Műcsarnok programok 2020

Esemény

2020. július 11. - augusztus 22.
Zenélő Budapest – ingyenes minikoncert-sorozat
Idén újra Zenélő Budapest! Ingyenes szabadtéri koncertek városunk legjobb muzsikusaival.
Legyen a zene mindenkié!

Erkélykoncert, huszárruhás rézfúvósok, múltidéző szaxofonzenekar, harangjáték, korhű jelmezes vonósnégyes, erdélyi népzene – csak sétálnunk kell Budapesten, és rálelhetünk egy-egy zenei csemegére.
A Műcsarnok oszlopcsarnokában négytagú szaxofonegyüttes ad ízelítőt klasszikus művek dzsesszfeldolgozásaiból, alkalmanként húsz percben.

Időpontok: 2020.  augusztus 1., 8., 15. és 22., szombati napokon 11:00 és 11:30 órakor 20-20 percben

KIÁLLÍTÁS

Szabadjáték / Szobák
2020. augusztus 12 - szeptember 27.

A szoba több, mint egy helyszín.
A Szabadjáték – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállítás részeként megrendezett Szabadjáték – szobák című tárlat három térben kínál betekintést az itt kiállító művészek életművébe: benyithatsz a szobák ajtaján, belepillanthatsz privát terekbe, a közeli múltba, illetve az aktuális jelenbe, és besétálhatsz a valóságba. Nem vagyunk egyformák, ne is legyünk azok, minden részecskénk hasonlósága legyen a különbözőségünk építőeleme. Legyen egy lehetőség a kifejezés, a kimondás és a befogadás gesztusa minden dolgok elérése érdekében, még a lehetetlen dolgok érintése miatt is. Lépjünk be ezekbe a szobákba, nézzünk körül jól, majd tekintsünk ki az ablakon is, éljünk meg bizonyos viszonylatokat, érezzük meg a távoli dolgok jelenlétét és legyünk képesek elismerni a tőlünk  távoli dolgok létezésének jogát is. Az itt látható műtárgy-egységek és a különálló művek egyenként is nagyon változatosan deklarálják a legkülönfélébb jelenségeket.

A kiállított művek, bár sok mindenről beszélnek és ezt a legkülönbözőbb művészi nyelven teszik, egyvalamiben megegyeznek: mindegyikükhöz nagyon is van közünk, ráadásul mindannyiunknak. Sokféle összefüggésben közre- és együttműködve behálózzák a kiállítótereket. A lokális illatoknak is marad azért itt hely, az árnyékká is redukált, lelassított vagy meghajlított fények, az érzelmek és a sokfelé rétegződött párhuzamos valóságok együtt alkotják azt a közeget, amelyben lenni kényszerülünk.
Odakinn vagy idebenn a szobákban művek várnak térben és időben Rád! Csendben vagy harsányan szólnak hozzád. Minden egyes alkotás a Tiéd, hagyd, hogy így legyen, engedd magadhoz a saját alternatívádat, hadd teljesedjen ki benned, szélesedjen, erősödjön meg általad a Te valóságodban ez a feltétlen és szabad játék, legyél a részese!
A szabadság szobái, a játékoké, a személyes játéktéré, a szabad játéké.
Kurátor: Szurcsik József

SÁNDY / KONOK – Metszéspontok | Családtörténeti kiállítás
2020. július 29 - október 25.

A Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) közös kiállítása
A Műcsarnokban egy négy generációra kiterjedő családtörténeti kiállítást tekinthetnek meg a látogatók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós, és a három életművet összekapcsoló, szintetizáló dédunoka-unoka-fiú, az idén 90. születésnapját ünneplő Konok Tamás festő munkáiból láthatnak válogatást.
A négy művész pályájának bemutatásában a rendezők kiemelik a közös vonásokat, az életművek metszéspontjait. A tárlaton szereplő műveket a Konok Tamás visszaemlékezéseiből összeállított interjúk és a család történetét őrző tárgyak, emlékek is összefűzik.
Id. Sándy Gyula festőművész élete nagy részét a Felvidéken töltötte, vásznain főleg romantikus hegyvidéki tájak, emberek jelennek meg. A festői életmű vázlatos bemutatását a leszármazottak által őrzött dokumentumok és személyes tárgyak egészítik ki.
A kiállításon kiemelt figyelmet kap ifj. Sándy Gyula építész munkássága. Tanulmányai alatt a középkort idéző stílusok mellett kötelezte el magát. Az általa leggyakrabban alkalmazott neogótikát mindig az éppen uralkodó stílusirányzatokkal ötvözte: az 1890-es évek végén az erdélyi népi építészetből vett át elemeket, a századfordulón a magyaros szecesszió hatott rá. Pályája a húszas, harmincas években teljesedett ki, amit az 1923–1926-ban emelt fő műve, a budai Postapalota fémjelez. A Széll Kálmán téri egykori postaépület bemutatásának külön aktualitást ad az éppen zajló felújítása – ennek köszönhetően eredeti épületrészek, díszítőelemek is szerepelnek a tárlaton.
A két világháború között ifj. Sándy Gyula tervezte a legtöbb evangélikus templomot Magyarországon. Ezek ugyan jórészt kisebb építmények, de nagy számuk miatt mégis az életmű legmeghatározóbb részét alkotják.
Az építész alkotásait a MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum Sándy Gyula-hagyatékának dokumentumai, valamint Bélavári Krisztina fotói illusztrálják.
Ifj. Sándy Gyula veje, id. Konok Tamás amatőrből profivá vált fotográfusként alkotott életműve fotótörténeti és történelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemel. Az országban az elsők között fotózott színes filmre. A második világháború keleti frontján a magyar haditudósító század parancsnokaként készített, izgalmasan komponált felvételein elsősorban a katonaéletet, az orosz tájat és az orosz embereket örökítette meg, az együttérző ember figyelmével. Ő készítette az első fotókat Horthy Miklós fiának lezuhant vadászrepülőjéről. Id. Konok Tamás felvételeit a kiállítás a Fortepan fényképgyűjteményének jóvoltából mutatja be.
Ifj. Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, a geometrikus absztrakt stílus egyik legjelentősebb hazai alkotója életművéből a kiállítás huszonegy alkotást vonultat fel, melyek között szerepel korai, még figurális munka is. Túlnyomó többségük azonban a művészre igazán jellemző absztrakt mű, amelyekkel a festő – saját szavaival élve – a láthatatlant igyekszik láthatóvá tenni.
Kurátor: Bodó Péter művészettörténész (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria)

Terebessy L. Föld | Táj legyen táj, tengertől tengerig
2020. július. 8 – augusztus 9.

Terebessy L. Föld kiállítása az eredeti tervek szerint áprilisban, a Föld Napja előestéjén nyílt volna meg, de ezt közismert okok miatt el kellett halasztanunk. Időközben, a világszerte kialakult helyzetben különös aktualitást kapott ez az anyag: az alkotónak – aki negyedszázada vette föl a Föld nevet – a Műcsarnok#Box-ban bemutatott műveit most azzal a megerősödött gondolattal nézhetjük végig, hogy a tengerek által körbeölelt Földdel még jócskán van dolgunk.

Terebessy 1970 óta állítja ki műveit, kiállítóterekben és köztereken, vagy éppen a békeidőket idéző műhelymunka során enged betekintést. Közönségének választotta a szakmabelieket és a szakmán kívülieket egyaránt, utóbbiakat szintén hozzáértőnek tekintve, és ezzel némileg ellentmondva a piaci viszonyok által diktált megfeleléskényszernek. Ennek talán az is az oka, hogy az anyagot és a szellemet, a megfoghatót és a megfoghatatlant konzekvensen együtt létezőként kezeli.

Pályája kezdete óta a természetben található anyagokkal veszi körül magát. Fával, később kővel, bronzzal, kerámiával dolgozik, a vizet és a tüzet például madáritató medence, vagy égetett agyag formájában vonja be alkotásaiba. Archaikus karakterrel bíró figuratív, vagy a tapasztalati valóságot elvont formákban megjelenítő szobrai – ahogy ő mondja: tárgyiasításai – minden esetben élő lényeket ábrázolnak, vagy azok gondolatait, érzéseit teszik láthatóvá, érzékelhetővé az anyag révén.

Külföldi tanulmányútjain alapvető tapasztalatokat gyűjtött, hosszú éveket töltött Svédországban. Talán az utazásoknak is köszönhető az életművet végigkísérő kettősség, amely a helyben maradás, a valahová tartozás biztonságának és az elvágyódás izgalmas feszültségéből táplálkozik. Házának kertjében, ahol művei közül többet is őriz, a kőfészkek és a fából készített madarak is erre utalnak. A világban megtalált helyünk és az utazás, nem ritkán a repülés együttes élményvilága ott van a több változatban elkészített Egetlengető Földhinta, a szintén variációkban megfogalmazott, mindig helyspecifikus Életspirál csiga, az akár életünk súlyát is közvetíteni tudó Ércsapkák és a szárnyalás ellentéteként is felfogható Békaperspektíva című műveiben is. A Teremtés- vagy más néven Tájékozódás térképek pedig, melyekből néhányat itt is bemutatunk, az utazások és általában földi utunk során megszerezhető ismeretek között kínálnak eligazítást.

A kiállítás első termében a kezdeti felismerések nyomán készült korai tárgyak, a másodikban a paradicsomi állapotokat idéző, a föld, a víz és a tűz munkáját hordozó, egyre mélyebb szellemi tartalmat kifejező alkotások láthatók. A legbelső térben ezt teljesítik ki a kozmosz törvényszerűségeit, és a negyedik alapelemet, a levegőt is „alapanyagként” bevonó, gondolati és érzelmi mélységeket feltáró, akusztikus művek.

Kurátor: Reischl Szilvia

Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon
Meghosszabbítva szeptember 27-ig!

A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk a Műcsarnok termeiben.

A tárlat jól tükrözi napjaink összetett, az uralkodó stílusirányzatoktól elszakadó jelenségeit, a különböző alkotói attitűdök, felfogások, sokoldalú művészi megnyilvánulások egymás mellett élő, gazdag világát. A szakemberek és a közönség számára is izgalmas esemény felfedezni a művek sokszínűsége között kirajzolódó tendenciákat és eltéréseket.

A monumentális, robusztus szobroktól a filigrán, könnyed grafikákig, a letisztult geometrikus absztrakciótól a humorral átitatott műveken át a barokkos telítettségű figurális kompozíciókig terjedő széles palettán valamennyien rátalálhatunk a minket megérintő művekre.

A klasszikus anyagokkal és képzőművészeti technikákkal készült alkotások mellett a jellemzően kortárs eszközök és alkotói eljárások, s a mai ember számára elérhető matériák –ez esetben műtárggyá formált anyagként – is szerepelnek a tárlaton. Nem ritka a konceptuális indíttatású, de a nagy művészeti hagyományokat követő, többek között az ábrázoló jellegű alkotás sem. Virtuóz módon megalkotott, realisztikus formanyelvű, bravúros művek és erős gesztusokkal készített, drámai hatású, nagyszabású nonfiguratív alkotások is láthatók a válogatásban.

A Műcsarnok tereit a festmények és grafikák mellett különös intenzitással veszik birtokba a plasztikai művek, szobrok és a térben megnyilvánuló, kifejezetten izgalmas installációk. Láthatunk műveket, melyek ágakból épültek össze műtárggyá, másokban az alumínium, az acél, a bronz és textil, különféle fa, műanyag, sár, gumi, kerámia, csont, üveg, víz, különböző fajtájú kövek és kompozit anyagok is megjelennek.

A Szabadjáték mint tematika vagy hívószó pontosan kifejezi a tárlat alapvető lényegét. Mindemellett nincsenek tabuk és prekoncepciók, nincsenek elvárások és diktátumok – csak művészet és szabad játék. A célunk annak bemutatása, milyenek is vagyunk, azaz milyen a jelenkori művészet, ami éppen ezekben az években születik Magyarországon.

Szurcsik József
kurátor