Műcsarnok programok 2026 - Programajánló

Műcsarnok programok

Magyarországon a kortárs képzőművészet kánonformáló központja a 19. század vége óta folyamatosan működő Műcsarnok. Nemzeti intézmény, amelynek legfőbb hivatása a jelenkori magyar művészeti törekvések és a nemzetközi irányzatok legjavának bemutatása Budapesten. Meghatározó feladata a hazai képzőművészet nemzetközi pozicionálása is - külföldi kiállítások kezdeményezése és publikációk révén.

Program:

2026. április 11. 11:00 - 12:00

Szathmári Botond tárlatvezetése Gyarmathy Tihamér Kozmosz a műteremben c. kiállításán

A kiállítás a magyar absztrakt festészet egyik legfontosabb alakja, Gyarmathy Tihamér előtt tiszteleg. A tárlat végigkalauzolja a látogatót a festő korai, figurális gyökereitől az érett alkotó mikro- és makrokozmikus világáig. Gyarmathy sokrétű inspirációs forrásai állnak a fókuszban: az Elvont művészek köre, a Kállai Ernő-féle bioromantika és a mikrokozmosz rejtett formái, a Moholy-Nagy László hatására született fotogram-kísérletek, Kassák Lajos és a konstruktivizmus geometriája. A kiállítás csúcspontja a legbelső térben feltáruló szinkretista látásmód, amit a művész holisztikus szemléletű festményei köré elrendezett egykori tárgy gyűjteménye keretez. A kiállítás különlegessége, hogy Gyarmathy munkái képi párbeszédbe lépnek a korszak olyan világhírű alkotóinak munkáival is, mint Hans Arp, Paul Klee, Max Bill, Joan Miró vagy Étienne Beöthy.

2026. április 12. 15:00 - 16:00

A BOTANIKUS KERT TITKOS ÉLETE | Urbán Ádám tárlatvezetése Lunk Gergellyel és Halász Krisztiánnal

Fotográfia a kertben – tárlatvezetés és beszélgetés Urbán Ádám és a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert szakemberei részvételével

Beszélgetőtársak:Halász Krisztián biológus és Lunk Gergely főkertész

Urbán Ádám dokumentarista fotográfiáinak egy nagy csoportjában különböző szakmai kollektívák mindennapjaiba enged betekintést. Hosszú távú munkája során a közösségek belső dinamikájára fogékony beavatottként ad képet a műhelyekben zajló tevékenységek karakteréről. A helyek tárgyi környezetének ábrázolása mellett elsősorban az ember szerepe és helyzete érdekli. Régóta vizsgálja a zárt terekben kialakuló növény- és állatvilág különleges közegét, dolgozott már számos hazai és külföldi állat- és növénykertben. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert szerteágazó feladatkörét megismerve, a tudományos munka intenzív folyamatainak bemutatása vonzotta. A kert munkatársaival kialakított kapcsolat révén egy évig fényképezett Vácrátóton. Fotográfiáival ráirányítja a figyelmet növény, állat és ember elválaszthatatlan egymásrautaltságára, miközben segít tudatosítani a gondozás és ápolás erejéből fakadó felismeréseket.

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel

2026. április 18. 11:00 - 12:00

„Gyarmathy műtermében nőttem fel” – Legendák a műteremből: Tárlatvezetés Garami Grétával és Gyarmathy Tihamér unokáival a kiállításban

Szubjektív tárlatvezetés Gyarmathy Tihamér unokáival: Giricz Máté festőművésszel, Gyarmathy Ákos filozófussal és Garami Gréta kurátorral.

Vajon milyen lehetett egy olyan lakásban felnőni, ahol a falakból is a magyar absztrakció és a világmindenség emléke áradt? Milyen nagyapa volt a modern magyar festészet egyik legrejtélyesebb alakja, Gyarmathy Tihamér? Milyen örökséget hordoz ma egy híres művész felnőtt unokája?

A tárlatvezetés egy különleges időutazás, ahol a művészettörténeti tények mögül felsejlik az ember. A művész unokái, Giricz Máté festőművész és Gyarmathy Ákos filozófus kalauzolják végig a látogatókat a kiállításon Garami Gréta kurátor segítségével. A kurátori szempontok mellett feltárul a családi legendárium is: megelevenedik a műterem illata, a hétköznapok spiritualitása és a közös gyermekkori emlékek. A szakmai tudás és az élő emlékezet egy kötetlen, de mély, beszélgető tárlatvezetésben találkozik.

2026. április 18. 15:00 - 16:00

Fazakas Réka nyitó kurátori tárlatvezetése Cseke Szilárd Áramló jelenlét című kiállításán

A Műcsarnok három termében megvalósuló, az életmű sokféleségébe betekintést engedő retrospektív kiállítás újdonság, hiszen ezek a munkák egyidejűleg még nem szerepeltek. Az absztrakt és figuratív festmények, a hajlított acélszobrok, a kinetikus installációk jól reprezentálják Cseke Szilárd komplex munkásságát. Most látható festményei és térbeli alkotásai folyamatban lévő változásokat reprezentálnak, vizuális modellekként értelmezhetők, akár szimbolikusan dekódolhatók. Cseke Szilárd munkássága egy reneszánsz ember sokoldalúságát, alkotókedvét és műfaji tágasságát mutatja. Szabadságvágya arra inspirálja, hogy újabb és újabb művészeti nyelveken megszólalva fejezze ki önmagát.

Cseke Szilárd legjelentősebb nemzetközi szereplése 2015-ben az 56. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában megvalósult, Fenntartható identitások című kiállítása volt, German Kinga kurátori koncepciójával. A tárlat katalógusában Barabási-Albert László is megfogalmazta gondolatait, akivel most a Műcsarnokban tudatosan kerültek időben egymás mellé. Barabási-Albert így ír; „Az életünket szegélyező digitális nyomok felhasználásának mikéntjén töprengünk, figyelembe kell vennünk, hogy ez a vita nem csak a múltunkról szól, hanem – tekintettel kiszámíthatóságunkra – a jövőnk a tét... s ez sokkal értékesebb, mint amilyen a múltunk valaha is volt.”

2026. április 19. 15:00 - 16:00

SÁR-ARANY – Összhangzat | Friderikusz Péter & Őri-Kiss Botond koncert

Friderikusz Péter (cselló, looper) és Őri-Kiss Botond (billentyűs hangszerek, elektronika) friss, kísérletező formációja a klasszikus hangszeres játékot repetitív, elektronikus és ambient zenei hangtásrétegekkel ötvözi. A koncert atmoszférája a SÁR-ARANY kiállítás képi világával lép párbeszédbe.

A Róma környéki és a Kárpát-medencei tájak ihlette nagyméretű rajzok – a színes ceruza és az akvarell finom rétegeivel – különös, szinte kozmikus tájélményt teremtenek, ahol a fa motívuma vezeti a tekintetet az erdő és az ember alkotta kert között.

Helyszín: Előadóterem

Belépődíj: 3000 Ft, a belépőjeggyel Csilléry Orsolya grafikusművész SÁR-ARANY című kiállítása is megtekinthető a Műcsarnok#Boxban

2026. április 19. 15:00 - 16:30

Csak Lazán! Művészeti foglalkozás a Barabási kiállításban | Hogyan lesz az adatból kép?

Mi történik egy információval, miközben kézről kézre jár?

Hogyan változik meg egy jel, ha különböző helyzeteken és értelmezéseken halad át? A foglalkozás Barabási Albert-László adatalapú műveiből indul ki, amelyek a könyvbetiltásoktól a járványadatokon át a fake news terjedéséig különböző információs rendszereket tesznek láthatóvá. A résztvevők egy folyamat részeként dolgoznak: egy adott hír fokozatosan vizuális jellé alakul, majd csoporton keresztül haladva elmozdul, sokszorozódik, torzul, felerősödik vagy részben eltűnik.

A folyamat végére egy kép jön létre, amely megmutatja, hogyan változik az információ egy rendszerben.

Időtartam: 90 perc

Részvételi díj: 2400 Ft / fő

2026. április 21. 16:00 - 17:00

Herczeg Ágnes tájépítész tárlatvezetése Csilléry Orsolya SÁR-ARANY című kiállításán

Tájépítész vagyok. Ezen a szemüvegen keresztül ajánlom Csilléry Orsolya kiállítását. Művei a zárt kiállítástérben megteremtik azt az atmoszférát, amelyet akkor élhetünk át, ha a természetben járunk, a tájakat személjünk és az ember alkotta kertekben, kertművészeti alkotásokban sétálunk. A képek kompozíciója, színvilága, formaképzése olyan sajátos, a művésznő látásmódját tükröző világ, amely ráébreszt minket szemlélőket arra, milyen csodás Földön élünk, és része vagyunk egy megfoghatatlanul nagy kozmikus összefüggésnek. Ez a szemlélet és világszemlélődés közel áll az irodalomhoz, őseink mese, monda és mítoszvilágához. Ahol az anyagi és a szellemi valóság összekapcsolódik. Ezt alkotja képpé Csilléry Orsolya. Tartsanak velünk egy művészettel áthatott szellemi sétára! // Herczeg Ágnes

KIÁLLÍTÁSOK:

SÁR-ARANY | Csilléry Orsolya grafikusművész kiállítása

2026. február 13. - április 26.

Csilléry Orsolya művészetének legfontosabb jellemzői a képek míves megmunkálása, a különleges grafikai módszerek használata és a magyar művészeti és eszmei hagyományok ápolása. Munkáira hatással van a magyar pásztorművészet és népmesék hiedelemvilága, motívumkincse. Felsőfokú tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán és a velencei Scuola Internazionale di Grafica művészkönyv szakán végezte.
Kiállításunkban a fő hangsúlyt a Róma környéki és a Kárpát-medencei táj ihlette tájképekre helyezzük.
A tájképek mellett Csilléry könyvillusztrátori munkáiból is bemutatunk egy válogatást. Az alkalmazott munka szervesen illeszkedik az alkotó œuvre-jébe, mivel az illusztrált könyvek vállalásakor fontos szempont a művész önazonosságának megtartása.

Csilléry Orsolya az autonóm grafikai munkásság és az alkalmazott könyvillusztrálás mellett egy ma már nagyon ritka műfajjal, művészkönyv-tervezéssel is foglalkozik. Ezen könyvek esetében minden egyes folyamatot ő készít el, a tervezéstől a metszésen, a betűk szedésén át a nyomtatásig. A kiállításon két ilyen könyvet mutatunk be.

A képlettől a képig | A dataizmus művészete – Barabási Albert-László kiállítása

2026. március 6. - május 10.

A Műcsarnok új kiállítása bevezeti a látogatókat a dataizmus fogalmába, és megmutatja, hogyan hatja át mindennapjainkat, gyakorlatilag minden lépésünket. A tárlat középpontjában Barabási Albert-László, a nemzetközileg elismert hálózatkutató áll, akinek kutatásai az adatokból kirajzolódó hálózatok működését vizsgálják.

Az utóbbi öt évben Barabási nagyszabású képzőművészeti, festői projektekbe fogott, maga köré egy egész műhelyt (Barabási Atelier) szervezett, és Budapesten három teljes nyáron át hozott létre egy sajátos festészeti projektfüzért, amelynek kiindulópontját minden esetben valamilyen adat vagy adatelemzés adta.

A kiállítás részletesen feltárja a Barabási Lab és a Barabási Atelier kapcsolatát: hogyan kísérletezik Barabási a tudományos csoportmunka és az alkotóműhely működésének összehangolásával, kik dolgoznak vele az „art” és kik a „science” környezetben, és miként keverednek ezek a munkafolyamatok.

A kiállítótérben helyet kap az a 12 festőhenger, amelyet az Atelier tagjai három év alatt terveztek és fejlesztettek ki a dataizmus vizuális eszközeiként. A kiállítás továbbá bemutatja Barabási legfőbb festészeti inspirációját is, nagyapja örökségét, aki szobafestőként hagyományos festőhengerekkel dolgozott Erdélyben, és akinek munkája és technikája inspirálta az Atelier kortárs festészeti gyakorlatát. A hengerek áttekintést adnak a kiállításon bemutatott három ciklusról: Fake News, Banned Books, Numbers – mindegyik külön-külön valamilyen a kortárs kultrúrához kapcsolódó adathalmazt dolgoz fel, a dataizmus más-más aspektusát teszi láthatóvá.

A kiállítás bemutatja Barabási A képlet című bestsellerét is, amelyben a művészeti életben leírható hálózati kapcsolatok értékét és a karrierépítés stratégiáit elemzi. A tárlat különlegessége, hogy Barabási – „mint egy jó tudós, önmagán kísérletezve” – a könyvben leírt elveket saját művészeti karrierjére alkalmazza, és így válik egyszerre kutatóvá és alkotóvá.

Kurátor: Mucsi Emese

Urbán Ádám: A botanikus kert titkos élete | Fotók a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertből

2026. március 13. - május 10.

Munkahelyek és élőhelyek párhuzamos univerzumok

Urbán Ádám dokumentarista fotográfiáinak egy nagy csoportjában különböző hivatású emberek, szakmai kollektívák mindennapjaiba enged betekintést, feltárva az e pályákhoz kapcsolódó társadalmi, funkcionális, kulturális és emocionális rétegeket. Hosszú távú, gyakran éveken át folytatott munkája során nem semleges megfigyelőként, hanem a közösségek belső dinamikájára fogékony beavatottként ad képet az intézményekben és műhelyekben zajló tevékenységek sajátos karakteréről. A helyek tárgyi környezetének ábrázolása mellett elsősorban az ember szerepe és helyzete érdekli.

Az egyik legismertebb, 2010-től datált munkája a Fővárosi Nagycirkusz társulatának mindennapjait követi nyomon. Az artistákról, bohócokról, légtornászokról készített portréi egyszerre jelenítik meg a testükkel dolgozók egymással ellentétes kihívásait: a vakmerő bátorságot éppúgy, mint a sebezhetőséget vagy a törékenységet. A budapesti városligeti helyeknél maradva, 2013-ban a bezárás előtti Vidámpark épített tereiről, tárgyi eszközeiről Urbán szinte antropológiai mélységű vizuális naplót készített, a képeken kiemelt hangsúllyal szerepelnek az évtizedek óta ott dolgozó emberek, ahogy a 150 éves Műjégpályát ünneplő felvételeken (2020) a műjég karbantartói és más munkatársak.

Urbán Ádámot hosszú ideje érdekli a zárt terekben megjelenő fauna és flóra speciális miliője; dolgozott már számos hazai és külföldi állat- és növénykertben. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert szerteágazó feladatkörét megismerve, a tudományos munka egyszerre felelősségteljes és intenzív folyamatainak bemutatása vonzotta. A Kert vezetőségével és munkatársaival kialakított kapcsolat révén 2024-től egy évig rendszeresen fényképezett Vácrátóton. Az elkészült képsorozat nemcsak a Botanikus Kert különböző egységeit és az ott dolgozók szerepét mutatja be, hanem azt is, hogy az évszakok ritmusa hogyan formálja az arborétum állandóan változó, eleven terét. A Kert 13 ezer növényfajt és változatot mutat be egy kétszáz éves tájképi kertben, melynek jellegzetességei a tagolt felszín, a tórendszer, a mesterséges vízesés, tágas tisztások, kerti építmények. A Botanikus Kert országos jelentőségű természetvédelmi terület és műemlék, génbank, a kutatás és az oktatás kimeríthetetlen tárháza, élő múzeum. Négy fő gyűjteménye a Dendrológia gyűjtemény, a Rendszertani gyűjtemény, az Évelő- és sziklakerti gyűjtemény, az Üvegházi gyűjtemény.

Felbonthatatlan összetartozás

A víz, a növények és a fény között létrejövő kölcsönhatás segít az embernek alkalmazkodni az évszakok változásaihoz, ráhangol a természet ritmusára. Az ökológia szó a görög oikosz szóra vezethető vissza, amely eredetileg házat jelent, de háztartásnak is fordítjuk, s a háztartásban együtt él a ház minden lakója. Lányi András Együttéléstan című könyvében e családi körről így ír: „A háztartásként felfogott környezet lakozásunknak nem a puszta helye, hanem a módja: mindaz, amit teszünk, amikor házat tartunk és gondoskodunk magunkról és a mieinkről.” Urbán Ádám fotográfiáival bemutatja, hogy a botanikus kert nem csupán egy statikus tér, hanem élő, lélegző világ, amely folyamatos gondoskodást és figyelmet igényel az ott munkálkodók részéről. Ebben a megközelítésben a fotósorozat ráirányítja a figyelmet növény, állat és ember elválaszthatatlan egymásrautaltságára, miközben segít tudatosítani a gondozás és ápolás erejéből fakadó felismeréseket.

Kurátor: Tulipán Zsuzsanna

Gyarmathy Tihamér | Kozmosz a műteremben

2026. március 20. - május 3.

A Műcsarnok jubileumi kiállítással tiszteleg a magyar absztrakció egyik legfontosabb alakja, Gyarmathy Tihamér (1915–2005) előtt. A tárlat a legendás, a sokáig elhallgattatásban élő művész kanonizálását is jelentő 1986-os műcsarnoki bemutató után negyven évvel, a jelen megváltozott művészeti közegében és történelmi távolságából vállalkozik most az életmű áttekintésére és újragondolására. A kiállítás különlegessége, hogy Gyarmathy munkáit képi párbeszédbe hozza olyan világhírű kortársakkal is, mint Hans Arp, Paul Klee, Max Bill, Joan Miró vagy Etienne Beothy.

A négy teremben elrendezett kiállítási anyag a korai, figurális gyökerektől vezeti végig a látogatót az érett korszak kozmikus vízióiig. A tárlat fókuszában Gyarmathy sokrétű inspirációs forrásai állnak: nyugat-európai utazásai, az Európai Iskola és az Elvont művészek köre, az 1947-es párizsi és hazai nemzetközi kiállítások, Kállai Ernő bioromantika elmélete és a mikrokozmosz rejtett formái, a Moholy-Nagy László hatására született fotogram-kísérletek, Kassák Lajos és a konstruktivizmus tiszta geometriája.

A kiállítás íve a Gyarmathy művészetét megalapozó bioromantika szemléletétől vezet a világmindenség rejtett összefüggéseit kutató érett kori absztrakt művekig, melyekben Gyarmathy a Teljesség megidézésére, az Univerzum megérintésére, a létezés értelmének keresésére, a Láthatatlan láthatóvá tételére törekedett. A bemutató csúcspontja az utolsó teremben feltáruló „gondolati tér”, ahol a művész egyedülálló szinkretista szemléletmódja – a különböző vallási és filozófiai hatások egységesítése – válik kézzelfoghatóvá. Itt a makrokozmoszból merítő festmények mellett a látogatók a művész egykori műtermének és különleges, világmodellként értelmezhető tárgygyűjteményének installációját is láthatják Szegő György látványtervezésében, közelebb kerülve Gyarmathy összetett belső világához.

Gyarmathy művészete az organikus vitalitás, a geometrikus rend és a spirituális szabadság különleges összessége, amelyben e különböző látásmódok nem kizárják, hanem kiteljesítik egymást. Életműve ma feltehetően idegennek és nehezen hozzáférhetőnek tűnhet a fiatalabb generációk számára. A Műcsarnok kiállítása e távolság csökkentésére, az életmű újrafelfedezésére és aktuális olvasatának megteremtésére vállalkozik.

Kurátor: Garami Gréta

Társkurátor: Szathmári Botond