Művészetek Háza Veszprém programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások

Gyűjteményei:

Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény,  Tegulárium. A Művészetek Háza galériái: a Csikász Galéria, Várgaléria, Magtár. Rendezvényhelyszínein kiállítás megnyitókkal, tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, irodalmi estekkel, folyóirat- és könyvbemutatókkal, szerzői estekkel, koncertekkel, filmesítésekkel, művészeti konferenciákkal várják a művészet iránt érdeklődő közönséget. A Művészetek Háza rendezésében valósul meg háromévente a Veszprémi Tavaszi Tárlat Triennálé a régió egyik legnagyobb képzőművészeti seregszemléje. A tárlat célja, hogy minél teljesebb áttekintést adjon a város és a megye tájegységeihez kötődő, itt élő és alkotó képző-, ipar-, és fotóművészek (vizuális alkotóművészek) munkásságáról.

Program

2019. október 19., szombat, 11:00–13:00
Molnár Farkas  / Megfagyott emlékek / BAUHAUS 100
Molnár Farkas / MEGFAGYOTT EMLÉKEK című kiállítás megnyitója

Művészetek Háza Veszprém | Csikász Galéria | Veszprém, Vár utca 17.

Bevezető: HEGYESHALMI László igazgató | Művészetek Háza Veszprém
A tárlatot megnyitja: BOJÁR Iván András művészettörténész, író
A kiállítás kurátora: PROSEK Zoltán művészettörténész
Társkurátor: HEGYESHALMI László

A kiállítás megtekinthető 2019. november 27-ig

Így látták ők - filmbemutató
2019. november 7., csütörtök 18 óra
​Helyszín: Dubniczay-palota (Veszprém, Vár u. 29.)

Hamvas Béla halálának 50. évfordulójára készült a film, amely azokat a jeles személyiségeket szólaltatja meg, akik még személyesen ismerhették Hamvas Bélát. A vetítést beszélgetés követi.
Vendég: Katona Zsuzsa, a film rendezője és Nyeste Péter, a film producere. Az összeállítás tekinthető a korábbi, A nevezetes névtelen című Hamvas-film folytatásának.

A sorssal nem lehet tréfálni - Csontváry személyisége, írásai és kézírása tükrében
2019. november 8., péntek 17 óra
Helyszín: Dubniczay-palota (Veszprém, Vár u. 29.)

W. Barna Erika előadása, könyvének bemutatója Csontváry Kosztka Tivadar halálának 100. évfordulója alkalmából.
Húsz év kutatómunkájának eredménye egyetlen előadásban, amely során megismerjük Csontváry valódi lényét, személyiségfejlődésének stációit. Közel kerül hozzánk a festő, a gondolkodó, a tudós, a látnok.

Alakzatok - A TMK alkalmi társulás táncszínhási előadásai
2019. november 13., szerda 18 óra és December 4., szerda 18. óra
Helyszín: Dubniczay-palota (Veszprém, Vár u. 29.)

Mi lehetett az előzménye a Sikolynak, hogyan született meg Bosch egyik leghíresebb képe, vagy Rippl-Rónai kevésbé ismert alkotása?
Turós-Máté Kinga, Csongrádi Fanni, Szabó Zoltán 12 képzőművészeti alkotás lehetséges előéletét vagy következményét idézik meg a műalkotásokon látható mozdulatok kibontásával.

Zene: Prejczer Katalin
Rendező: Buvári Tamás

Hang és Csend a színpadon, a hétköznapokban, életünkben
2019. november 16., szombat 16 óra
Helyszín: Dubniczay-palota (Veszprém, Vár u. 29.)

Zenés beszélgetés Vándorfi Lászlóval, a Pannon Várszínház igazgatójával és Ruha Arnold zenetanárral, zeneművésszel. Közreműködik az Írisz Kiseggyüttes.

Id. Pieter Bruegel művészete
Reflexiók a bécsi Életmű-kiállításra
2019. november 22., péntek 16 óra
Helyszín: Dubniczay-palota (Veszprém, Vár u. 29.)

Az is átfogó képet kaphat a világhírű, XVI. századi flamand festő gazdag életművéről, akinek nem sikerült megtekintenie a Kunsthistorisches Museum 2019 januárjában zárult, nemzetközi sikert aratott és hatalmas tömegeket vonzó kiállítását.. Sőt olyan műveket is megismerhet, amelyek nem szerepeltek a bécsi tárlaton.
Előadó: Németh István művészettörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense

Két óceán között
2019. november 29., péntek 16 óra
Helyszín: Dubniczay-palota (Veszprém, Vár u. 29.)

Kovács Attila zeneszerző, zongorista képes, zenés úti beszámolója Dél-Amerikáról

Időszaki kiállítás

Molnár Farkas - Megfagyott emlékek / BAUHAUS
2019. október 19 - 2019. november 27.
Művészetek Háza Veszprém / Csikász Galéria (Veszprém, Vár utca 17.)
Molnár Farkas 1897-ben született Pécsett és a magyar Bauhaus egyik legnagyobb mestere volt.

1915-1917 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd átiratkozott a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karára. 1920-ban politikai nézetei miatt kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait és visszatért szülővárosába. 1921 tavaszán Johan Hugóval és Stefán Henrikkel Olaszországban járt, itt készített tájképvázlatait hazatérte után dolgozta ki. 1921-1925 között a weimari Bauhausban tanult, Walter Gropius növendékeként, ahol Johannes Itten, Kandinszkij és Theo van Doesburg kurzusait látogatta. 1922-ben Stefán Henrikkel a Bauhaus grafikai műhelyében litografált lapokból mappát állított össze Itália címmel. Absztrakt kompozícióit a bécsi Ma folyóirat közölte. 1923-tól foglalkozott a kollektív lakóház gondolatával és tervével, melyet a tömeges lakásépítés korszerű megoldásával kívánt kombinálni. 1923-ban tűnt fel a Bauhaus kiállításán merész, konstruktivista „Vörös kockaház” tervével. 1925-ben hazatért Magyarországra, két év múlva megszerezte építészmérnöki diplomáját és felhagyott festői, grafikusi tevékenységével. A két világháború közötti új magyar építészet kimagasló képviselője. Műveiben az ötletességet és az akkor megkívánt fegyelmezett tartózkodást ötvözte. Tehetsége minden egyes alkotásában megmutatkozott, megfelelő jelentőségű megbízás hiányában azonban teljesen kibontakoztatni nem tudta. 1927-től Budapesten működött, először Ligeti Pállal, majd önállóan, ill. Fischer Józseffel társulva. Főleg villákat és családi házakat épített. Művei a magyarországi konstruktivista - funkcionalista építészet első és egyúttal legkiemelkedőbb alkotásai. 1936-44 között főként társasháztervezéseket vállalt, majd a szériagyártásos építést szorgalmazta. Főbb alkotásai Budapesten: Lejtő úti, Harangvirág utcai, Lotz Károly utcai, Székács utcai stb. villák, Toldy Ferenc utcai 2. szám alatti bérház.

Molnár Farkasnak Veszprémben a Művészetek Házában megrendezett kiállítása lehetőséget ad arra, hogy az életmű szeleteit elemezze, azok kölcsönhatásaival is foglalkozzon, és egységes szerkezetbe illessze őket. Igaz, hogy Molnár csak a húszas évek közepéig foglalkozott intenzíven képzőművészeti és alkalmazott művészeti feladatokkal, s azután inkább építészként működött, tehát a kétféle tevékenység időben szétválik egymástól, ám az első építészeti próbálkozásoktól – tehát az 1910-es évek végétől – kezdve megfigyelhető, hogy hasonló művészi problémák foglalkoztatják festőként, grafikusként és építészként. Elvégre egyetlen emberről van szó, akinek világlátását, művészi felfogását, s annak változását ezek a műfajok és művészi területek együtt képviselik. Az életmű műfajokra szeletelése különösen az avantgárd mozgalom korszakában káros, hiszen ezt a mozgalmat éppen a műfajhatárok felbomlása, a művészeti területek újfajta szintézise jellemezte. De azt sem kívánjuk állítani, hogy az avantgárd mozgalomként való megszűnése után – az építészi praxis gyakorlása közben – Molnár nem használta volna képzőművészként szerzett készségeit, s nem figyelt volna a kortárs festészet és grafika eredményeire. Molnár Farkast összetettsége, a mindenoldalú kreativitás a reneszánsz „uomo universale” típusához teszi hasonlóvá. Ez a klasszikus avantgárd „világrendező” szerepvállalásától sem idegen karakter nem a Bauhausban töltött évek hozadéka. A weimari évek csak megerősítették, manifesztálták a személyiségben eleve adott különös konvertibilitást, az „összművészeti” potenciált.

A kiállítás megtekinthető 2019. november 27-ig.

TÓT ENDRE / TÓTalZÉRÓK&TÓTalÖRÖMÖK
2019. június 30 - 2019. október 26.
Művészetek Háza Veszprém / Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény
Veszprém Vár utca 3-7.

Tót Endre (1937, Sümeg) nemzetközi színtéren az egyik legismertebb magyar képzőművész, Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas, Sümeg díszpolgára.
1959-1962: Tanulmányokat folytat a Magyar Iparművészeti Főiskola murális tanszakán.
1970-1971: Felhagy a festészettel, a radikális változás évei jönnek. A konceptuális művészet felé fordul: a SEMMI, az ESŐ, az ÖRÖM, a ZERO témája lesz művészi védjegye. Nagyon korán kipróbál, úgynevezett „nem művészi” anyagokat, mint a gumibélyegző, távirat vagy xerox. Ekkor készíti el gumibélyegzővel művészi sorozatát.
Alkotásait bemutatják a Párizsi Biennálén, Wroclawban, Genfben, Kölnben, Nyugat-Berlinben, New Yorkban.
1978-1979: DAAD ösztöndíjat kap Nyugat-Berlinben. 1978 óta Németországban, 1980 óta Kölnben él és dolgozik. 1987-ben visszatér a festészethez.
Magyarországon 1989-től mutatják be műveit egyéni és csoportos kiállításokon, legutóbb Budapesten és Veszprémben a két IPARTERV kiállításon: Iparterv+ és Iparterv 68-80.
Alkotásai megtalálhatóak Európa, az Egyesült Államok, Dél-Amerika jelentős gyűjteményeiben.
A mostani veszprémi kiállítás egy mini retrospektív tárlat Tót Endre rendkívül következetes, gazdag életművéből, az 1971-2006 között keletkezett alkotásokból. Örülünk, hogy bemutathatjuk a nemzetközi hírű, Veszprém megyei születésű mester műveit.

A kiállítás megtekinthető 2019. október 26-ig.
Naponta 10–18 óráig, szünnap vasárnap.

Állandó kiállítás

FÉNY-SZÍN-FORMA
Polikróm harmóniák – A Vass-gyűjtemény hatodik állandó kiállítása
MODERN KÉPTÁR – VASS LÁSZLÓ GYŰJTEMÉNY
Veszprém Vár u. 3-7.

Az újrarendezett gyűjtemény felkínál egy olyan nyelvezetet a modern művészetek megértéséhez, amelynek tulajdonképpen már birtokában vagyunk: ez pedig a színek és formák látása. A kiállítás praktikus szervezőerejét a terekben érzékelhető egyes színek, anyagok, vagy formák dominanciája adja.
A kiállítás térképét magunk elé kiterítve optimista piros, szigorú ezüst-fekete, népszerű neon-pasztell és geometrikus termeket jelölhetnénk ki.

A Művészetek Háza 2015 nyarán otthont adott Bernard Venet, francia képzőművész szobrainak és grafikáinak a Modern Képtár falain belül. Ehhez az kellett, hogy a Vass-gyűjtemény egyes darabjai lekerüljenek korábbi helyükről és raktárban várják további sorsukat.
A ciklikusan cserélődő rendezés (ugyanis a gyűjtemény meghaladja az egyszerre kiállítható mennyiséget) számunkra is mindig új lehetőséget kínál, hogy a gyűjtemény további, eddig nem látott darabjaival is megismerkedhessünk.  Az év végén történt friss válogatás eredménye egy olyan kiállítás, amelynek hatására tulajdonképpen egy színdinamikai kísérlet részeseinek érezhetjük magunkat, és e kísérletet laboránsai maguk a művészek.

A rendezési elv, csak úgy, mint maga a gyűjtési koncepció, egy saját rendszer alapján működik, mind- emellett érezhető egy koherens erő, amelytől a képek összessége kiállítássá lesz. Az épület sok kis terét bejárva, bármilyen művészetelméleti képzettség nélkül is aktív befogadói lehetünk a látottaknak, nem kell ehhez más, csak a szemünkre, az érzékeinkre hagyatkoznunk.
Mindegyik térrész külön-külön történetet mesél el, melynek szereplői a Vass László által felállított szubjektív (de nonfiguratív, geometrikus elkötelezettségű) a legmagasabb minőséget preferáló rendszer alapján kerültek egy ernyő alá.

A jelen kiállításban feltűnik a magyar művészek többségi jelenléte.  A magyar szereplők egyúttal azt is jelzik, hogy a Vass-gyűjtemény egykor magyarországi műterem-látogatásokkal és magyar szereplőkkel indult útjára, és a kilencvenes évek közepéig a magyar anyag dominált benne.
Ennek a lendületnek az eredője Vass László Barcsay Jenővel való megismerkedése volt, akinek hatására elindult a koncepcionális gyűjtői tevékenység útján.
A később jött nemzetközi irány célja pedig az volt, hogy a magyar művészet egyetemes kontextusban jelenhessen meg a nyilvánosság előtt, másrészt, hogy a hazai közönség megismerhesse a nemzetközi geometrikus szemléletű művészet legjelentősebb mestereinek műveit.
A közel kilencven kiállított mű a Vass-gyűjtemény egy új, könnyedebb arcát mutatja meg.
A geometrikus játékosság, a művek változatossága, a polikróm harmóniák új élményt nyújtanak a közönségnek.

Kiállító művészek:

Alviani, Getulio
Bak Imre
Barcsay Jenő
Bézie, Charles
Bruch, Helmut
Carter, John
Charlton, Alan
Christo
Csiky Tibor
deSpirt, Daniel
Deim Pál
Dubreuil, Jean-François
Fajó János
Gasteiger, Jakob
Gieraga, Andrzej
Glass, Ingo
Haász István
Halász Károly
Haraszty István
Hencze Tamás
Heritész Gábor
Hetey Katalin
Honegger, Gottfried
Kałucki, Jerzy
Ketting, Ditty
Konok Tamás
Lakner László
Luther, Adolf
Mata Attila
Megyik János
Mohr, Manfred
Molnár, Vera
Morellet, François
Nádler István
Pan, Marta
Pihl, Thomas
Popet, Yves
Prosi, Henri
Rathke, Dirk
Ridell, Torsten
Roy, Reinhard
Rudin, Nelly
Schoen, Klaus J.
Stella, Frank
Szikora Tamás
Tomasello, Luis
Venet, Bernar
Vilim Kati
Wilding, Ludwig
Wolsky András
Yoshikawa, Shizuko

Forrás: Művészetek Háza Veszprém honlapja és sajtóanyaga