Műcsarnok programok, kiállítások 2019

Program, esemény a Műcsarnokban 2019

2019. november 21. 18:00 - 19:00
Tárlatvezetés Csizek Gabriella kurátorral Sylvia Plachy kiállításán
Sylvia Plachy fényképei utat nyitnak a saját álmainkhoz és emlékeinkhez. Amikor fotografál, úgy létezik, ahogy csak a gyerekek tudnak.
Nem csupán a tárlat megtekintése, hanem a művek értelmezése is fontos része a kiállítás nyújtotta élménynek. Ha többet szeretne megtudni Sylvia Plachy műveiről, a kiállítóról, vegyen részt Csizek Gabriella kurátor tárlatvezetésén!
Regisztrált helye aznapi kiállítási belépőjeggyel érvényes.

2019. november  22., péntek 18 óra
Az Ószövetség képei friss szemmel | Beszélgetés a Szentírásról és grafikusáról, Serge Blochról
Dunai Tamás – M Tóth Éva – Sajgó Szabolcs
A rendezvényen a meghosszabbított nyitvatartás alatt napi belépőjeggyel és regisztrációval lehet részt venni (és kérdezni).

A fiatalokat szólítja meg a Műcsarnok sikerkiállításán az Ószövetség történeteinek animációfilmes elmesélésével a nagynevű francia illusztrátor, Serge Bloch. A képi nyelv friss, mai, de az érzelmek sok ezer év óta változatlanok: hit, szerelem, harag, árulás, bátorság. A Bibliáról és a jelenről, a Szentírásról és a képekről beszélget Dunai Tamás színészművész, kiváló művész (Bloch filmjének magyar hangja), M Tóth Éva Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, egyetemi tanár és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Házának igazgatója.

SENKI TÖBBET- The price of everything - Filmvetítés és beszélgetés
2019. november 28., csütörtök 17 óra
Színes, amerikai feliratos dokumentumfilm, 98 perc (2018)
A vetítést követő beszélgetés résztvevői:
Emőd Péter - művészeti újságíró, a beszélgetés moderátora
Fertőszögi Péter - művészettörténész, a BÁV Zrt. művészeti igazgatója.
Kelen Anna - művészettörténész, Virág Judit Galéria
Makláry Kálmán – műgyűjtő, műkereskedő és művészeti könyvkiadó a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria tulajdonosa.
Színes, amerikai feliratos dokumentumfilm, 98 perc (2018)

Belépőjegy: 1200 Ft

Kiállítások

EGYSZER VOLT, SOKSZOR VOLT | Serge Bloch Rajzai és Frédéric Boyer szövege alapján megelevenednek az Ószövetség történetei
2019. október 11. - december 1.

A kiállítás a képzőművész-író alkotópáros játékos ugyanakkor komoly munkájába enged bepillantást: három teremben kilenc animációs filmet mutatunk be, melyeket Serge Bloch grafikáinak látványvilága és magyarul most megjelenő könyvének lapjai egészítenek ki. Az animációk nagyrészt a Teremtés könyvének legismertebb részeit dolgozzák fel: a Teremtés, az Édenkert, Káin és Ábel, Ábrahám, Sára és Noé történetét; valamint Józsué könyvéből Jerikó város elfoglalását és Jónás Könyvéből Jónás próféta elhívatását. Mélyen emberi tapasztalatokat és élethelyzeteket élhetünk át: a szeretetet, a féltékenységet, a száműzetést…

Nem csupán a nyugati kultúrát megteremtő ősi elbeszélésekkel találkozunk – melyeken a három monoteista vallás egyaránt osztozik –, de azzal a világgal is, amelyben ma élünk. Részesei vagyunk e krónikának, ez a mi történetünk.

Kurátor: Tulipán Zsuzsanna

Sylvia Plachy | Dalok fekete-fehérben
2019. október 4. - november 24.
Műcsarnok Kamaraterem

Sylvia Plachy fényképei utat nyitnak a saját álmainkhoz és emlékeinkhez. Amikor fotografál, úgy létezik, ahogy csak a gyerekek tudnak.
Budapesten született a második világháború alatt. Tizenhárom évesen, az 1956-os forradalom után szüleivel, lovaskocsiban rejtőzve – egy kis bőrönddel és a mackójával – hagyta el az országot, új életet kezdeni egy új világban.
„Sötét volt mögöttünk, és sötétség előttünk" – írta erről az Önarckép hazatérő tehenekkel (Self Portrait with Cows Going Home) című albumban, amiért 2004-ben Golden Light-díjat kapott. Két évvel a menekülés után családjával először New Jersey-ben, majd New York Queens negyedében telepedtek le. Arthur Freed fotográfiai kurzusára járva döntötte el, hogy fotográfus lesz, és az ő javaslatára kereste fel a szintén magyar származású André Kertészt. Mély barátság alakult ki kettejük között, ami egészen Kertész haláláig tartott.
„André Kertész szelíd ember volt. Csodálattal nézte az élet minden apró örömét, különleges látásmódja ragályos volt: 'Nézd!' gyakran mondta megszakítva beszélgetésünket vagy sétánkat és rámutatott egy elrepülő madárra, szórt fényre, vagy csak egy kecses gesztusra.”
Sylvia Plachy 1974-től harminc évig dolgozott fotográfusként a New York-i Village Voice hetilapnak. Saját, a címlapon is megjelenő rovata Sylvia Plachy's Unguided Tour (Vezetés nélküli városnézés Sylvia Plachyval) címmel nyolc éven át egy-egy képben mesélt a városról.
Az azonos című, 1990-es album képeit ezek közül válogatta, amely egy Tom Waits lemezzel jelent meg, és elnyerte az ICP (International Canter of Photography) Infinity díját.

„Robert Frank Amerikaiak című albuma óta nem találkoztam ilyen mélységű és erejű életművel. Megnevetett és megszakad tőle a szívem. Erkölcsi lény. Ő minden, aminek egy fotográfusnak lennie kell” – írta a kötetről Richard Avedon.
Fotóit rendszeresen lehozzák a The New Yorker, a New York Times, a Fortune, az Art Forum, a Granta, a Camera Arts, a Vogue, a Metropolis Magazine, a Grand Street, a Newsweek, a New York magazin és más lapok hasábjain. Az 1996-ban publikált Red Light című kötetében James Ridgeway íróval közösen mutatták be a New York-i szexipart. Ezt követi a Sign & Relics (1999) című album Wim Wenders előszavával, majd 2007-ben a Going On About Town, 2008-ban pedig az Out of the Corner of my Eye.
A csoportos tárlatokon kívül számos önálló kiállítása volt (Whitney Museum, Phillip Morris, Minneapolis Institute of Arts, Queens Museum, Boca Raton Museum of Art, Minneapolis Institute of Art, valamint berlini, párizsi, budapesti, manchersteri, Los-Angeles-i, atlantai, ljubljanai, tokiói, kolozsvári, Charlottesville-i és New York-i galériákban), részt vett az Arles-i, madridi, perpignoni és pingyaoi nemzetközi fotófesztiválokon. Műveit a Museum of Modern Art, a San Francisco Museum of Modern Art, a Minneapolis Művészeti Intézet, a Houston Szépművészeti Múzeum és a párizsi Bibliothèque nationale de France, valamint számos magángyűjtemény őrzi.

Sylvia Plachy egy történelemtanárhoz, Elliot Brodyhoz ment feleségül, a házaspár fia Adrian Brody színész.

Szotyory László | A vágy titokzatos tárgyai
2019. szeptember 18 - november 17.

Szotyory László melankolikus, bukolikus világa a gyönyörben fogant valóság, amelyről az alkotó korábban így írt: „Azt festem meg, amit magam köré szeretnék varázsolni, azt a képzeletbeli közeget, amelyben élek, amelyben jól érzem magam.” Ezen a nagyszabású tárlaton bemutatásra kerülő festmények az életműnek azt a szeletét képviselik, amelyben az új festészettől a posztmodern hagyományokon keresztül ívelő érzéki festésmód mint létfosztott egzisztencia jelenik meg. Szotyory festményeit nézve a kiállításlátogató úgy érzi, hogy „A lét elviselhetetlen könnyűsége” és „A lélegzetvétel elemi szükséglete” megfilmesített történeteiből kiválik valami, és egyetlen virtuális létezővé olvad össze, festői módon alakul testérzetté, egyben egzisztenciális lehetőséggé.

kurátor: Horváth Éva Mónika

Konkoly Gyula | 68 – 78
2019. szeptember 18. - november 17.

A gazdag és szerteágazó életművet felvonultató Konkoly Gyula, az Iparterv generáció egyik legismertebb képviselője, a legkülönfélébb avantgárd és neoavantgárd kísérleteket követően tért vissza a figuratív festészethez. „A 21. század érkeztével, mint kiderült, rajtam kívül másoknak is elegük lett a kényelmesen uralkodó doktriner akadémizmusból, és tiszta szívvel elkezdtünk festeni. Így egy közérthető, életvidám, új képzőművészet van születőben” – nyilatkozta egy alkalommal. Nagyméretű olajfestményei virtuóz technikai tudással megalkotott tájképek, aktok, jelenetek. Kiállításunk az utóbbi évek munkáiból nyújt reprezentatív válogatást.

kurátor: Rockenbauer Zoltán

Kondor Attila | Szabadságtapasztalat
2019. szeptember 18. - november 17.

Kondor Attila 1974-ben született Budapesten, ahol azóta is él és dolgozik. Diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika tanszékén szerezte, ahol Baranyay András volt a mestere. Grafikusi végzettsége ellenére a szakma elsősorban festményeiről ismeri, azonban az utóbbi években az animációs filmkészítésben kamatoztatja képzőművészeti tudását.

A kiállításon látható festmények, grafikák, filmek kiindulópontja azoknak az alkotói/gondolkodói folyamatoknak a tudatosítása, amelyek során a látványvilág jelenségei festői és filozófiai tapasztalattá válhatnak. Ezen az úton, a figyelem, a megértés, a befogadás útján szeretné a művész végigvezetni a látogatókat a Műcsarnok három termében. A Szabadságtapasztalat összefoglaló címmel bemutatásra kerülő installáció a művész  egy-egy animációs filmje köré épül, amelyek egyben tematikus egységek is: Műteremváros, Jelenlét-kert, Belső könyvtár. Az elmúlt években, illetve kifejezetten erre a kiállításra készült művek között találunk a személyes élettér ihlette alkotásokat éppúgy, mint a filozófiai-esztétikai alapkérdéseket feszegető témákat, a múlt emlékeiből átemelt művészettörténeti toposzokat, emblematikus épületeket (Pantheon), reneszánsz kerteket, varázslatos képzeletbeli könyvtárakat, amelyek spirituális, érzéki történetté állnak össze a Műcsarnok termeiben.

kurátor: Mayer Marianna

Lajta Gábor | Az ajtón túl – Festmények 1985–2019
2019. szeptember 18. - november 17.

A „konceptuális retrospektív” kiállítás három teremben a művész festői működésének utóbbi 33-34 évének jellegzetes darabjait mutatja be, a különböző korszakok munkáinak egymáshoz viszonyulása mentén, hogy az ismétlődések, módosult visszatérések láthatóvá váljanak. A kiállításban szerepelnek a műtermi modellek után festett aktképeket, a koncert- és éjszakai képek, valamint Az oroszlán nyelve című sorozat darabjaiból egy válogatás. Ezek mellett még szerepel a 32 éve be nem mutatott geometrikus festményekből néhány, és egy fotósorozat egy megsemmisült nagyméretű objektről, egy festett ajtóról.

kurátor: Kondor-Szilágyi Mária

Tiszta szívvel festeni
2019. szeptember 18. - november 17.

A négy önálló életműből rendezett kiállítás-együttes összekötő gondolata a festészet. A négy kiállító művész – Szotyory László, Kondor Attila, Konkoly Gyula és Lajta Gábor – más-más életszakaszban, más elméleti háttérrel, de ugyanahhoz szeretnének elérni: tiszta szívvel festeni. A cím a művészi aktus önértékére utal, amikor egyedül a szellemi megismerés cselekvő öröme inspirálja az alkotói munkát. A szív eredetileg nem az érzelmek és a szentimentalizmus metaforája volt, hanem – a keleti és a nyugati hagyományos bölcseletben egyaránt – az ember halhatatlan centrumát jelentette, ami még a gondolkodást, az észbeli képességeket is megelőzte. Ebből a perspektívából nézve tiszta szívvel élni azt jelenti, hogy az akaratot, a gondolkodást, a megismerést és a cselekvést egyetlen harmonikus egészként vagyunk képesek megélni, gyakorolni. A tiszta szív egy ideálkép, amire különféle szellemi és művészi gyakorlatokkal és teljes életgyakorlattal lehet törekedni. A festészet, a művek megalkotása maga is életvezető praxisként működhet. Ekkor a művész azt festi, amit elképzel maga körül, ami foglalkoztatja, amit meg akar ismerni, végső soron azt, amit szeret; ekkor a festés örömet hoz.

Forrás: Szervezők