Paulay Ede Színház műsor 2021. Online jegyvásárlás

Előadások 2021

L'art pour l'art Társulat - L'art pour nyár

JÚLIUS 30. PÉNTEK, 19:00

A L'art pour l'art Társulat hangsúlyozottan nem karácsonyi műsora!

Persze joggal feltételezhetnek rólunk bármilyen őrültséget, hiszen a több mint 30 éves pályafutásunk alatt annyi abszurd dolog történt a színpadon, hogy akár még az is beleférhetne, hogy júliusban karácsonyi műsorral lepjük meg Önöket...

Minden kedves nézőnk figyelmét előre felhívjuk, hogy ez a műsorunk nem a karácsonyi ünnepi ráhangolódás jegyében készült, ha tehát valaki ilyen céllal jönne megtekinteni az előadást, azt lebeszélnénk. A Besenyő család tagjai, Naftalin Ernő, vagy a Költő biztosan nem fognak a nyár közepén az ünnepi készülődésről szót ejteni.

Lesz viszont egy csomó örökzöld, persze nem fenyőfa, hanem például diavetítések és rockzenei kavalkád, amivel kapcsolatban megtudhatjuk, hogy a "rakk örkselpszzthatlan".

Gyakran szokott arra gondolni, hogy hányat kell még aludni karácsonyig? Ha a válasz „Kalocsa”, akkor egy másik kérdésre válaszolt, ha nem, akkor két jó hírünk van!

Az egyik, hogy végre sikerült a feltett kérdésre válaszolnia, a másik, hogy a L'art pour l'art Társulat vidám, nyáresti műsorának köszönhetően néhány órára megszabadulhat a karácsonnyal kapcsolatos, nyomasztó gondolataitól, mint például a csúcsdísz.

Hívjuk, jöjjön! Gondoljunk együtt, de ne a karácsonyra!

Ui.: Társulatunk elsők között szeretne önnek békés, boldog karácsonyt kívánni!

János vitéz - A Déryné Társulat előadása

AUGUSZTUS 8. VASÁRNAP, 19:00

Szerb Antal írta Petőfi emblematikus művéről: „A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szívverését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül.”

„Én vagyok János vitéz” – mondják sorban az előadás színészei a „János vitéz misszió” című előadásában. A Déryné Program előadása rendhagyó formában, egy óra leforgása alatt kívánja bemutatni a nézők számára Petőfi Sándor halhatatlan klasszikusát. Az előadás nem csupán az iskoláskorúak, hanem az egész család számára maradandó élményt nyújt, lendületes, fiatalos játékmódjával.

Szereposztás:

• Jancsi - HORVÁTH MÁRK
• Iluska - VAS JUDIT GIGI
• Boszorkány - SZEMERÉDI BERNADETT
• Huszárkapitány - JANKA BARNABÁS
• Francia király - IVASKOVICS VIKTOR
• Francia királylány - TARPAI VIKTÓRIA
• Zsiványvezér, huszár - SZÉPLAKY GÉZA
• Gazda, zsivány, huszár - TURI BÁLINT
• Gazdaasszony, magyar lány, francia lány - LOSONCZI KATA
• Öreg halász, zsivány, huszár - DÁNYI KRISZTIÁN
• Török vezér, zsivány - HABODÁSZ ISTVÁN
• Zsivány, huszár, török - HAVASI PÉTER
• Szerecsen király, magyar lány, francia lány - GULYÁS GABRIELLA
• Zsivány, huszár, török - KÁRPÁTI BARNABÁS

Jelmez: Gyöngyösi Renáta
RENDEZŐ: BERETTYÁN NÁNDOR

Hat tánc

AUGUSZTUS 15. VASÁRNAP, 20:00

Feledi János nem először dolgozik Oláh Dezső Junior Príma-díjas zongoraművész, zeneszerzővel. A mostani közös munka is bizonyítja, hogy mennyire jól tud működni az élő jazz és a kortárs tánc fúziója.

A zene az eredeti motívumokból indul, törekedve az autentikusságra, ezeket próbálja visszaadni, ezekről többet mondani, a karakterek stílusát megmutatni. Az Oláh Dezső Trió és Feledi János arra is fókuszáltak, hogy minőségi és plasztikus szövetbe ágyazzák ezeket a dallamokat és mozgásvilágot. Az alkotók a lényegi mondanivalót beszélik át, annak különböző mélységeit fejtegetik, analizálják. Reflexió Bartók Béla Román népi táncok művére, az 1915-ben írt zongorára íródott művének dob, bőgő, zongora adaptációja. Népi életképek. A táncelőadás a mindennapjainkról szól. Egy közösség egymáshoz való viszonyulását követhetjük nyomon különböző életérzések, tételek kapcsán. Mai virtuális világunkban másfajta közösségi életet élünk. Az emberi kapcsolatokon alapuló közösségi szellemet keressük-mondta az előadás rendezője-koreográfusa Feledi János. A mű hat tánctételből áll, melyeknek karakterét megőrizve improvizációk hangzanak el a tánc tételek között.

Presser Gábor - Sztevanovity Dusán - Horváth Péter: A PADLÁS

AUGUSZTUS 17. KEDD, 19:00

élig mese, félig musical

• Rádiós: Zayzon Csaba
• Süni: Baranyi Hanna
• Mamóka: Oravecz Edit
• Barrabás B Barrabás, a gengszter, Révész, aki külsőleg azonos Barrabással: P. Petőcz András
• Herceg, szellem, 550 éves: Koscsisák András
• Kölyök, szellem, 530 éves: Kovács Ágnes Magdolna
• Lámpás, szellem, 670 éves: Egyed Brigitta
• Meglökő, szellem 560 éves: Magyar János
• Témüller, önkéntes: Kiss T. István
• Detektív: Kiss Dávid
• Üteg: Molnár Ervin
• Robinson, a gép: Szelle Dávid

Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Justin Júlia
Koreográfus: Krámer György
Korrepetitor: Regovics Zsuzsa
A rendező munkatársa: Kiss Dávid

Rendező: Vándorfi László

Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni. Mindezt Horváth Péter szellemes librettójában, Presser Gábor és Dusán Sztevanovity szinte kivétel nélkül slágerré vált dalaival élik meg. A transzcendenciával, a szellemvilággal, az idő és a tér relativitásával szembesülő fiatalok – megküzdve a való élet kisszerűségével is – más minőségű életre képesek, fel tudják fedezni egymásban és önmagukban a végtelent, túl tudnak lépni a hétköznapok sivárságán.

Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.

A játék helyszíne természetesen egy padlás, mégpedig egy belméretében tágas, ám sokszorosan osztott, irracionális, rejtélyes tér. A főhős által készített beszélő számítógép a mi előadásunkban egy sokfunkciójú robot lesz, mely mozgásra is képes, egyfajta emberi imitáció. A szellemek megjelenését igényes fényhatások, színpadtechnikai megoldások kísérik.

*Az időpont változtatás jogát fenntartjuk!

*Az előadás az időpontjában hatályban lévő kormányrendeletek, járványügyi szabályok betartásával látogatható.

Lackfi János: Szilágyi Örzsébet modernát megkapta

AUGUSZTUS 18. SZERDA, 19:00

Időzzünk el a felszabadult poszt-covid-időszak közepette maira áthangszerelt klasszikusok körében. Örzsébet keresi a fekete rootert, Petőfit beoltják, mikor befordul a konyhára és zaklatási ügybe keveredik. Pató Pál úrra rászabadul az ingatlan-maffia, Szabó Lőrinc és Babits Mihály menyasszonyt cserél a Vaterán. József Attila bébiszittel, Juhász Gyulát a Tiszai Hajózási Társaság próbálja kivontatni a depresszióból. Sztorik, versek, öröm, bánat, élet, halál, ipari húspép és nitrites pácsó minden mennyiségben.

A falu rossza - A Déryné Társulat előadása

SZEPTEMBER 19. VASÁRNAP, 19:00

Bátki Tercsi és Feledi Lajos esküvőjétől hangos a falu. Hangos az ifjú pár – szerelmi évődéstől és civódástól, hangos az örömapa, hangos a násznép, hangos, aki örül… és az is, aki nem.  Hiszen nem is olyan váratlanul, de mindenképpen hívatlanul megjelenik a falu rossza, a méltán hírhedt Göndör Sándor, a menyasszony volt szerelme, kinek célja nem csekélyebb, minthogy meghiúsítsa az esküvőt. Nem is rossz ő igazán, csak módfelett csalódott, és ennek megfelelő mértékben – de leginkább mértéktelenül – részeg is. Ez a tünetegyüttes épp elég ahhoz, hogy kellőképpen kételkedni tudjon abban, hogy a lány mást is szerethet rajta kívül.

Így, vagy úgy, de mindenre fény derül. Arra is, hogy sikerül-e elbizonytalanítani a menyasszonyt esküvője napján, arra is, hogy az örömapa által felbérelt egyenes jellemű, de kétes erkölcsű Finum Rózsi végül elcsábítja-e Göndör Sándort, arra szintúgy, hogy Gonosz Pista – nincs mese, a név kötelez – hogyan kuszálja össze még jobban az eseményeke, és éppúgy arra is, hogy Boriska, ez az ártatlan, tiszta szívű leány miért védi mindig olyan erélyesen a falu rosszát?

Szerelem, ármány, boroshordó, kés, pisztoly, zongora, ásó, kapa, nagyharang – a cél minden eszközt szentesít, hiszen itt senki sem most jött le a falvédőről.

• FELEDI GÁSPÁR, a falu bírája - Széplaky Géza
• LAJOS, a fia - Havasi Péter
• BORISKA, a lánya - Tarpai Viktória
• BÁTKI TERCSI, árva leány, Feledi gyámságában - Vas Judit Gigi
• JÓSKA, mindenre kész béreslegény Feledinél - Horváth Márk
• GÖNDÖR SÁNDOR, a falu rossza (azt beszélik…) - Dánielfy Gergely
• FINUM RÓZSI, heves vérű menyecske - Szemerédi Bernadett
• GONOSZ PISTA, becsületes orgonista (becstelen ügyletekkel - Kárpáti Barnabás
• CSENDBIZTOS, hivatása teljes tudatában - Janka Barnabás
• ZENÉSZ, ha kell, ha nem - Habodász István

Díszlet: Szvatek Péter
Jelmez: Ondraschek Péter
Rendezőasszisztens: Varga Imre Dániel
Rendező: Mészáros Tibor

Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg.

*Az időpont változtatás jogát fenntartjuk!
*Az előadás az időpontjában hatályban lévő kormányrendeletek, járványügyi szabályok betartásával látogatható.

Pindroch Csaba előadása - Segítség, megnősültem!

SZEPTEMBER 25. SZOMBAT, 19:00

Intenzív színházi élményt és garantált szórakozást ígér Pindroch Csaba új önálló estje, a „Segítség, megnősültem!” című egyszemélyes vígjáték, amelynek 2016. október 29-én, a budapesti Thália Színházban volt a bemutatója, és azóta számos teltházas előadás követett a Tháliában és vidéken.  A Sebestyén Elemér azonos című regénye alapján írt kortárs komédiáját Pindroch Csaba társ-dramaturgként, producerként és az előadás egyedüli szereplőjeként jegyzi, a darab rendezője Radnai Márk.

A hagyományos bohózat és a modern stand-up comedy stílusjegyeit egyaránt felvonultató előadás sajátos görbe tükröt tart az esküvő előtti és utáni hétköznapok legkülönbözőbb komikus vagy éppen keserű pillanatainak. Mindannyiunk számára ismerős helyzeteket láthatunk, felszabadult nevetéssel ismerhetünk magunkra Pindroch Csaba sokoldalú és őszinte játékát nézve, aki a házasság témájában jártas és végtelenül szerethető színészként bravúrosan tálalja ezt a nem mindennapi színházi fogást.

A zabolátlan humor és irónia ellenére azonban ez az anekdota-szerű történetekből álló férfimonológ nem más, mint tisztelgés a nők, a szerelem és a házasság előtt.

„Bár tele van csípős megjegyzésekkel és humoros szituációkkal, mégis olyan ez a darab, mint egy szerelmi vallomás. Üzenet tőlem személyesen a feleségemnek, továbbá minden férfitól valamennyi nőnek, köszönetképpen azért a fontos, hihetetlenül boldogító, de olykor végtelenül bosszantó és így rengeteg humorforrást adó csodálatos emberi kapcsolatért, amit úgy hívunk, hogy házasság” – mondja Pindroch Csaba.

Az előadás egyike azon kevés színpadi produkcióknak, amelyek kortárs magyar szerző műve alapján készültek, bemutatva a mai magyar valóságot. Emellett külön érdekessége a főszereplő színész – Pindroch Csaba – egyszemélyes jelenléte, amely a hagyományos, többszereplős drámákhoz és vígjátékokhoz képest a közönségtől és a színésztől egyaránt fokozottabb figyelmet igényel, ezáltal egyedülálló színházi élményt nyújt.

A produkció nem titkoltan utazó színháznak is készült. A minden méretű játszóhelyhez illeszkedő színpadtér és Pindroch Csaba bravúros alakítása lehetővé teszi bármilyen színpadon bármilyen összetételű közönség részére az igazi színházi légkör megteremtését.

Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg.

*Az időpont változtatás jogát fenntartjuk!
*Az előadás az időpontjában hatályban lévő kormányrendeletek, járványügyi szabályok betartásával látogatható.