyvtárban.
A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek kezdeményezésére
jött létre, és az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es évektől a Stúdióban progresszív műhelymunka folyt, széles műfaji skálán: a társadalmi kérdésekkel foglalkozó dokumentarista iránytól kezdve a kísérleti, avantgárd, konceptualista  filmekig.
A 80-as években a BBS a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.
Helyszín: Műcsarnok Könyvtár
Vetít: Madarász Ágnes művészettörténész-könyvtáros
Regisztráció: max. 12 Fő

21.00 Gaál József: Vezeklések kora című kiállítás – Exkluzív tárlatvezetés Szurcsik József DLA Munkácsy-díjas képzőművésszel
Gaál József (1960) képzőművész, művészeti író, a Képzőművészeti Egyetem tanára.
A tárlaton – melynek címét egy korai műcsoporttól, az 1991-ben készült háromrészes litográfia sorozattól kölcsönöztük – bemutatott kulcsdarabok a bőrből készült fejek, a Marszüasz-figurák, a Hermák, a Macula- és Imagio-sorozat, illetve a Bello Brutto és a Transhuman Fetish darabjai. A három teremnyi kiállításon a legújabb, Persona Umbra című sorozat darabjai is láthatók, melyek a korábbi művekhez hasonlóan főként fából, bőrből és fémből készültek. Az összeállítás a művész szándéka szerint egyfajta visszatekintés, hiszen korábbi művei is szerepelnek benne; indító darabja, a Nagy Moloch 1988-ban készült.
A kiállításhoz készített katalógusban Gaál József tanulmánya betekintést enged alkotói módszerébe és a művészettel kapcsolatos gondolkodásmódjába. Idézet a katalógus tanulmányából: „A művek mindennapi életemet is irányítják, szabálytalannak tűnő, akár szomatikusnak is nevezhető hatásrendszert teremtenek. Belső referenciahálóm olyan organizmus, amiben egymásnak ellentmondó tartalmak is elférnek, összeegyeztethetetlennek tűnő formák újabb jelentéssel ötvöződnek. Sajátomként megélt produktumaim egy mitikus, archaikus állandóságban akarnak létezni, nem egy eszme vagy művészeti ideológia bűvkörében, hanem korokat átívelő állandóságban.”

22.00 Kulisszák mögött – Bepillantás az épülő Rejtett történetek c. kiállításba Ertsey Attilával, a kiállítás látványtervezőjével és Szegő Györggyel, a Műcsarnok művészeti igazgatójával

23.00 Szintek és irányok
Mozdulatművészeti térspecifikus előadás
Pálosi István és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, a Magyar Mozdulatkórus és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium Tánctagozatos növendékeinek előadásában.
Kiindulópontjuk Dr. Dienes Valéria mozdulatrendszerének, az orkesztika mozdulatrendszernek a négy alappillére: tér – idő –erő – kifejezés. Mozdulati kutatásuk fókusza a kiállításhoz felépített tér, az A. Appia színpad, mint térinstalláció, a természetes emberi mozdulat alapja: a lépés – járás mozdulatformái.

A Kutatók éjszakáján a könyvbemutató 17 órakor, illetve a kiállításokra és programokra a belépés 18 órától ingyenes.

Családi napok – Kozma után szabadon
2018. szeptember 29-30., 10:30 – 13:00
Kreatív élményt nyújtó DIY workshop a Műcsarnokban, Kozma Lajos építész, belsőépítész, bútortervező, grafikus összművészeti látásmódjának szellemében.
Az alkotni vágyó gyerekek és felnőttek Kozma motívumvilágát felhasználva készíthetnek fajátékokat, ékszereket vagy akár ülőbútort is.
Belépés: aznapi kiállítási jeggyel 

Kiállítás

Gaál József | Vezeklések kora
2018. szeptember 21. - november 11.
Gaál József (1960) képzőművész, művészeti író, a Képzőművészeti Egyetem tanára.
A tárlaton – melynek címét egy korai műcsoporttól, az 1991-ben készült háromrészes litográfia sorozattól kölcsönöztük – bemutatott kulcsdarabok a bőrből készült fejek, a Marszüasz-figurák, a Hermák, a Macula- és Imagio-sorozat, illetve a Bello Brutto és a Transhuman Fetish darabjai. A három teremnyi kiállításon a legújabb, Persona Umbra című sorozat darabjai is láthatók, melyek a korábbi művekhez hasonlóan főként fából, bőrből és fémből készültek. Az összeállítás a művész szándéka szerint egyfajta visszatekintés, hiszen korábbi művei is szerepelnek benne; indító darabja, a Nagy Moloch 1988-ban készült.
A kiállításhoz készített katalógusban Gaál József tanulmánya betekintést enged alkotói módszerébe és a művészettel kapcsolatos gondolkodásmódjába. Idézet a katalógus tanulmányából: „A művek mindennapi életemet is irányítják, szabálytalannak tűnő, akár szomatikusnak is nevezhető hatásrendszert teremtenek. Belső referenciahálóm olyan organizmus, amiben egymásnak ellentmondó tartalmak is elférnek, összeegyeztethetetlennek tűnő formák újabb jelentéssel ötvöződnek. Sajátomként megélt produktumaim egy mitikus, archaikus állandóságban akarnak létezni, nem egy eszme vagy művészeti ideológia bűvkörében, hanem korokat átívelő állandóságban.”
A Gaál József legfrissebb munkáit is bemutató kiállítást a Műcsarnokban 2018. szeptember 20-án Szeifert Judit művészettörténész nyitja meg.

Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária 

MORPH
Kalmár János ˑ Mata Attila ˑ Szabó Tamás
2018. szeptember 21. - november 11.
A 2005-ben alakult MORPH 2006-os bemutatkozó, majd 2011-ig további hat kiállítása után most nyolcadik alkalommal jelentkezik. Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészek a térhez fűződő tapasztalataikat és kísérleteiket formálják alakokká, egyszerre kínálva esztétikai és az érzékelésen túli, szellemi élményt. Szobraikban az emberi test és az általa hordozott tartalom olyan rétegei is megnyilvánulnak, amelyek mind az időtől, mind az emberi fajtól függetlenek, ősi és akár állati gesztusok, melyek már évezredek óta részei az ember világának.
A három szobrász művei között saját, láthatóvá és érzékelhetővé tett tulajdonságainkkal kerülünk párbeszédbe, és a tapintható minőségekhez, a formákhoz, színekhez, felületekhez való közelítés által bontakozik ki a ráismerés, a megtapasztalt egylényegűség misztériuma. Kalmár János elegáns, égbe kiáltó ívekkel, Mata Attila bravúrosan játékos, bonyolult formai szerkezetekkel, Szabó Tamás elemi tömörséggel fogalmazza meg a test és a testben lakozó lélek kapcsolatát.
Mindhárom alkotó az anyagtalant formálja anyaggá, miközben szobraikon megőrzik az ecsetvonások, a színek ősi erejét is, és a műveket megmunkáló utolsó mozzanatokban kézi szerszámokat használva emlékeztetnek arra, hogy sem a 20. század, sem a sokadik ipari forradalom nem változtat a tényen: az emberi kultúra legnagyobb öröksége ma is a techné.
Ez az alkotói attitűd formai változatosságában rendkívül gazdag, végtelen természetességet hordozó alakzatokat teremt, amelyek az emberi létezés minden dimenzióját néhány mozdulatba foglalják, és általuk kitágítják az érzékelés tünékeny pillanatát.
A MORPH legfrissebb munkáit is bemutató kiállítás szeptember 21-től november 11-ig látogatható a Műcsarnokban.

kurátor: Reischl Szilvia

KOZMA KLASSZIK | A Budapesti Műhely és Kozma Lajos
2018. szeptember 5. - december 2.
70 éve hunyt el Kozma Lajos, a világhírű építész-iparművész, grafikus és pedagógus. Tisztelegve a kiváló alkotó előtt, a 2018-as Kozma-emlékév keretében a Műcsarnok, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és a BKSzC Kozma Lajos Faipari Szakgimnáziuma együttműködésében nagyszabású programsorozat indul, amelynek célja Kozma sokszínű munkásságának, komplex tervezői attitűdjének bemutatásán keresztül a művészeti (szak)képzés, a kézműipari tradíciók jelentőségének hangsúlyozása.

A programsorozat kiemelt rendezvénye a Műcsarnokban megrendezésre kerülő Kozma Klasszik. A Budapesti Műhely és Kozma Lajos című kiállítás.
Kozma Lajos korai építészeti és grafikai munkáit a Kós Károly munkásságában hangsúlyossá lett népi ihletésű szecessziós törekvések jellemezték. 1911-től Kozma három éven át dolgozott Lajta Béla mellett, majd 1913-ban megalakította a Budapesti Műhelyt, amelynek célja a lakásművészet megújítása volt. Az általa az 1920-as években tervezett jellegzetes karakterű bútorok fogalommá váltak. Ebből az időszakból két lakóháza emelkedik ki: a budapesti Austerlitz-ház  (1924) és a gyomaendrődi Kner-villa (1925). A harmincas években – kortársaihoz hasonlóan – stílusa letisztult, a modernizmus irányvonalába illeszkedő épület- és enteriőrtervezés felé fordult, olyan kiváló munkákat hozva létre, mint a budapesti Átrium-ház vagy a Lupa-szigeti nyaralók. Grafikusi és tervezői életműve mellett kiemelkedő szerepet töltött be a hazai iparművészeti szakképzésben és építészképzésben is: az Iparrajziskolában, az Iparművészeti Főiskolán és a Műegyetemen is oktatott. Nemzetközi szinten korának egyik legtöbbet publikált magyar építésze, pályafutása alatt mintegy 70 hazai és külföldi szaklap ismertette építészeti, enteriőrművészeti és grafikai munkásságát, melyek elméleti tevékenységével együtt óriási hatással voltak a kortársak iparművészetére.
A tárlat az életműnek a szélesebb közönség által eddig kevésbé ismert részére fókuszál: a Kozma alkotói pályájának alakulását meghatározó és hírnevét megalapozó Budapesti Műhely működését, illetve ezzel párhuzamosan végzett grafikusi-könyvművészi tevékenységét mutatja be.

A Kozma vezetésével 1913-tól 1919-ig működtetett Budapesti Műhely egyedülálló vállalkozás volt a múlt század elejének Magyarországán, amely az igényes kézműipar megtartásával a hazai art deco kiemelkedő darabjait hozta létre. A Budapesti Műhely elsősorban bútorok kivitelezésére szakosodott, de készített és forgalmazott egyéb lakberendezési tárgyakat, lámpákat, tükröket, lakástextíliát is – valamennyit Kozma tervezte. A rendkívül igényes megmunkálású berendezési tárgyak az ő alkotói egyéniségét hordozva a reneszánsz, a barokk, az angol neoklasszicizmus, illetve a biedermeier bútorkultúra elemeit a magyar népművészet tradicionális motívumkincsével ötvözték.
Kozma ez idejű grafikai munkásságának jelentős része a gyomai Kner Nyomdával való szoros szakmai kapcsolatban született. A nyomda 1917-től sorra adta ki Kozma rajzaival illusztrálva kortárs szerzők írásait és a Kner Klasszikusok sorozatot, de a közös munkában született meg a Kner Nyomda egyedülálló tipográfiai sorozata is.

A Kozma-emlékév keretében, a kiállítás ideje alatt a Műcsarnokban kétnapos konferenciát rendezünk, amelynek előadói Kozma Lajos életművét, illetve a hazai iparművészeti oktatás és faipari szakképzés helyzetét elemzik.

A tárlat kísérőprogramjaként a Kozma Lajos Faipari Szakgimnázium több alkalommal kreatív workshopot tart a Műcsarnok tereiben.

Elégia | Huszárik Zoltán rajzai
2018. június 22. - szeptember 30.
Kurátor: Medve Mihály

Átjárja a tájat, a messzeséget is, talán mindenhol és mindenre ráül egy végtelen kikötő keserű, sós levegője. Felettünk gomolyog e pára. Öntörvényű, áldott és vert Szindbádok vitorláit tereli a kíméletlen, s csak ritkán kedvező szél. Huszárik Zoltán hajóját is löki, veti, ő mégis egyenes irányt tart. Veszni látszó értékek hordozóit keresi: tiszta tekintetüket felénk fordító, az ősi ösztönt követve társainkká szegődő, szabad lovakat; törődött, kitartó szeretetet sugárzó öregasszonyokat; mulandóságukban is fehér hóembereket; a teljességet megélő örök hajóst; a megváltó művészetről prófétáló festőt.

Huszárik Zoltán nem vész bele kora ködébe ‒ nem leng, hanem száll. Alkotói pályája igen rövid, a létrehozott művek azonban a filmművészet remekei: Elégia, Capriccio, Tisztelet az öregasszonyoknak, Amerigo Tot, A piacere, és a két nagyjátékfilm ‒ Szindbád és Csontváry. És a filmekkel együtt születő rajzok, rajzok, rajzok. Eddig nem látott képi univerzumot teremt, sűrített képszavakkal fogalmaz, új nyelvi logika, új ritmus szerint. A filmművész-grafikus minden kincsét ránk hagyva indul a jeges vizek felé. Nagy László metaforáját használva: Huszárik havazik. // VMedve Mihály, a kiállítás kurátora

Változások a szeptemberi nyitvatartásban
2018. szeptember 15-16-i hétvégén a Hősök terén megrendezett program miatt a Műcsarnok nem látogatható.
2018. szeptember 25-én, kedden technikai okok miatt a kiállítások csak 13 órától látogathatók.
Megértésüket köszönjük!

Forrás: Szervezők