Turizmus Program

Zsolnay Fényfesztivál

Strandok éjszakája

Mézesvölgyi nyár

Hajókirándulások

Balatoni borkoncertek

Irány Siófok!

TOP 100 úticél

Ars Sacra Fesztivál Eger 2024 Egri Érseki Palota

Kiemelt ajánlat

Ars Sacra Fesztivál programsorozat az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban.

Kedves Látogató!

Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet vagy küldhet.

Ars Sacra Fesztivál Eger - Nyitott Templomok Napja

2024. szeptember 14. | 10:00-18:00 óra
Az érseki magánkápolna megtekintése

A kápolnát még Eszterházy Károly püspök alakíttatta ki.
Az idők során itt őrizték azoknak a bútoroknak a többségét, amelyet ma felújítva láthatnak kiállításunkon.
A kápolnát Ternyák Csaba érsek úr szentelte fel újra 2017-ben.
A Nyitott Templomok Napján minden évben megnyitja kapuit e szent tér.

Írott források, valamint az elmúlt években lezajlott falkutatások alapján tudjuk, hogy a jelenlegi kápolna elődje, miként részben a palota is, már az 1730-as évekre elkészült Erdődy Gábor püspök megbízásából. Az akkori kápolna valamennyivel alacsonyabb volt és ablakai is más elosztásúak voltak, mint mai állapotában. A kápolnát Eszterházy Károly püspök alakíttatta át az 1760-as években, akkor, amikor a palotára egy újabb szintet emeltetett.
A kápolna belső terének kialakítása szintén Eszterházy püspökhöz köthető, aki 1763-ban kötött szerződést a ma is látható oltárépítmény elkészítésére. A Megváltó tiszteletére szentelt főoltárára 1764-ben Bécsből rendelt feszületet. A fekete márványkereszt ólomból öntött korpuszát a Donner-követő Johann Georg Leithner készítette. Az oltár alsó része szarkofág alakú, az ezen található oltárszekrény ajtaja Schäjrer József egri ötvösmester 1765-re datált munkája, amely az Emmauszi vacsora jelenetét ábrázolja. Az oltárépítmény egy nagyméretű keresztből áll, rajta Johann Georg Leithner bécsi szobrászművész ólom Krisztus-corpusa látható.
A palota történetének egy szomorú eseménye, az 1801-es tűzvész megsemmisítette a mennyezet korábbi Kracker-freskóját, amelynek akvarellel készült másolata némi képet ad, milyen lehetett. Ekkortól kezdve több terv is született a kápolna újbóli kifestésére, de csak a század második felében készítettek újabbat.
A most látható élénk koloritú festmény id. Stornó Ferenc alkotása, amelyet Samassa József bíboros–érsek megrendelésére készített 1877-ben. A képen a Szent család látható: balra Szent József, jobbra Szűz Mária, középen a gyermek Jézus, aki a nála hat hónappal idősebb Keresztelő Szent Jánosra tekint. A térdelő szerzetesnő Avilai Nagy Szent Teréz, a készíttető Samassa József érsek édesanyjának védőszentje. A kép jobb szélén, Szűz Mária mögött édesanyja, Szent Anna áll, aki a nagymamák védőszentje.
A kápolna padlója különböző színű, vörös, sárgás, fehér és fekete márványkövekből terrazzo alapba rakott mozaik. Stílusában a korai itáliai keresztény padlómozaikokhoz hasonlítható, a 13. századi gótika formavilágát alkalmazza. A padlómozaik rajzolata szintén Stornó Ferenc tervei alapján készült.
Az északkeleti fülkében neorokokó stílusú kályha látható Samassa érsek címerével, az olajágat tartó galambbal. Ez a „jelvény” a mennyezeten is feltűnik. Itt olvashatjuk Samassa érsek jelmondatát is: a „Fructus onoris onus” jelentése „A tisztesség gyümölcse teher”. A festmény négy sarkán a négy egyházatya: Szent Jeromos, Nagy Szent Leó pápa, Szent Ágoston és Szent Ambrus látható.
A déli baloldali falon, plasztikus betűkkel, rokokó keretben olvasható latin felirat a két főpásztor, Eszterházy Károly és Samassa József kápolnabeli munkálatainak állít emléket.

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás